Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 3. szám - A gyámhatóság felügyelete. Tervezet 336-342. §§ [1. r.]

2 MAGÁNJOGI KOD1FIKÁCZIÓNK sem, hogy t. i. ki szerzett többet vagy kevesebbet a közszerzeményi vagyonból ? További fon ása a kö/.szei zeménvnek az 1(>22. évi tí7. t. cz. 3 §-a: Dolalislae vero intelligi cíebent simplices el non CpiquisitricSÉ seü proprietariae,* és a 4 §.: »Ius tamen liujus módi rotiqiiisitiones seu yroprietatis sufficienter ibidem, in coóaitate liquidare tenebtintur.< E szerint a törvény szerint a közszerzemény tulajdonjog. Ugyanezt mondja az 1X52 évi november 29 én kelt ősiségi nyilt parancs 12. §-a: » . a házasfeleknek a házasság alatli közszerzeménvhezi törvényes közös tulajdona (jus coaquisi lionis) a házasság kötésekor létezett törvények szerint ítélendő meg. < A judicaturában •) és a magyar jogi irodalomban ez a nézet ma is él s a közszerzemény jogi természetét ezen az egyedül helyes alapon fejtik ki legtöbben8). A közszerzemény teleles alapjai továbbá az 1840 : VIII, l cz. 8 §-a: »A házasság alatli közszerzemények a jobbágyok között mindenik házastársat egyformán illetvén, azokról egyik ugy. mint a másik fele részben szabadon rendelkezhetik s ezen fele részből a férj feleségét végrendelet által sem zárhalja ki; ha pedig az egyik házastárs mag nélkül és végrendelet nélkül hal meg, minden közszerzemény az életben maradott házastársra száll ^. Végül az 1861. évi országbírói értekezlet \',\. tj-a: »A házasság alatti közszerzeményekre nézve a korábbi magyar tör vények határozatai változást nem szenvednek*. A közszerzemény fogalmának felállításánál a tételes forrásokon kivül figyelemmel kell még lenni a bírói gyakorlatra, a melynek idevágó fontos tétele az, hogy csak a házas együttélés tartama alatt szerzett vagyon lesz közszerzemény *) s amit a tartósan különélő házastársak szereznek, nem közszerzeménv, hanem különvagyon. Az élő magyar magánjog szerint tehát közszerzemény az a vagyon, amit a házastársak, a házassági életközösség tartama alatt, akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Jogi természetére nézve pedig a közszerzemény törvényből folyó tulajdonközösség, mert a közszerzemény tulajdonjog, amely azonban a házasság fennállása alatt nem érvényesíthető, tehát eszményi tulajdonjog s valódivá akkor lesz. ha a közszerzemény megosztás alá kerül.5) 2. Az itt idézett fon ásokból kitűnik továbbá, hogy a közszerzemény nálunk még jelenleg is rendi intézmény Törvénynél fogva kiterjed a nem nemes rendüekre, a birói gyakorlat pedig kiterjesztette a városi polgárokra.' ) Nemesrendü házastársak közt tehát törvényből folyólag 2) Hétszemélyes tábla 13915/1867. sz. . A házasság tartama alatt szerzett urhéri telek fele az 1810 : VIII. t.-cz. szerint az asszonyt illeti tulajdonjoggal. Lfi. 5197/1877. sz. . A közszerzőt a szerzeményi vagyonra nézve tulajdonjog illeti meg. Lfi. 5197/1876. sz A közszerzót a szerzeményi vagyonra nézve tulajdonjog illeti meg és ennélfogva ebbeli tulajdonjogát természetbeli; esetleg az árverési vételár feléhen követelheti s nem tartozik annak becsértékét kielégitésképen elfogadni. Curia 9212/1883 sz : Közszerzemcny czimén a túlélő hitvestárs nem követelhet örökséget, hanem követelheti a közszerzemény felének tulajdonát. tipesti tábla 35771/1886. sz. . „. a közszerzeményből folyó tulajdonjog . .' Curia _'!>11 1897 sz : „A közszerzeményi vagyon a házastársaknak egyenlő arányban tulajdonát képezi". 3, Nánásy : a közkeresetnek csak fele száll az asszonyra akkor, mikor gyermekek vannak : még pedig teljes uradalommal száll 1285. 1.). Kövy 12X7. §.), Kelemen: Coaquisitio conjugalis : communio juris ad proprietatem rerum (424. §.). Zlinszky: A közszerzó házastársakat a szerzett dologra nézve tulajdonjog illeti, mely már a szerzés idejekor létezővé válik, csak tartalma bizonytalan mindaddig, mig a házassági kötelék tart, illetőleg mig a közszerzeményes javak el nem különitletnek (8il8. 1.) Herczegh : A hitveseket a közszerzeményre nem örökjog. hanem valóságos tulajdoni jog illeti ill.jj.). Jancsó: A közszerzeményi jog hazai törvényeink értelmében tulajdonjog. Ez a tulajdonjog eszményi a házasság fennállása alatt (717.1). Kolosváry B. teljesen elfogadja Jancsó nézetét (164. 1.). 4i Curia 212/1895. sz. . A házastársak által különélésük ideje alatt külön szerzett vagyon nem tekintetik közszerzeménynek. Bpesti tábla 21509/885. sz „A közszerzemény jogi súlypontját és alapját a házastársak közötti életközösség képezvén, az együtt nem élt házastársak szerzeménve e tekintet alá a törvénv szellemében nem vonható." Azonos: budapesti tábla 8364/1865. 