Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 38. szám - Az elévülés. Tervezet 1328-1359. §§ [2. r.]

6 MAGÁNJOGI KOD1E1KÁCZIÓNK. ^Tiltott cselekményből eredő minden követelés, a mely az előző bekezdés szerint már előbb el nem évült, a cselekmény elkövetésétől számítva az 1326. §-ban meghatározott idő alatt évül el. Még felemlítem itt, hogy a 3 évi elévülést megállapító 1328. §-nak 4. pontjában felveendőnek tartom csupán a világos és érthető szövegezés okából a küldönczök követelését is a küldönezdij iránt, a mint ez a német polg. törv. 196. §-ának 3. pontjában foglaltatik. VI. Az elévülés nyugvása akkor áll be, ha a követelés jogilag érvénvesithetővé vált ugyan (actio nata), azonban in concreto az érvényesítés akadályba ütközik, igy a kereset tényleg meg nem indítható valamely jogi vagy ténybeli akadály folytán. Ennek a nyugvásnak hálálva pedig abban áll, hogy az elévülésnek a törvény által megszabott idejébe a nyugvást megállapító akadálynak kezdetétől annak elhárításáig lefolyt idő nem számíttatik he. Már légi jogunk is ismerte az elévülésnek szünetelését, nyugvását. Werbőczy Hk. I. 79. p. és 1. §-ában foglaltak szerint az elévülés szünetelt ugy a hitetlenek fogságába esett egyén, mint az atyját számkivetésbe Önként követő fia ellen is addig, mig vissza nem térhet. Az 172!) : XXXIV. t.-cz. 3, ^ a és az 1729 : XXXVII. t.-cz. 5. S értelmében a kiskorú árva ellen 16 éves koráig az elévülés szünetelt. A kereset tényleges érvényesítésének akadályai a következők lehetnek : a) ha a követelésre jogosított nem cselekvőképes, illetve nem perképes, b) ha a jogosított és kötelezett közt családjogi, vagy ehhez hasonló hatalmi viszony van, r) ha tényleges akadály forog fenn, cl) ha a kereset megindítását jogi ok akadályozza (agere non valenti non currit praeseriptio). ad a) Ha a j'ogositott cselekvőképtelen, akkor kétségtelen, hogy a cselekvőképtelenségének tartama alatt mindaddig, a mig törvényes képviselője nincs, a követelés érvényesithetésé ben tényleg akadályozva is van. üzen az alapon több törvényhozás (Code civil 2120. németalföldi pt. 2024. Opt. 1494. §., szász pt. 154. §.) az elévülés nyugvását meg is határozza a cselekvőképtelen jogosított javára. A mint ez az akadály nem vehető komolynak abban az esetben, ha. a cselekvőképtelen jogosított akár az elévülés kezdetén, akár a hosszabb tartamú elévülés későbbi folyamán törvényes képviselőt nyer, mert helyette a törvényes képviselő, a ki vagy rendszerint gyorsan szokott kirendeltetni, vagy a törvény alapján külön hatósági kirendelés nélkül gyakorolja a képviseletet, a kereset megindítását eszközölheti, épen ugy bizonyításra nem szorul az, hogy abban az esetben azonban, ha a törvényes képviselet hiánya az elévülés vége felé, vagy igen rövid elévülés idejében áll be, akkor az actio nata akadálya fennáll. Helyesen rendelkezik tehát a német ptk. 206. §-a, a midőn rendeli, hogy : ,,Ist eine gescháftsunfáhige oder in der Gescháftsfahigkeit beschránkte Person ohne gesetzlichen Vertreter, so wird die gegen sie laufende Verjáhrung nicht vor dem Ablaufe von sechs Monaten nach dem Zeitpunkte vollendet, in icehhem die Person unbeschránkt gescháftsfáhig wird oder der Maiigel der Vertretung aufhört. Ist die Verjahrungsfrist kürzer als sechs Monate, so tritt der fiir die Verjáhrung bestimmte Zeitraum an die Slelle der sechs Monate. Diese Vorschriften finden keine Anwendung, soweit eine in der fíescháftsfáhigkeit beschránkte Person prozessfahig ist." (Ha ügyletre képtelen vagy ügyleti képességében korlátolt személynek hiányzik a törvényes képviselője, a hátrányára folyó elévülés a korlátlan ügyleti képesség elnyerésétől vagy a képviselet hiányának megszűntétől számított hat hónap eltelte előtt nem nyerhet befejezést. Ha az elévülési határidő rövidebb hat hónapnál, az elévülésre nézve megszabott időtartam lép a hat hónap helyébe. Ügyleti képességében korlátolt, de különben perbenállási képességgel biró személyre a perbenállási képesség halárai közt: e határozmányok nem alkalmazhatók.) A Tervezet erről az esetről az 1337. jj-ban intézkedik ugyan, minthogy azonban véleményem szerint nagy körülírással fejezi ki azt, hogy a »perképességgel nem biró egyén ellen, ha az elévülési idő utolsó hat hónapja alatt bármely időpontban nem volt törvényes képviselője, az elévülés be nem fejezhető előbb, mint hat hónappal azon időpont után, a melyben perképes lett. vagy törvényes képviselőt kapott.