Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 39. szám - Közösség. Tervezet 1731-1744. §§ [1. r.]

MAGÁNJOGI KODIF1KÁCZIÓNK. 11. §• Az elején se jártunk egy nyomon a Tervezette], a 11. §-nál ismét szétváltunk. Természetes rend és helyes logikai sorozat követelménye szerint az ,">28. í;-ban irt jogmegszünés tárgyalása még hátrább maradhat, addig sok egyébről kell még határozni. Nem egy alkalommal kutattam jogi Írók müvében a jószágtest meghatározását; kerestem és keresem az osztrák polg. tkvben, a tjkvi rdttásban : nem találtam és nem tahilom sem ott, sem itt. Keresem a Tervezetben. Ebben sincs. Mindenki uay tárgyalja a jószágtestet, mint közismeretü dolgot, fölöslegesnek" tartják meghatározását; másfelől talán szégyenlik is a fogalom reálisálását némelyek, gondolván, ha a jószágtest arcanikus lényege egy kis darab föld substratumára reducálódik, kevesebb lesz a tekintélye az iró értekezésének is. A tjkvi rdttást az osztrák uralom hozta Magyarországra; az osztrák uralom kezdte meg az 1818-ki magyar országgyűlés azon Ígéretének beváltását, hogy a volt földesurak vesztett urbériségökért kárpótláshoz jussanak; a helyszínelés alkalmával osztrák rendelet adta utasításul a helyszínelő bizotlságoknak, hogy a volt úrbéresek egy antiqua utáni összes birtok illetményét I jegy alatt helyszíneljék egy tjkvbe; a mi pedig nem úrbéri természetű föld, megkülönböztetésül más jegy (f) alatt vétessék föl. Osztrák rendelet hagyta meg. hogy az 1 jegy alatti összes birtok egy tulajdonos birtokában és tulajdonában maradjon, belőle elidegeníteni nem szabad (politikai felsőbb engedély nélkül). A tjkv behozatalával egyidejűleg foganatosíttatott az úrbéri kárpótlások valósítása, mely az 1848-ki jobbágy-felszabadításnak közvetlen eredményeként tekintendő. A tjkv behozatala és a jobbágyok felszabadítása, az adományi javak szabaddátételével együtt, iszonyatos nagy változást idéztek elő. Rendszerváltozás következett 1848. után, óriási, melyben nem érkeztek az emberek a rohamos változások miatt okoskodni, a tényekkel kellett számolni. A jószágtest lényege és jogi természete fölött se okoskodtak, fogalmi meghatározásába nem elegyedtek, hanem elfogadták ugy a tényeket, ahogy kapták. Az I jegy alatti összes ingatlanoknak együtt egy jószágtestnek kellett lenni, a nem I jegy alatti ingatlanok képezhettek külön darabokat; hogy ezek a darabok aztán külön-külön ismét jószágtestek legyenek vagy se, avval kicsit bajlódtak, nem volt szükség további combinatióra, az úrbéri váltság megállapításának módja biztosítva lett I jegy alatt. Ez volt a helyzet 1848. után, a rohamos rendszerváltozás korszakában. És nem változott a helyzet ma sem e tekintetben, bár a változások rohama régen lecsillapult; nem foglalkozik senki a jószágtest lényegének és jogi fogalmának meghatározásával, elfogadja mindenki az öröklött helyzetet. Ez pedig szellemi tunyaság, különösen azért, mert teljesen képtelenek vagyunk a jószágtest fogalmi meghatározása nélkül a rá vonatkozó jogszabályokat teljesen fölállítani és érvényesíteni. Ez a kényszerűség utalt rá, hogy a jószágtest fizikai és jogi fogalmának teljes meghatározását adjam, mielőtt a jószágtestekre vonatkozó további szabályok tárgyalásába bocsátkoznám. Minthogy a 10. §. tilalma után f és I jegy alatti különbséget többé fent nem tarthatunk, ennélfogva visszatérve a természetes állapothoz, jogi értelemben se látunk a jószágtest fogalmában egyebet, mint egy darab földet, melynek fizikai és jogi mértéke az elhatárolt területben és á tulajdonos rendelkezésében található fel. Ezen természetes állapot megbontását tilalmazza egyidejűleg a 11. midőn meg nem engedi, hogy több fizikai jószágtest összefoglalása