Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 35-36. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [5. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902 szeptember d. 35—3<>. szám. 1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Kipály-utcza 98, a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre 6 Tartalom : A telekkönyvi tulajdon. Irta : B ö 1 ö n i László, bánffyhunyadi ügyvéd. — A tulajdonjog tárgya és terjedelme. Irta : C s e b i Pogány Virgil, lévai kir. járásbiró. — Szerződést megerősítő mellékkikötések. Irta: Ruttkay Aladár, szepes-szombati kir. járásbiró.— Jogügyletek a Tervezetben. Irta : dr. A 1 m á s i Antal, budapesti kir. törvényszéki jegyző. telekkönyvi tulajdon.*) (Tervezet 525—529. §§.) II. A tjkvi intézmény beállításával: 1. a hitel emelése, 2. az adózás igazságosabbá tétele volt az eredeti czél. E czél megvalósithatása érdekéből sokat munkáltak, de a a) hitelrendszer és az b) adózási rendszer mellett a c) jogrendszert is reformálni kellett volna, minthogy a tjkvi intézmény az azelőtti jogrendszert vagy teljesen fölbontotta, vagy megváltoztatta minden államban, hol a tjkvi intézmény elfogadtatott. Ennek a reformatiónak eddig ellene állt — és mondhatni minden országban — I. a tjkvi intézmény lényegének félreértése és nálunk Magyarországon ezenkívül II. az ősiség régi tekintélye. A hitel emelése szempontjából (jó szándékból) a tjkvi kitüntetést jogforrásnak fogadják el általában tudósok, irók, törvénytervezők. Hitelrendszerünk kiépítésén fáradozik mindenki, a ki a tjkvvel foglalkozik. Az adókataszter intézményének tolakodó követeléseivel s a tjkvi kimutatásoknak kincstári czélra való felhasználásával izmosodik az adózási rendszer. Jogrendszerünk pedig teljesen visszafejlődött a tjkvi intézmény beállítása óta. Verbőczi bármaskönyve háromszáz év alatt klasszikus törvénynyé vált Magyarországon magyar adományi jogrendszerünkre nézve; nemcsak azt értük el azáltal, hogy pl. a nagykárolyi ügyvéd hajdan az egész Verbó'czit könyvnélkül tudta latinul, magyarul és biztosan idézte akár a prológus, akár a titulusok §-át, hanem azt is, hogy tjkv előtti jogrendszerünk teljesen ép és biztos volt, mig ma a tjkvi intézmény meghonosítása után, jogrendszerünk megcsonkult és teljesen bizonytalanná vált. Nem elszólás ez. Az 1848. előtti jogrendszer ép és a jogállapot biztos volt azért, mert a magyar ősiségnél sj az ősiségben rejlő magyar adományi rendszernél fogva az ingatlan birtokra vonatkozó jogok gyakorlata helyhez és családhoz kötött, a törvénykezés birtokra vonatkozó szabályai mindenki által tudott és az irányzat a jogérzékbe bevésődött volt százados gyakorlat után 1848. előtt. Nem kellett félteni, hogy a tulajdon más kézbe kerül, hogy a birtok ismét más kézbe s a tulajdon megosztása által bizonytalan jogállapot keletkezik. Ez nem történhetett, a javak, mihelyt apáról szálltak le, még ha különben szerzeményiek voltak is előbb, ősiekké váltak; az ingatlanok általában csak a nemesek birtokában lehettek, azok fölött a nemesek se rendelkezhettek királyi jóváhagyás és statutió nélkül, ősi vagyont elidegeníteni nem volt szabad, bent maradt a birtok a családban fiuról-fiura. Jogrendszerünk teljes volt, mert jogviszonyainkra pászoltak jogszabályaink — akkor. Hát 1848 után? *) L. az elóbbi közleményeket a 8. és 27—34. számokban. Káplány G fáradságos tapasztalataival és idézeteivel, minden valóban gyakorlati jogász általános köztudomásával bebizonyított tény előttünk az, — és ezt én is igy tudom, így tapasztaltam — hogy »vánnak községek, hol az összes tjkvek fele, keveset mondtam, háromnegyede, nem hü képe teljesen a tényleges állapotnak.