Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 39. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [6. r.]

MAGÁNJOGi KOÜIITKACZIÜNK.. nél az enyhébb felfogás nem indokolt, a 105. ^-nak ez értelemben való módosítása kívánatos. Ehhez a tárgyhoz még meg kívánom jegyezni, hogy a 105. §. szerinti korlátolt felelősség magyarázatául szolgál a 1163. §., mely szerint a súlyos gondatlanságért való felelősség alól a kötelezett ezen esetben sincs felmentve, megegyezően a német bírod, polgári törvénykönyv 227. §-ával,u) Míg a német bírod. polg. törvénykönyv több helven (708., 1664., 2131. §§.) alkalmazza az enyhébb mértéket: addig a Tervezet csakis a 105. §-ban engedi meg a korlátolt felelősséget;I5) már a 313. §-ban az atyára nézve a »rendes családapa gondosságán kívánja meg; az 1694. §. a rendes felelősség mértéke szerint van szövegezve (ellenkezőleg a keresk. törv. 72. §-ával), az 1872. § szerint pedig az utóörökös a »rendes kezelésre* köteles. A 108. §-ra való hivatkozásnak az az értelme, hogy a szerzeményi közösség ideje alatt a férj a feleség vagyonának tiszta jövedelmét a házassági terhek viselésére fordíthatja; azonban szerény nézetem szerint ez nem függ össze a 150. §. harmadik bekezdésével, mert határozottan meg lévén szabva, hogy a reáforditás mire történjék, a gondosság megállapítására nincs szükség-; különben is a 108. §-ban foglalt szabály általános lévén, arra külön hivatkozni egészen fölösleges. Csipkés Árpád, csíkszeredai kir. törvényszéki biró. ^ A telekkönyvi tulajdon.*) (Tervezet 525—529. §§.) 2. §. (525.) A Tervezet 525. §-ánál precisebbnek tartom ezt, mert nemcsak jogok átruházása, hanem a jogok (tulajdonjog, birtokjog, szolgalom sat.) bírása is kitüntetendő tjkvileg és pedig a tjkvileg kitüntetett birtoklást kell jogszerűnek tekintenünk a tjkvi hitel előmozdítása érdekéből, azért mondom: jogszerű bírása. Hasonlóképen jogszerű átruházás alatt pedig a birtokban lévő tjkvi tulajdonos rendelkezését értem. Olyan tényleges birtok, melyet a birtokos saját nevében használ és a melynek tulajdona még sincs nevére tjkvezve: lehet valódi és jóhiszemű birtok, de jogszerű nem lehel épen a tjkvi hitel tekintetbevételével és a tjkvi hitel csorbítása nélkül; valamint olyan tjkvi tulajdonosnak a tjkvi kitüntetése bizonyos dologra nézve, a kinek ezen dolog tényleges birtokában nincs, a valódi tulajdonossal szemben lehet valódi, de se jogszerűnek, se jóhiszemünek nem tekinthető (kitüntetése). Tehát a 2. §. tartalma szerint, a dolog bírásának és átruházásának tjkvi bejegyzése, a valódi tulajdonossal szemben jogszerű a birtokos részéről, ha tjkvi tulajdonosként van kitüntetve ; a tjkvi tulajdonosnak lejegyzése tényleges birtok nélkül is valódi, ha be van jegyezve; ámde a valódi tulajdonos a jogszerű birtokost is kiszoríthatja tulajdonából az elbirtoklási határidőn belől és kitüntetés szerint valóban bejegyzett tjkvi tulajdonos kitüntetését is töröltetheti bármikor, ha maga birtokban van. Ilyen viszonyban van a három faktor egymáshoz ; az 1., 2. §. tartalma ezt akarja magyarázni, hogy a további jogszabályok is meghatározhatók legyenek kapcsolatosan. Precisebbnek tartom azért is a 2. § t, mert az ingatlanok törvényes tartozékainak bejegyzését mellőzni nem szabad, midőn az azokra vonatkozó jogszabályokat se mellőzhettük el, épen azon kritikus állapot miatt, melyben megesik, hogy az ingatlan tartozéka hol ki van tüntetve tjkvileg, hol nincs. 3. §. (526—7.) 4-10. §§. A 2. §. megmondja, hogy mi lehet tárgya a tjkvi bejegyzésnek; a 3-10. §. pedig felsorolja, hogy mik nem lehetnek tárgyai. Együtt (2—10. §§.) ezen intézkedést kimerítőbbnek tartom a Tervezet 525—7. §-a intézkedésénél; az 526. és 527. §. sokat akar mondani, de nem mond semmit tulajdonképen. Azt hiszem a 3—10. §. indokolást nem igen vár, természe>*) „Wer für diejenige Sorgfalt einzustehen hat, welche er in eigenen Angelegenheiten anzuwenden pflegt, ist von der Haftung wegen grober Fahrlassigkeit nicht beírat." 