Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 33-34. szám - Jogügyletek a Tervezetben [4. r.]

8 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. Mit is követel e szakasz a kétoldalú birtokszerzéshez ? Az átruházásra nézve „megegyezést" és a megbeszélt „külső viszonyt", vagyis a birtokszerző ügylet kezdőpontja a megegyezés, a birtokátruházási ügylet akaratnyilvánitási alkateleme szükségkép csak e „megegyezés". Tudjuk, hogy ezen „birtokszerzési" ügylet tulajdonkópen csak mint a tulajdonszerzési ügylet alkateleme válhatik önálló joghatások szülő anyjává. Mégis a tulaj donügylethez szükséges a dolognak érvényes kötelezettség értelmében történt átadása, a birtokügylethez pedig elegendő a megegyezés alapján keletkezett külső viszony, az előbbi fogalmi kelléke a j o g c z i m, az utóbbi megáll, ha abstract megegyezés is. Az ebből folyó tartalmi helytelenségeket a dologi ügyletnél részletezzük, itt csak annyit, hogy a Tervezet jelenlegi szövegezése mellett a jogezimes dologi ügyletnek szükségképi alkateleme az abstract birtokügylet. Tehát erkölcstelen tulajdon-átruházási ügylet „mint ilyen" érvénytelen, de azért a dolog még sem jár vissza, mert az „abstract" birtokügylet érvényes? Ily consequentiák mindenképen elkerülendők! Minthogy pedig a kétoldalú birtokügyletnek mint ügyletnek hatása csakis annyiban van és lehet, a mennyiben a dologi ügylet alkateleme,23) semmi érdek sem szól a mellett, hogy az abstract birtokügyletet meghagyjuk; alakítsuk át az 508. §-t e szempontból is a 625. §-nak megfelelőleg. A szövegről vitatkozhatni. Ajánlatosnak mutatkozik a két szakasz congruens tartalmának kitüntetésére hasonló szövegezés is: „A dolog birtokát átruházás által megszerzi az, kinek a dolgot az eddigi birtokos az átruházásra irányuló érvényes kötelezettség értelmében átadja."24) Persze a javasolt tartalmi változtatással, a „külső viszony'' elejtésével az 508. egyáltalán feleslegessé válna, birtok- és tulajdonszerző ügylet egybeesnék és a külön hatással nem biró kétoldalú birtokügyletről a törvénynek nem is kellene szólania. V. FEJEZET. Dologi ügylet. 1. A Tervezet dologjogi része lehetőleg kerüli a „jogügylet" elnevezést. így, hogy egyébről ne szóljak, az elsajátítás (592. §.) és a találás (598. §.) nagyon elbírta volna a határozott ügyleti jelleget, mely bizonyára megóvta volna a kötelmi jogi részt a már megbeszélt 928. szakasz mai formális szövegezésétől.26) A dologjog leggyakorlatibb intézkedése, melyben az egész „ingó" dologi jogrendszer épül: a tulajdonátruházásra vonatkozó jogtétel is csak az „átruházás végbemeneteléről" intézkedik, a nélkül, hogy az átruházás ügyleti létéről és annak mibenlétéről felvilágositana. Ez annyiban megfelel az előzőkben mondottaknak, hogy az „átadás" ügyleti voltát ezen congruens hallgatás is megerősíteni látszik. Szívesen feláldoztuk volna mégis e megerősítést, ha a Tervezet nyíltan állást foglalt volna az átruházási jogügylet dologi jellegével szemben. így magunknak kell felvetni azon kérdést, vájjon mely időponttal és tényállásrészszel kezdődik az átruházási ügylet dologi része ? Az Indokolásból kérdésünkben csak két kijelentést emelhetünk ki: egy az, hogy az átadás korántsem csupán a szerződésszerű megegyezés külső nyilvánulása, hanem a tulajdon átszállásának egyik önálló előfeltétele20)- A „másik önálló előfeltétel" nyilvánvalóan az „érvényes kötelezettség" és miután mindkét előfeltétel egyformán „önálló", részünkről nem következtethetünk belőle mást, mint azt, hogy a Tervezet szerint az ingó dolog tulajdonjog-átruházásának dologi ügylete már az érvényes ad dandum elkötelezéssel kezdődik. Ezen felfogásunkban támpontot nyerünk az Indokolás 2S) A 633. §. 2. bekezdésétől itt eltekintünk, az aligha gyakorlati és nézetünk szerint amúgy is elejtendő. V. ö. a dologi ügyletről mondottakat. 24) Ha ,.a külső viszonyt" megtartanék, a szakaszt így képzelem : „A dolog birtokát átruházás által megszerzi, a ki az eddigi birtokossal érvényes kötelezettség értelmében az átruházásra megegyezik és" — a fatális külső viszonyba lép. 2r>) Avagy a Tervezet itt megkülombözteti az „ügyleti" akaratot, és ., „naturális" akaratot mint Cosack (Lehrbuch d. d. b. R. II. k. 69. 