« Tény az is, hogy a nép jogérzete a jogtudósok felfogásával homlokegyenesen ellenkezik. Jogtudósok, törvénykészitők — mondom jó szándékból — tjkvi bejegyzés és tjkvi átruházás utján adják-veszik a tjkvi tulajdonra vonatkozó jogot; mig a nép a tényleges birtokban hisz és a római jog szerinti traditió utján intézi ingatlant tárgyazó ügyleteit. Az ősiségét 1848. eltörölte; az addig el nem idegeníthető birtok most eladható szabadon királyi jóváhagyás és statutió nélkül. Hogy még rohamosabbá váljék a birtokváltozás lehetősége, beplántálta az abszolút kormány az 1848-ki törvények felszabadító intézkedése mellé a tjkvi intézményt. Hogy végül jogrendszerünk teljesen fölforgatva legyen, következett a tjkvi intézmény bal-magyarázata, melytől ma se lehet megszabadulni. Ugy, hogy az eredeti czél mellett, most már, a tjkvi intézmény megtartásával, nem annyira tjkvi és adóügyi reformokra, hanem inkább jogrendszerünk alapos reformálására van szükségünk. Kérem szívesen : jelzálogrendszer, francziarendszer, németrendszer, tjkvi rendszer sat., bejegyzési elv, nyilvánossági elv, bejegyzés alaki jog erejének az elve, dologi szerződés elve, dologjogi ügyletek elvont természetének elve sat hát ez a sok rendszer és sokféle elv, nem megbontja e a legjózanabb eszet is ?! Ez a sokféle rendszer és elv utóvégre se akar többet és egyebet mégis megmagyarázni, mint azt, hogy — ha már lett időközben tjkvünk, a tjkvi bejegyzésnek minő joghatályt tulajdonítsunk és aztán ha már van tjkvi tulajdonjogunk uj, mit csináljunk a régi fajta tulajdonjoggal, meghagyjuk-e mind a kettőt, vagy ha nem, akkor melyik abszorbeálja a másikat"? És valóban, az ingatlanokra vonatkozó törvények kodifikálásánál ez az egyedüli uj, égető kérdés, melynek okos megoldását várja ugy az elméleti, mint a gyakorlati világ. A többi magánjogi kérdések — a kereskedelmi ügyletek pikantériáinak kivételével — többnyire régen megoldattak és a reformot egyáltalában nem is szükséglik, csak alkalmaztatásukat időnként a népélethez. Csonka és bizonytalanná vált jogrendszerünk kiépítése és biztossá tétele reformjának kiinduló pontját és czélját tehát egyenesen annak a megoldása képezi, hogy a tjkvi bejegyzésnek általában minő joghatályt tulajdonítsunk és hogy meghagyjuk-e jogrendszerünkben az uj tjkvi tulajdonjog mellett a régi tulajdonjogot s melyiknek minő értéke legyen általában és egymáshoz viszonyítva, vagy ha az ingatlanokra vonatkozó jogintézményeinkben kétféle tulajdonjog rendezésével bajlódni nem akarunk, akkor melyik tulajdonjogot hagyjuk meg s melyiket ne vegyük tekintetbe? Szóval most már — miután az általános tjkvi hitel érdekében eleget fáradoztunk — nem tjkvi reformokra van szükségünk, hanem magyarán mondva arra, hogy tjkvi intézményünket megfelelő kapcsolatba hozzuk egyéb jogintézményeinkkel, tulajdon, birtok, jelzálog, szolgalom, elbirtoklás megitélhetését tárgyazó vezérelveinkkel. Meg kell vizsgálnunk azon vergődés jogosultságát és czéljait, hogy mikép lehessen a tulajdonszerzés aktusába beleilleszteni a tjkvet és számtani arányba kell tegyük azon elméleti törekvés mértékét, mely a tjkv tartalmát csalhatatlannak mondja, azon tehetetlenség mértékével, mely a csalhatatlanságot előidézni nem képes.