16) Ind. III. köt. 402 lap. *) L. az előbbi közleményeket a 8. és 27—3G. számokban. tes és jogos rendelkezéseket tartalmaznak ; mégis a következő megjegyzések nélkül el nem lehetnek. Általában a 3—10- §. törekvése első sorban a tjkvi hitel érdekében a tjkvi bejegyzés tisztaságiit s ezáltal a tjkv hűségét elérni. A 3. §. kizárja tjkvi átruházását annak, a mi kötelmi jog szerint át nem ruházható, vagy be nem jegyezhető; a 4. §. és 8. §. nem tűri meg az imaginaria quantitas és qualitas tjkvi kitüntetését sem realiter, sem personaliter, ezáltal, illetve a 8. rendelkezése folytán nincs szükség többé az egyes iustitutioknál unalomig ismételgetni, hogy a tjkv. csak egészet vagyazegésznek meghatározott hányadát tüntetheti ki. Az 5. § ban foglalt intézkedés azon tapasztalati tényekből keletkezett, hogy a felek elhallgatják szerződéskötéskor és a hatóságok sokszor elmulasztják rendelkezésükkel a valódi jogállapot tjkvi kitüntetéséi, kiskorúságot elhallgatják, mert akkor tjkvi átírás előtt még árvaszéki jóváhagyás kell, ezen jóváhagyás megnyerhetése végett még előbb helyhatósági bizonyíték, ezek mind költségek és akadályok, tehát mellőzik; elmefogyatkozott, buta, rászedhető egyének gondnoki gyámolitásával nem foglalkoznak vagy ha foglalkoznak, ugy a gondnokságot, mint a csődállapotot tjkvileg föl nem jegyzik; elhalt egyén nevét szorult helyzetben az okiratra írják, hogy ne veszszen a jog. Ezekben az esetekben intézkedhetik jelen §. alapján a tjkvi rdttás ugy, hogy a ki magát mégis ily bejegyzések által sértve érzi, per nélkül, egyszerű folyamodással kérheti a bejegyzés törlését az illető egyének állapotának igazolása mellett és a bejegyzés azonnal töröltetik, mint nem tárgya a tjkvnek. A 6., 7., 9. §§. a szerződések semmis intézkedésének bejegyzését leheteüenitik; végül a 10. §. egy idejét mult és létokát veszített állapottal számol le. Ugyanis tudjuk, hogy az úrbéri kárpótlások valósítása és igazságos kifizetése az 1848 ki törvények egyenlősítése után csak ugy volt lehetséges, ha az allodiaíis és úrbéri természetű javak között mégis különbséget tartunk fent legalább addig, mig a kárpótlást megállapíthatja igazságosan az állam a volt földesuraknak vesztett urbériségökért. Ezt a különbséget tjkvezett ingatlanoknál I és f jegyekkel jelölték. A különbség lényege abban állott, hogy a f alatt bevezetett akármennyi ingatlan, annyi jószágtestet képezett jogilag is, a mennyi fizikai testet, darabot mutatott külön-külön, minden darab egy külön jószágtest; az I jegy alatt bevezetett akármennyi ingatlan, akármennyi fizikai jószágtest pedig, jogilag mégis csak egy jószágtestet képezett. A különbség joghatálya az volt, hogy a f alatti javak darabonként, fizikai jószágtestekként eladhatók voltak bármikor; de az I jegy alá jogilag összefoglalt jószágtestek mindannyian együtt és egyszerre voltak csak elidegenithetők, külön-külön eladása tiltva volt felsőbb jóváhagyás nélkül. A f alatt annyi jószágtest volt a tjkvben jogilag is, a hány jószágtest volt fizikailag, mig ellenben I jegy alatti összes fizikai jószágtestek jogilag együtt képeztek egy jószágtestet. Szükség volt erre a megkülönböztetésre, mert az I jegy alá helyszínelt úrbéri javak után kellett a volt földesuraknak kifizetni a volt kárpótlást, ha pedig ezek a javak időközi elidegenítések által szétfoszlanak. a kárpótlást igazságosan megállapítani és kifizetni nem lehetett volna. Ámde ez már rég megtörtént; az 1871. évi LIII. t.-czikk 81. § a illetve 55. §-a eltörölte az elidegenítési tilalmat, semmi szükség sincs többé már régóta a f és I jegy megkülönböztetésre a kárpótlás igazságos kifizethetése szempontjából. Hát más szempontból váljon szükséges-e még ma is ez a megkülönböztetés ? Egyáltalán nem szükséges, sőt káros. A gyakorlati élet ugy kívánja, ugy követeli, hogy a fizikai jószágtest legyen egyszersmind a jogi jószágtest is és megfordítva ; csak akkor lesz az a teméntelen tjkvi zavar elhárítva, mely általában az ingatlanok megterhelésénél és birói eladatásánál előfordul és a mely ki nem számitható oknélküli munkát okoz a tjkvi hatóságoknak és ki nem számitható idővesztést és költséget a feleknek. A f és I jegy okozta különbség joghatálya fölölti pervita borítja be a bírósági eljárást; felfolyamodások, semmiségi panaszok keletkeznek, okos birói határozatok támadnak, melyek a f és I jegy joghatálya fölötti szőrszálhasogatás finom művészetét kultiválják, nagy fontosságot tulajdonítanak a f és I jegy alatli különbségnek, holott ez a fontoskodás, a különbség eltörlése után, nyílt aberralio ma már. Ezért és igy keletkezett a 10. §.