Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 39. szám - Közösség. Tervezet 1731-1744. §§ [1. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. annak kijelentése, hogy egy-egy ágbeliek tulajdoni mérve, az eredeti szerző tulajdonának mérvét tul nem haladhatja. 3*) A törvénykezési életben tengernyi zavart okoz a határozatlan arányú közösség, mely a hitelviszonyok biztonságát is érinti, de bár végrehajtásoknál és hagyatékoknál az ingatlanokra való aránymeghatározás hivatalból eszközlendő, mégis a kiküszöbölés igen lassan és hézagosan történik, szükséges tehát, hogy a határozatlan közösség megszüntetése mennél könnyebb módon történhessék. Igen nagy akadályt képez a költségkérdés is, mert kis hányad sokszor a megszüntetési költségeket el sem birja s a társtulajdonosok sokszor a költségtől félve, vonakodnak a közösséget megszüntetni. Indokolt tehát a szükséges költségeket a közös dolog terhére előírni, mert tényleg a közösség megszüntetése az összdolog érdekét szolgálja, indokolt továbbá a szükséges költségeknek előnyös jogi természetet adni, mert a közösség megszüntetése a zálog által érdekeltek összérdekét is szolgálja s előnyözés nélkül sokszor kivihetetlen, hogy a költségek a közös dolog terhét képezzék. 4*) Az összekapcsolhatás a közösség megszüntetési eljárás egyszerűsítését, gyorsabbitását és olcsóbbságát s általában a közösségmegszüntetés könnyítését czélozza. 5*) Minthogy közösségben az, ki illetőségénél többet birlal, a többletet nem érvényes jogczimen birja, miután a birtokon kivül levő közös társ, a közösség megszüntetési eljárás kezdeményezésére éppen a tulajdonközösség folytonossága alapján mindig jogosult, miután a többet birlaló a többletet vagy rosszhiszemüleg vagy a közös dolog folytonos haszonértékének állandó bitorlásával birja, miután a közös dolognak egyes tulajdonos által történő mikénti használata, a többi társtulajdonos tulajdonjogának sérelmére nem történhetik, miután hazánkban még az úrbéri viszonyból fenmaradott közösségek is vannak, melyekben törvénykezési gyakorlatunk szerint elévülés és elbirtoklás nem történhetik, miután végre ezen rendelkezésnek kimondása nélkül a közösségi kérdésekben igen nagy jogbizonytalanságok származhatnak : ennélfogva a rendelkezésnek felvétele szükséges. 1374. 8. Tervezet eredeti szövege: Illetményéről (1*) a részes szabadon rendelkezhetik. A közös tárgyról a maga egészében a részesek csak együttesen (2*) rendelkezhetnek. Általam javasolt szövegezés: 1*) "Illetményéről* szó után beszúrandó "mint osztatlan hányadról.« 2*) »együttesen« szó helyett, "közakarattal* alkalmazandó. Változtatásaimnak indokolása :\ 1*) ^Illetményéről* kifejezés nem szabatos meghatározás, mert illetmény lehet a birlalt rész is, a mely feletti szabadon rendelkezhetés annál kevésbbé engedhető meg, meit a birlalás lehet jogtalan is, tárgyilag tekintve tehát a birlaló a birlalás jogczimén még rendelkezési joggal fel nem ruházható. Ennélfogva másról mint eszményi hányadról a tulajdonos természetszerűleg nem rendelkezhetik. 2*) »Együttesen« kifejezés nem szabatos, mert együttesség a rendelkezéshez nem szükséges, hanem csakis közakarat. 1735. 8. Tervezet eredeti szövege : A részes illetménye arányában részesül a hasznokban. A közös tárgyat mindegyik részes használhatja, amennyiben ezzel a többi részes használati jogát nem sérti. Általam javasolt szövegezés. A részes hányada (1*) arányában részesül a dolog hasznában és előnyében, viseli a dologra szükséges költségeket, (2*) ugy a dolog kárát és veszélyét. (3*) A közös tárgyat mindegyik részes használhatja, de csak a többi részes arányhányados használata és használási joga sérelme nélkül. (4*) Amennyiben arányhányados használat nem történhetik, ugy a jogszerű tényleges birlalónak birtoklása egyelőre fentartandó, (5*) az esetben azonban, ha a részesek egyike sincs kizárólagos birtokban, ugy erre egyik sem bir igénynyel. (6*) Változtatásaimnak indokolása: 1*) "illetménye* szó helyett >hánvada« megfelelőbb. 