által valaki egy jogi jószágtest szervezését megpróbálja. A jószágtest lényege és fogalma egy darab ingatlan, saját természetes és jogi határai között. Ezen természetes határ magasságban és mélységben a tulajdonos fizikai rendelkezéséig terjed; szélben és hosszban a mások tulajdona képezi a korlátot. A jószágtest lényegéhez és rendeltetéséhez tartozik továbbá, hogy egy ugyanazon tulajdonos (vagy határozott arányú tulajdonostársak) rendelkezése alatt álljon, mint teljes és osztatlan tulajdon. Bölöni László bá n ffy-húnyadi ügyvéd. Közösség. (Tervezet 1731—1744. §§.) 1732. §. Tervezet eredeti szövege : Általam javasolt szövegezés: Ha valamely jog (1*) többe- Az (1*) helyére beszúrandó ket közösen illet, erre a kö- e két szó: »vagy dolog.* zösségre, a mennyiben a törv. 2*) Második bekezdésnek felmást nem rendel, az 1733— veendő az alábbi szöveg : A kü1744. szabályai nyernek al- lön törvények és törvényes szakalmazást. bályok által alkotott s alkotandó közösségekre, a jelen fejezet rendelkezései csak az illető törvények és szabályok érvénye mellett alkalmazhatók. Változtatásaimnak indokolása: 1*) Az eszményi »jog« kifejezés, a tárgynak fogalmát kizárja ; pedig a törvény nem csak a jogok, hanem a dolgok, a tárgyak összeségére is szól, s igy már csak világosság kedvéért is a »dolog« beszúrással a törvény vonatkozása okszerüleg kibővitendő. Minthogy a Tervezet a tárgyak tekintetében is intézkedni kiván, mert az indokolás szerint a jogokra előirt szabályok, analógia utján, a közösség más eseteiben is alkalmazást nyernének, ennélfogva nincs elfogadható indoka annak, hogy a tárgyak tekintetébeni rendelkezések a törvényből kihagyassanak; annál kevésbbé, mert a tárgyaknak oly külön jellege is lehet s oly külön intézkedések is veendők a törvénybe a tárgyakra nézve fel, amelyek a törvény által csak a jogra nézve tervezett rendelkezés által megoldva nem volnának. Az analógia és jogalkalmazásnak tág kerete is, amennyire lehet, a tárgyak szerint is határolandó. 2*) A külön törvények és törvényes szabályok által alkotott és alkotandó közösségekre a jelen törvény nem terjedhet ki azért, mert a külön törvények által alkotott közösségek fentartása és védelme szintén törvényalkotta önálló czél (közös legelők, mezőrendőri törvényben foglalt czélok stb.), melyekre a jelen törvény csak annyiban nyerhet alkalmazást, amennyiben azt az illető külön törvények megengedik. 1733. Tervezet eredeti svzöege: Áltálam javasolt szövegezés. Kétség esetében azt kell tar- Kétség esetében a jogvéletani, hogy a részesek illetmé- lem az, hogy a részesek illetnye egyenlő. ménye egyenlő. 1*) Házastársak, testvérek egymás között, rokon leszármazók, vagy jogutódok megfelelő ágankint, egyenarányuaknak vélelmezendők. 2*) Határozatlan arányú közösség, bármely résztulajdonos vagy zálogérdekelt kívánatára, megszüntetendő s a részesek eszményi aránya megállapítandó. 3*) Az e tekintetbeni szükség bármely költségek, a közös dolog előnyös terhét képezik. 3*) Ezen arány megállapítási eljárás a közösség megszüntetési eljárással összekapcsolható. 4*) Jogközösségben elévülés és elbirtoklás nincs. 5*) Változtatásaimnak indokolása: 1*) »Azt kell tartanü kifejezés helyett helyesebbnek vélem »a jogvélelem az« kifejezést, mert szabatosabb. 2*) Az eredeti szövegnek »a részesek illetménye* kifejezése nem szabatos és nem világos, mert abból nem tűnik ki, hogy a törvény fejenkint, ágankint vagv mi módon rendeli az egyenlőséget. Mindennapi a házastársak és testvérek közti közösség, okszerű tehát az egyenlőségnek kijelentése, mindennapi továbbá, hogy akár rokonsági, akár jogutódlási leszármazás utján szállott a közös dolog a jelenlegi tulajdonosokra, indokolt tehát