6742/1885. sz. Állandó gyakorlat. 5) Először Jancsó fejtette ezt ki részletesen („Közszerzeményi jog" cz. jogászegyl. ért. 1882. VII. füzet). e) V. ö Magv udv. kancz 1796. július 29-én kelt rend., továbbá Nánásy 333. 1. Georch 233. §., Kelemen 126 § , Frank 274 §., Madarassy 10. £ stb. nincs szerzeményi közösség.7) a judicatura pedig kizárta azt a honoratiorok között.8) Nincs közszerzemény a jász-kunoknál '• l'ovábbá Erdélyben és a polgárosított határőrvidéken, mivel az ott érvényben levő ausztriai ált. polg törvénykönyv ezt a jogintézményt nem ismeri.10) Végül az erdélyi szászoknál általános vagyonközösségben élnek azok a házastársak, akik az ausztriai ált. polg. törvénykönyv hatályba lépte előtt kötöttek házasságot.11) 3. A közszerzemény megállapításánál — az idézett tételes források szerint is — az a döntő szempont, vájjon a házas együttélés tartama alatt szerezlék-e a kérdéses vagyont Mindaz, ami ez alatt az idő alatt került a házastársak tulajdonába, közszerzemény lesz, kivéve a különvagyont. l)r. Rajfay Ferencz eperjesi jogakadémiai tanár. X A gyámhatóság felügyelete. (Tervezet 336-342. §§.) I A kiskorú gyermek a siülő gondviselése alatt áll s e gondviselés valóban felülhalad minden más gondoskodást, mert annak alapját s lényegét a természet törvényein sarkaló vérszerinti kötelék képezi. A gyermekre nézve a legjobb gondviselés a szülő átölelő s üditő szeretete, mely a zsengekortól tart addig, mig az élet ki nem alszik, mely semmivel sem pótolható A szülői szereteten alapuló gondviselés, valamint rendszerint semmiféle hatósági intézkedés által nem pótolható, ugy nem korlátozható, de nem is ellenőrizhető mindaddig, mig a szülők áldást hozó meleg szeretete a gyermek sorsát közösen és egyöntetűen intézi s ez az intézés a kiskorú javára s érdekében történik s nem jut ellentétbe sem a természet törvényeivel, sem a fennálló tételes törvényekkel. Előfordulnak azonban oly esetek, hogy a szülő ellentétbe ön gyermekével, hogy azt nem gondozza, elhanyagolja, jogait s érdekeit nem védi, sőt önző czéljaira használja Ily esetekben a törvény felhatalmazza a halóságot a gyermek védelmére. A szülő joga s hatalma tehát, a mit gyermeke felett gyakorol, habár mint a természet törvényein alapuló legerősebb s legszentebb jog figyelembe veendő s mindenkor figyelembe is vétetik, még sem tulajdoniiható annak jogállamban oly egyeduralmiság, mely feltétlenül kizárna, minden körülmények között, minden hatósági beavatkozást. Ellenkezőleg: a hatósági beavatkozás, a hatóság felügyelete elvileg elutasithatallanul még a szülő ősjogára is kiierjed. E beavatkozás, e felügyelet alatt azonban épenséggel nem azt értjük, hogy a halóság a szülőket mintegy rendszeres felügyelet alatt tartva, azok intézkedéseibe általában beavatkozhatnék, hanem a hatóságnak csupán azt a sziikségjogát. hogy a kiskorú javára s érdekében beavatkozhatik a szülő jogaiba csakis akkor, ha s a mikor oly körülmények merülnek fel, melyek a kiskorúnak akár személyi, akár vagyoni érdekei te7l V. ö. Hk I. 102. Helyesen tanít ezen az alapon í Kittonich 17 Iluszthy 225. 1.. Nánásy 194. 1., Kövy 286-287. S§„ Georch 240. í;.. Kele" men 125. Jancsó 111. §., Zsögöd. Helytelen ellenben az a nézet mintha ingókra nézve a nemeseknél törvényből folyó szerzeménvi közösség yolna. Ezt hirdeti pedig Zlinszky, Győry, Wenczcl. Hercze"h. Az a közösség, amit ők kifejtenek, nem törvényen hanem szerződésen alapul. s) Így tanit már Kelemen 126. §• és Szlemenics 125. ij. A birói gyakorlatból említhető : Curia 5080/1885. sz. . ..Hazai joggyakorlatunk szerint honoratior honpolgárok nejei, a házasság tartama alatti szerzemények iránti igényekre nézve, hasonló tekintet alá jönnek, mint a nemes honpolgárok nejei. Azonos: budapesti tábla 31181/883,41743/1885. stb. Állandó gyakorlat. 9 V. ö. 1799. évi V. jász-kun statútum 1. §. Curia 148/1885 1042/1892. sz. stb. 10) V. ö. id. polg. törvénykönyv 1233—1235. §§. ") Ez az ottani statutarius jogon alapszik. A Curiának 19. sz döntvénye szerint ez a ..vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polg. tvky életbelépte utáni időben szerezte meg." Kérdés tárgyát képezte, vájjon az ausztriai polg. tvkv. uralnia alatt (1853. május 1-tól 1861. július 23-ig) kötött házasság esetén van-e szerzeményi közösség a felek közt 1 Ezt a kérdést a Curia igenlólee oldotta meg (6998/1871. sz ), vagyis az 1861. július 23-ka után szerzett javak közszerzeményieknek tekintendők, jóllehet az ősiségi nyilt pa_ rancsnak 12 §-a az ellenkezőt rendeli.