Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 39. szám - Közösség. Tervezet 1731-1744. §§ [1. r.]

ti Változtatásaimnak indokolása : 1*) lásd 1734. §. 2* -mái, 2*) A Tervezet »fentarlás«, »kezelés« és »használás« fogai mákat határoz meg és mind háromra vonatkoztatja ugy az 1736.. mint az 1737. §-t. Szerintem a fenti fogalom-meghatározások nem szabalosak; ugyanis meg kell különböztetnünk állag fentartást, és állag szerinti, azaz rendeltetés szerinti — a dolog tárgyi minőségének megfelelő — kezelést, mely mindkét fogalom a dolog állagára vonatkozik s azért az 1731 §-ba veendő lel. mely sa dolog állagáról szól; ellenben a tényleges használás és hasznosítás (gyümölcsöztetés) fogalom meghatározását, mint melyek a jövedelem és haszonról, tehát hozadékról szólnak, el kell szigetelnünk az állag és ennek fentartási fogalmától, s ennélfogva, a használás és hasznosítás tekintetesem rendelkezi ú, okszerüleg csak a következő 17,17. Sj-ba vehetjük fel. 3*) A Tervezet »fentartás« kifejezése nem szabatos, mert fentartás a karbantartás is, s a dolog természete szerint a törvénynek első sorban az állag védelméről s rendeltetésének fentartásáról kell intézkednie. 4*) Az állag és rendeltetésre telt költségek az összdolog érdekében történvén, mint e czélból szükségesek, közös tehernek minősitendők. 5*) Jellemző, hogy mint bevezetésemben, ugy az 1732. §. l*-nál, valamint az 1732. §-nál változtatásaim indokolásában előadtam, a Tervezet eredeti szövege, kifejezetten csak jogokról kiván intézkedni, de tárgyról nem, s ime az eredeti szöveg itt már tárgyról beszél, de tárgyról beszél az 1738., 1740., 1741., 1742 és 1744. S ában is Tehát merev ellenlét van egyrészről az eredeti indokolás és az 1732. másrészről az eredeti szöveg 1737. §-ának 3-ik bekezdése, és 1738, 1740—1742. ugy 1744. §§-ok között. Az, ki a Tervezet eredeti szövegét fogalmazta, az, az 1732. §. szövegezésénél — mint elméleti tudós — csak a jogokról akart általánossághan, magas, tudományos szempontból rendelkezni, mint indokolásában mondja »a közösség más eseteiben, különösen a birtokközösség esetéhen, az elmélet és jogalkalmazás feladata lesz az analógia utján határozni.« s ime a későbbi ij§-ok szerkesztése alkalmával előző elvi elhatározásától ellérőleg, leszállt a fogalmazó az elmélet magas polczáról, és nem is dologról, hanem tárgyról egyremásia rendelkezik. Ezt a rendelkezést a tárgyakról természetesnek találom, mert mint emlitém, a jogok felőli rendelkezések általános elméleti tudományos kereteben, a dolyok és tárgyak felől rendelkezni nem lehet; csak azt csodálom, hogy akkor, a midőn a tárgyakról a fogalmazó az ő rendelkezéseit irta, nem jutott eszébe, miszerint előzőleg már kijelentelte, hogy csak jogokról kiván rendelkezni; csodálom továbbá azt, hogy ily alakban a törvényjavaslat több retortán való keresztül rostálás után is, a nyilvánosság elé kerülhetett. 6*) Az l73G §. rendelkezvén az állag felől, ezen Tervezetben az 1737. § ban felvett rendelkezés, megfelelő helyére, az 1736. íi-ba vonandó bele. 1737. §. Tervezet eredeti szövege: Amennyiben a kezelés (1*) és használás megegyezéssel vagy szótöbbséggel (2*) nincs szabályozva, bármelyik rés/es követelheti, hogy a közös tárgy valamennyi részes érdekének és a méltányosságnak megfelelően használtassék és kezeltessék. (3*) Általam javasolt szövegezés: l*i »kezelés« helyett •hasznosítás. « 2*i itt felhívandó az »17.'5(>. >;.<. 3*) »kezeltessék« helyett »haszaosittassék.