Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 38. szám - A törvénytelen gyermekek jogviszonyai. Tervezet 348. §

I. évfolyam. Budapest 1902. szeptember 17. 38. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor Félévre. 6 „ Tartalom: A törvénytelen gyermekek jogviszonyai. Irta: dr. B á r d i ó Ferencz, sümegi ügyvéd. - A szerződések tárgya. Irta: dr. Körtvél y ess y Dezsö, varannói kir. járásbiró. — Az elévülés. Irta: dr. Borsi tzky Imre, pécsi kir. törvényszéki biró. — A birói letét a Tervezetben. Irta: dr. Gábor Gyula, budapesti ügyvéd. A törvénytelen gyermekek jogviszonyai. (Tervezet 348. §. ) A törvénytelen gyermekeknek atyjukkal szembeni jogait egyik elmélet a rokonságra, a másik vétségre alapítja. A Tervezet szorosan egyik elmélethez sem csatlakozik. Az Indokolás nem is foglalkozik elméletekkel, a szöveg pedig azt mutatja, hogy a szerkesztő egyik elmélethez sem ragaszkodott, hanem egyes szakaszokban (346., 360. ) az egyik, mig más szakaszokban (356, 357. ) a másik (t. i. a vétségi) elmélet követője. A mi a kérdésnek jogtörténeti alakulatát illeti, nálunk a törvénytelen gyermekek jogviszonyait tételes intézkedések soha nem szabályozták, azonban ennek daczára ugy régibb, mint jelenlegi jogi iróink következetesen hivatkoznak a Hármaskönyv I rész 106. és 108. czimére. mint tételes intézkedésre. A 106. és 108 czimekből minden következtetés, magyarázat stb. nélkül, pedig az érthető, hogy még a vérfertőzésből származott gyermekek is csak a szülőik fekvő javaiból, ingatlanaiból nem örökösödnek, tehát az ingóságokból igen, mi azonban sohasem volt gyakorlati szabály, mert ugy a gyakorlat, mint jogiróink határozottan tanitották: »Illegitimi neutri parentum ab intestato mortuo succedunt«1) és ez volt a jogszabály, nem a 106. és 108. czim. A mi a törvénytelen gyermekek ki által és miként való tartását illeti, ezen kérdéssel jogiróink nem igen foglalkoznak, legfeljebb midőn az intestat örökösödést fejtegetik, ott pár szóval megeemlékeznek a törvénytelen gyermek jogairól is. Szegedy jezsuita egy részüknek anyjuk és annak szülei hagyatékára még öröklési jogot is ád, 2) ugyanigy tanit egy névtelen szerző, 3) de mig Szegedyt csak az egyházjog elve, az utóbbit már a tizenkilenczedik század humanus liberalis gondolkodás módja vezeti. Nánásy Benjamin4) tanitja, hogy »a mi törvényeink a törvénytelen születésü ártatlan gyermekeket a maguk oltalmai alá veszik, szükséges tápláltatásokra valójokat nemző atyjuknak jószágából — ha vagyon — ha nincsen is kirendelik, de örökséget nékik nem adnak. « Nánásy ugyan adós marad a válaszszal, hogy mit ért az alatt, hogy »ha nincsen is kirendelik« és miből" rendelik ki ez esetben; tanitása azonban annyiban mindenesetre érdekes, mert az általam ismert irók közt ő az egyedüli, ki az atya tartási kötelezettségét az anya kötelezettsége elébe helyezi, illetve ennek kifejezést is ád. 1) Compendium Juris Privati Hungarici Elaboratum per Antonium Grusz. (Pest, 1818. ) 2) Spurii vel vulgo quaesiti succedunt Matri etiam una cum legitimis: Succedunt etiam avo vel Aviac Maternae... Rev. Patr. Joannis Szegedy e Societate Jesu Tripartitum Juris Hungarici. 700. lap. (1735. év. ) 3) „Nem látszik tehát az igazsággal ellenkezőnek az egyenesség, pedig midőn a törvény hallgat, azt kivánja, jóllehet az irók másként vélekednek, hogy a törvénytelen ágyból származottak, ha törvényes és természeti gyermekek nincsenek, az anyjuknak minden keresményében, hogy ha pedig annak osztályos atyafiai sem volnának, a nem adománybeli ősi javakban is, egy szóval mindabban, a miről az rendelést tehetett volna, örökösödjenek " A Magyar Polgári Törvény 354. §. Sárospatak, Nádaskay András kiadása. 4) Nánásy Benjamin: A magyar polgárnak törvény szerént való rendes örökösse. 41. §. Pest, 1799. 