2*) Minthogv a részest hányadának hasznára a törvény feljogosítja, ezt nem teheti anélkül, hogy ugyanezen részest a közös dologra szükséges költség viselésére is ne kötelezze, mert ha a részesnek a haszonhoz joga van. ugy a szükséges költségek viselésére is kötelezettségének kell lenni. A dolog előnyös változása (növedék, értékemelkedés) nemcsak a birlalót, hanem tulajdonosi minőségénél fogva a részest is illeti. A hasznos kiadások, beruházások, már nem eshetnek azon részes terhére, a ki a hasznosításhoz hozzá nem járult; ellenben nemcsak a szükséges kiadások viselésének terhét kell a részesre hárítani, hanem a tágabb fogalmu költségeket, mert sok esetben a szorosan vett dologi kiadásokon felül egyel) költségek is felmerülhetnek, amelyek a szolgáltatást teljesítőnek tán nem készpénz kiadását képezik, (utánjárás, munka) de a közös dologra szükséges beruházási értéket képeznek. 3*) A közös dolognak kárát és veszélyét a részesnek kell viselni tulajdonosi minőségénél fogva, s azzal szemben, hogy a dolog előnye szinte őt illeti. 4*) "Amennyiben ezzel a többi részes használási jogát nem sérti* helytelen fogalmazás, mert a részes használási jogát a társrészes nem sérti meg, ha a társrészes az ő arányhányados használatát foganatba veszi, a szöveg szerint pedig a birlalónak használási joga általában volna megvédendő, még a másik részes arányhányados használatának sérelmére is. A két végszó »nem sérti* helyett helyesebb »sérelme nélkül.« 5*) A jogszerű tényleges birlalót, — ha arányhányados használat nem történhetik, — okszerű időlegesen birtoklásában megvédeni, mert a jogszerű birlalási czim, a másik részesnek egyszerű tulajdoni igényével szemben, érvényes birlokhozi jogot ad, s a kimondás elmulasztása igazságtalanságokat, zavarokat okoz. Ám jogában áll a nem birlaló részesnek, tulajdoni igényét a közösség megszüntetés ut ján érvényesíteni, amelynek érvényesithetését viszont a bár jogszerű tényleges birtoklás meg nem akadályozhatja. 6*) Ha kizárólagos birtokban egyik részes sincs és arányhányados használat nem történhetik, ugy a tényleg fennálló birtoklási állapot tartandó fent, habár a részesek kizárásával is, mert arányhányadán tul, birtoklási jogczime egyik részesnek sincsen. 1736. §. Általam javasolt szövegezés : Tervezet eredeti szövege: A közös tárgyat a részesek kezelik. (A Tervezet 1737. §-nak első bekezdése, mely így szól: »A részesek a használást és a kezelést szótöbbséggel a közös tárgy minőségének megfelelőleg szabályozhatják* általam azon részben beolvasztatik ezen 1736. §-ba, amenynyiben a dolog állagára vonatkozik ; amennyiben azonban a hasznosításra vonatkozik, általam is az 1737. §-ba vétetik fel). (A Tervezet 1737. §-ából ide hozatik: i Oly intézkedést, amelyet a közös tárgy fentartása tesz szükségessé, bármelyik részes a többiek beleegyezése nélkül is megtehet. Követelheti, hogy a többi részes az ily intézkedésbe előzőleg beleegyezzék. (A lervezet 1737. §-ából ide hozatik). A közös tárgyat a részesek közakarattal (1*) kezelik. Akarat - egység létre nem jötte esetén ugy az átlag fentartás, (2*) mint a kezelés, a közös tárgy minőségének megfelelőleg szótöbbséggel szabálvozható. A szótöbbség az illetmények nagysága szerint számítandó. Oly intézkedés, amelyet a közös dolog állagának védelme, (3*) rendeltetésének fentartása tesz szükségessé, bármely részes beleegyezése nélkül is jogosult, s a rendelkező követelheti, hogy a részesek az ily intézkedésbe előzőleg is bele egyezzenek. Az e tekintetbeni költségekért minden részes felelős. (4*) A közös dolog (5*) lényeges megváltoztatását nem lehet sem szótöbbséggel elhatározni, sem követelni. (6*)