* A viszonyok változtatásával, uj megfelelő szabálvozás kívánható. (4*) Változtatásaimnak indokolása: 1*) Minthogy a jelen már a haszonélvezésről beszél, minthogy az vagy használás azaz személyes használat, vagy pediy idegen állaí, használati ellenérték szolgáltatása mellett történhetik, ami a hasznosítás fogalma alá vonható: ennélfogva a személyes használás, vagy az idegen személy általi használás: megfelelőleg »használás« és ^hasznosítás* mint szabatosabb szavakkal határozandók meg. 2*) A dolog felőli rendelkezés mikénti módja az 1/36. §-ban lévén szabályozva, minthogv ezen szabályok a használás és hasznosításra is állnak, ennélfogva az 1736. "§-nak felhívása a rendelkezés ismétléséül, itt felhívandó. 3*) Indokolás ugyanaz mint l*)-nál. 4*) Minden dolog változásnak lévén alávetve, a czélszerüségi és szükségességi tekintetek magukkal hozzák, hogy a használás és hasznosítás a körülmények változatai nyomán, megfelelő ujabbi módosítást nyerhessen, aminek okszerüleg a törvényben kifejezést kell adni. 1738. §. Tervezet eredeti szövege A részesek egymással szemben kötelesek a közös tárgy terheit, úgyszintén a fentartás, kezelés és közös használás költségét illetményük arányában viselni. (1*) Általam javasolt szövegezés: A részesek hányaduk arányában kötelesek viselni a közös dolog karbantartása, használása és hasznosítása szükséges költségeit és terheit. (2*j A részeseknek e tekintetben a közösség tartama alatt is van egymással szemben kereseti joga. (3*) Annak előnye, hogy valamely részes az ő illetményét értékesebbé tette, csakis az illető részes javára szolgálhat, de csak az esetben, ha a társrészes arról tudott s az ellen nem tiltakozott. (4*) A közösség folyamata alatt külön keresetnek e tekintetben helye nincs, ellenben a közösség megszüntetésével a beruházást eszközölt részes, a többi részes terhére, de csakis a közös dolog hányadvételára arányában és erejéig — a bármikori részesektől kárpótlást igényelhet. (5*) Idegen harmadiknak a közös dolog vagy hányadára jóhiszemüleg szerzett zálogjogát, a kárpótlás hátrányosan nem érintheti. (6*) Változtatásaimnak indokolása : 1*) A Tervezet eredeti szövege felületes, mellőzi a közösség tartama alatti e tekintetbeni rendelkezést, a részes esetleges beruházásával szembeni szabályt, az esetleg'es zálogjogos hitelező jogállapotát a beruházással szemben, a részesekről, mint ilyen személyekről beszél s ezeket állítja egvmással szembe, holott a domináló kérdés nem a személyekhez, hanem a dologhoz és hányadhoz van kötve, és nem csak egymással szemben mondandó az elv ki, hanem általánosságban, azaz mindenkivel szemben, mely fontos és életbevágó jogviszonyok rendezése elől a törvény ki nem térhet. 2*) A részesek nem »egymással szemben,« azaz személyenkint, hanem az előző rendelkezések szerint is, hányaduk arányában kötelesek viselni minden, — de csakis szükséges — költséget, amely a kartartás, használás és hasznosítás tekintetében felmerül. A fentartás és kezelés mint kétes értelmű kifejezések a fentebb már emiitett okokból kihagyandók. 3*) A dolog természetében fekszik, hogy a közösség tartama alatt is van leszámolásnak helye. 4*) Mindennapi, hogy valamely részes az ő illetményét értékesebbé teszi (közös telekre házat, pajtát, pinczét stb. épít, közös földet befásit, szőllővel ültet be), minélfogva fontos érdekek kapcsolódnak ahhoz, hogy szabályoztassék a jogviszony egyrészről a részesek, másrészről a záloghitelezők' között. A közös dologba beruházást eszközlő, az ő tulajdonjogának korlátait nem lépi tul akkor, midőn a közös dologból az általa használt részt értékesebbé teszi, minélfogva ennek előnye csakis a beruházó javára szolgálhat. Ha valamely társrészes ehhez akár hallgatólag, akár kifejezetten hozzájárul, ugy beleegyezőnek tekintendő. Ellenben ha a társrészes ez ellen tiltakozik, ugy nem kötelezhető többé a beruházó kárpótlására, mert társrészesi mi-