1.) ? 2») Ind. II. k. 311. 1. másik említett tételében is, mely a jogezimes dologi ügylet védelméül felhozza, hogy a tkvi rtts. 69. és 148. §-ai az osztrák törvénynyel összhangban vannak ós hogy a telekkönyvi bejegyzéseket a szerzés czimének hiánya vagy hiányossága miatt dologi hatálylyal meg lehet támadni. Vagyis a czim, az .„érvényes kötelezettség" hiányai a dologi ügylet hiányai is. Ám ha ez áll a semmiségre, megtámadhatóságra és egyéb hiányokra, akkor ugyanezt keli állítanunk mindazon esetekre is, midőn a jogezim, „az érvényes kötelezettség" iránti rosszhiszemről szólunk. Nem képezi ennek akadályát, hogy a jelenlegi jog szerint is,27) a Tervezet szerint is28) a jogezimet általában a kötelmi jog elvei szerint kell megítélni. Ez csak akkor áll a maga tisztaságában, ha az „érvényes kötelezettséget" magában nézzük, mihelyt az mint a tulaj donátruházási ügylet egyik alkateleme jön tekintetbe, dologi szempontok alá esik, hiszen a Tervezet nem szakítja többé széjjel a czimet a módtól, mint az optk., hanem a dologi jogban csupán egy egységes átruházási ügyletet ismer. Akkor pedig az átadási czélzatu elkötelezésről mint a megkezdett dologi ügyletről való rosszhiszem a technicus dologi rosszhiszem következményeivel kell, hogy járjon. Az ingó és ingatlanra a Tervezet 1104. §. 2. bekezdése e tekintetben közös szabályt állit fel, mi csak helyeselhető. Sokkal kevésbbé helyeselhető azonban, hogy midőn a Tervezet a dologi ügyletbe fűzi a „kötelezettségetu;, midőn az átadással egyenlő jelentőségre akarja azt emelni, tehát akkor, midőn az „érvényes kötelezettség" a mai jogállapothoz képest a tulajdonátruházás tényállásában jelentőségben nyer, ugyanakkor és ugyanannyit joghatásában veszítsen. Ma t. i. a jogczünről való tudomás elvben nem volna akadálya a szerzendő dologi jognak '-9) és ez gyakorlatban mégis oda vezet, hogy az ingatlan tulajdonjoga közvetlenül az eladótól a jóhiszemű vevőhöz jut a rosszhiszemű II. vevő elkerülésével,30) a Tervezet szerint pedig a jogczimről való rosszhiszem a dologi ügylet egy részének rosszhiszeme, és mégis csak az az eredménye, hogy a rosszhiszemű megszerző a dolgot ugyanazon feltételek mellett, a melyek mellett az ehdegenitő arra kötelezve volt, köteles a jóhiszemű első szerzőnek átengedni (1104. §.). Vagyis ma a jogczimről való tudomás nem dologi rosszhiszem és ennek daczára vindicatióhoz vezet, a Tervezet szerbit pedig dologi rosszhiszem, melynek eredménye mégis csupán condictió. Hogy ez mily visszás következményekkel jár, arra elég utalnom az Indokolásban31) mondottakra. A csődön és absolut hatály hiányán kivül ingatlanok tekintetében súlyosan nyom e helyütt az Indokolás32) azon lakonikus megjegyzése is, hogy az ingatlan kétszeri eladása esetében a korábbi vevő a telekkönyvi jogot nyert későbbi vevővel szemben sohasem indíthat törlési keresetet az 558. alapján, hanem mindig csak kártérítési keresetet az 1104. §. alapján. Egy tekintetben ezen természetbeni kártérítési kereset ugyan kielégítőbb eredményre vezet, mint a kitörlési kereset, melyet a II. szerzővel szemben részünkről javaslatba hozunk. A jóhiszemű telekkönyvi negyedik szerző tudniillik, ha ugyan helyesen interpretáljuk az 551—556. §-okban megjelölt „harmadik" személyt, a kitörlési keresetnek szemébe kaczaghat. Ezzel szemben, az 1104. §. 2. bekezdése szerint, ha, tegyük A elidegeníti B-nek az ingatlant, ha C, ki erről tud, azt magára iratja, azután D-nek az egész dolgot elmeséli ós reá ruházza a telket, mondom a kötelmi kártérítés szerint D is felel i?-nek, mert ő is tudja azt, hogy az ő elidegenítője C a dolgot harmadik személynek, B-nek köteles szolgáltatni.33) Dr. Almási Antal, budapesti kir. törvényszéki iegyzó. ») L. Ind II. k. 117. 1. 20) V. ö. Ind. n. k. id. h. !8) V. ö. Zsögöd Fejezetek I. k. 475. t 3°) V. ö. Zsögöd i. m. I 448 1. 31) II. k. 114. 1. 32) III. k. 301. 1. w) Tehát D is alája esik az 1104. §. 2. bekezdésének. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : ür. Barna Ignácz budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest, V., Báthory-utcza 20