« sőt minthogy a Tervezet szerkesztője maga is érezte, hogy ez a hoszszas" körülírás sem fejezi ki az érintett esetet teljesen, még magyarázza ezt azzal, hogy »a képviselet hiányával egyenlőnek tekintetik, ha a törvényes képviselő elveszti perképességét, vagy ha közte és kénviselője közt a megindítandó perre nézve érdekellentét forog fenn«; minthogy tehát ugyanezt rövidebben fejezi ki a német ptkönyv. ezzel lényegileg egyezően e §. első bekezdése helvett felveendő lenne a következő: a nem cselekvőképes hitelező követelésének elévülése abban az esetben, ha a törvényes képviseletnek hiánya az elévülésnek utolsó hat hónapjára esik, ennek a hiánynak tartama alatt nyugszik. Azonban ugyanennek a szakasznak második és harmadik bekezdése, mint helyes rendelkezés a javaslat után beillesztendő lenne. ad b) A cselekvőképtelen jogosított közt egyfelől, másfelől pedig a szülő, gvám vagy gondnok közt, hasonlókép a házastársak közt fennálló követelések elévülésének nyugvását a Tervezet 1335. íja ennek a viszonynak tartamára szerintem helvesen kifejezetten rendeli is. Ugyanígy rendelkezik a német ptk. 204. l-a. Ennek az intézkedésnek tisztán ethikai alapjául az szolgál, hogy az ilyen viszonyban levők követelése nem tehető ki a viszony tartama alatti elévülésnek, mert különben közöttük a folytonos perlekedés és az ebből folyó vagyoni és erkölcsi hátrányok bekövetkezése elkerülhetetlen lenne. ad c) Az elévülés nyugvását okozó tényleges akadályoknak egyes törvényhozások kisebb vagy nagyobb teret nyitnak, a mely akadályoknak ezt a hatályát maguknak az akadályoknak természete indokolja. A Tervezet 1333. íj-a ilyen akadályul a jogszolgáltatás szünetelését, a hadi szolgálatot vagy erőhatalmat jelöli meg és ezt általában figyelembe veszi, akár az elévülés kezdetén, akár annak folyamán, akár végén merült fel, a mely intézkedést az elévülésnek 10 évre szabott rövidebb idejével indokolja meg. Minthogy azonban a fentebb kifejtett okok alapján részemről az elévülés idejéül 20 évet kívánnék megállapiüatni, igy a Tervezet által felhozott egyedüli ok elesnék, azért tekintettel arra, hogy a 20 évi elévülési idő elfogadása esetén az akadály a megállapítandó 20 év tartama alatt előreláthatólag nem tarthatja vissza a jogosítottat a követelés érvényesítésében és ezen az alapon a fent felsorolt tényleges akadályok csupán az elévülési idő végén képeznek a dolog természeténél fogva akadályt a kereset megindítására, a német polg. törvénykönyv 203. íj-ával egyező rendelkezés czéljából a Tervezet 1333. íj-a véleményem szerint ekként szólna : Az elévülés nyugszik, ha a hitelező a jogszolgáltatás szünetelése, hadi szolgálat vagy erőhatalom által követelése érvényesítésében az elévülési határidő utolsó hat hónapja alatt akadályozva van. ad d) A kereset megindítását megakadályozó jogi okoknak létjogosultsága egyenes arányban van azzal a hatással, a melyet az anyagi kifogások (exceptio dilatoria és peremptoria i a követelés elévülésére gyakorolnak. A perdöntő (exc peremptoria) kifogás nem szolgál akadályul arra, hogy a hitelező a keresetet megindítsa, hanem ezen az alapon a kötelezett végleg megtagadhatja a teljesítést, ugy ennek a kifogásnak nincs is hatása az elévülés lefolyására, tehát nyugvására sem. Ellenkezőleg hat azonban a perhalasztó kifogás (exc. dilatoria), mivel pl. a halasztás a követelés lejáratát, tehát érvényesithetésének. az actio natanak idejét tolja tovább. Ezen alapszik a Tervezet 1332. íj ának első bekezdése: »ha az adós halasztást kapott a teljesítésre, ennek tartama alatt az elévülés nyugszik<. Nem állhat azonban meg egyedül erre az egy perhalasztási kifogásra alapított intézkedésnél a törvény, hanem helyesen az egyéb, a teljesítés ideiglenes (mulólagos) megtagadhatásál maga után vonó kifogásra is ki kellett terjeszkednie, ugyanennek a szakasznak második bekezdésében azonban helyesen vette ki azt az esetet, ha a kifogás elhárítása pusztán a hitelező subjectiv akaratán áll Ilyen akadályul vette fel a Tervezet 1324. §-a azt a tételt is, hogy az elévülés nyugszik, ha egyezségi tárgyalás vagv a követelés valódiságának vagy mennyiségének megállapítása végett szerződésileg kikötött perenkivüli eljárás van a felek közt folyamatban. Csakhogy ide sorolhatók még a törvényes moratóriumok, ugy a csőd tartama alatt a bejelentés alá eső követelések, a melyek közül az előbbiekre nézve az indokolás azt tartalmazza, hogy a moratóriumot engedélyező törvénynek kell az elévülésre való befolyást megállapítani. Ez ellen kifogást emelni nem lehet.