5) Honnyi törvény, Ettre-Karchai Georch Illés. Pozsony, 1804-1806. Georch Illés5) bár a törvénytelen gyermekek viszonyaivanagyon részletesen foglalkozik, a tartás mikéntjére vonatkozólag mit sem tanit; az ő müvéből legfeljebb és erőltetve csak a törvénytelen gyermekeknek anyjuk utáni örökösödési jogá lehet kimagyarázni. Frank Ignácz6) müvében már két helyen is foglalkozik a törvénytelen gyermekek jogviszonyaival, mindkét helyen hangsulyozza, hogy »őket tartani és nevelni szülőik tartoznak; « majd azt mondja: »a mi tartásukra, nevelésükre szükséges, azt a nemzők vagyonára nézve ugy. mint adósságot tekinteni kell és ugy fizettetni; ez a nemzők természetes kötelességéből folyik, mely holtuk után az elmaradt vagyonra háramlik. « Szlemenics7) nagy munkájában szintén csak a szülők tartási kötelezettségéről beszél. Kelemennek Czövek által átdolgozott, 8) Kövynek Fogarasi által 9) javitott és bővitett munkáiban, Ácsádynak hires tankönyvében tartásra vonatkozó intézkedéseket nem találunk, ők nagy részletességgel ismertetik a törvényesités módjait, tagadják a törvénytelen gyermek törvényes öröklési jogát, a jogviszonyok részletezésébe azonban nem bocsájtkoznak. Következett az osztrák jog, vétségi elméletével, 167. §-ával, mely az atyának első sorbani tartási kötelezettségét megállapitja, az exceptio plurium concumbentiumot mellőzi, egyben a mai jogállapotot megteremti. Az osztrák jog intézkedéseit jogtudósaink azonban sem elégségesnek, sem humánusnak nem tartván, Wenzel Gusztáv már az 1870. évi, Dr. Katona Mór10) az 1871. évi jogászgyülések elé javaslatokat terjesztettek a törvénytelen gyermekek jogviszonyainak alapos rendezése végett. Ezen javaslatokban — mely javaslatok különben oly humanus liberalis intézkedéseket czéloznak, minőket a harmincz évvel ifjabb Tervezet meg sem közelit — sehol sem találom annak kimondását, hogy a természetes atya tartási kötelezettsége megelőzi az anyáét, hogy az atya javára az anya vagyoni viszonyai figyelembe nem vehetők, daczára annak, hogy a kérdések felett folyt vitában jogtudósaink apró részletkérdések, gyakorlati dolgok tárgyalására is kitértek, sőt Győry Elek ép annak kimondását indítványozta, hogy: »Mindkét szülő köteles vagyonához aránylag a gyermek ápolási nevelési és tartási költségeihez járulni; ezen kötelezettség átszáll az apa örököseire, anyjuk vagyonára pedig a törvénytelen gyermekek oly jogokkal birnak, mint a törvényesek. «11) Az eddig előadottakat csakis azért hoztam fel, hogy bizonyitsam, miszerint a Tervezet 348. §-ának nálunk jogtörténeti alapja nincs, hogy az, ha megmarad a törvénykönyvben, ott csakis az osztrák, illetve a német polgári törvénykönyvből átültetett jogszabály lesz, a mi ugyan ha intézkedése helyes, hátrányára nem fog válni. Azonban nagy kérdés, helyes-e az, hogy tekintet nélkül a körülményekre, a viszonyokra, a szülők anyagi erejére, a gyer6) Prof. Frank Ignácz: A közigazság törvénye Magyarhonban. 159. és 481. lap. Buda, 1845. 7) Quae tamen de exclusioue illegitimarum prolium a suceessione legati isthic dixeram eo trahenda minima sunt, quasi infelices eiusmodi proles neque necessarios educationis sumtus e bonis culposorum parentum praetendere possint, hos enim ipsis suppeditari stricta naturalis justitia deposcit, cui legibus nostris prouti detrahi non poterat; ita re ipsa nec dectractum uspiam est. Elementa Juris Hungarici Judiciarii Civilis. Interprete: Paulo Szlemenics 136. lap. Pozsony, 1829. év. " 8) Magyar Hazai Polgári Magános Törvényről irt tanitások. Pest, 1822. 9) Magyar Közpolgári törvény tudomány elemei. Kövy Sándor után Fogarasy János. Pest. 1847. 10) Dr. Katona Mór inditványa: Jelentse ki a jogászgyülés: 4 A nemzők vagyoni állapotához mért élelmi és nevelési költségeken kivül törvényes örökrész is illeti őket... stb. Magyar Jogászgyülés évkönyvei 1871. év. 17. lap. 11) Magyar Jogászgyülés évkönyve 1871. év 196—197. lap, MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK