Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 33-34. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-529. §§ [4. r.]

2 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. Bőder,10) ugyanők a deduktív filozófiai okoskodásban leszürődött elveket, melyek e fogalomra vonatkoznak, a polgári kódexek rideg paragrafusai közé átvihetőknck tartják. A német polgári törvénykönyvnek s nyomán a magyar Tervezetnek a megelőző kódexekkel szemben való térfoglalása nem egyéb egyszerű újításnál, melynek nincs háta mögött a dok trina védelmező szava. Hogy pedig a kodifikáeziónál milyen evidens szükség van a doktrínára s a jogbölcselői tekintetre, azt bizonyítanunk is fölösleges. A második szempont, a melylyel az uj rendszer követői védekeznek, a taxativ felsorolás lehetetlenségén kivid a kivitelnek, a kikényszerithetőségnek hiánya. Az Indokolás meg nem nevezett osztrák "írókról teszen említést, kiknek véleménye a kikényszerithetőség dolgában oda konkludál, hogy »illendő bánásra, szerétéire nem lehel a bíró előtt perelni.*11) Bár a Tervezet szelleme nem viszi túlságba ezt az elvet, s bárcsak mint másodrendű okot szerepelteti a kodifikálás mellőzésében, azért elismeri, hogy »a mi a hitvesi szeretetet, vagy illendő bánást illeti, ezt a "törvény ép oly kevéssé teremtheti elő, vagy surrogálhatja, mint nem (teremtheti elő) a gyámi, vagy lagtársi hüséget« . . .12) Ez igaz és tetszetős kijelentés, de még mindig nem képez arra nézve okot, hogy a -végrehajthatóság, vagv kikényszerithetőség* hiánya miatt a házassági kötelességek kodifikálását mellőzzük! Meri a kikényszerithetőség elve végső tekintetben fennáll, ha a házasság bizonyos kötelmek súlyos megsértése esetén a polgári törvények szerint fölbontatik. A doktrínának is egyhangú véleménye az, hogy e normákat meghatározni, a házassági kötelességeknek minimumát, a mely mellett a házasság még fennáll, megállapítani a kodifikálás feladata. Erre bizzák a szexuális élet fontosabb tényezőinek (elhalás kötelessége, engedelmesség a nő részéről, kezdeményezés joga a férfi részéről, szoplatás ideje stb.) körvonalazását Fichte,is) Ahrens,u) Gros,16) Baumann,10) a legújabb jogböleselőknél pedig Beaussire,17) Rothe1*) és Concha19). A házasság szocziális kérdéseinek ilyelén megállapítását a munkakör, lakás, foglalkozás stb. megállapításának ezéljából szükségesnek látják Fichte,20) Oppenheim,21) Belime, —) Held,23) Concha24) és többen. Hogyan ítéljen a bíró konkrét esetben, ha a házasság erkölcsi tartalmának minimuma nincs a jog merev békóiba szorítva ? Mikor a magyar Házassági Törvény életbelépett, és a házasság belső életének normáit késett felállítani, azt hittük, hogy a teret a polgári kódex számára akarta e tekintetben átengedni A Tervezet 94 -100. §-ainál az eredeti szöveghez megjegyzésül az van csatolva, hogy e szakaszok összhangba volnának hozandók a Házassági Törvény megfelelő szakaszaival. Mindkettő másról intézkedik, csak a házasság belső életének normáit nem szabja meg egyik sem, a mi a bírónak támasztékul szolgálna; talán ebben van az összhang? Csupán curiai határozatokkal ilyen fontos ügyben egészséges judikaturát teremteni nem lehet; a birói belátásnak és mérlegelésnek tág teret engedni nem lehet oly esetben, a mikor e mérlegelés alapját képező tényeknek, erkölcsi rugóknak jogi értéke még nincsen eldöntve. Ilyen kérdésekben első legyen a kódexnek a doktrína ujjmutatása mellett, a nemzeti erkölcsök figyelembevétele mellett felépült szilárd alapköve, azután következzék a bírói mérlegelés. Ellenvethetné valaki, hogy fölösleges olv eszméket és erkölcsi igazságokat a kódexekbe bevinni, melyek a köztudatban úgyis megérlelődtek, pl. a házassági hűség eszméjét. De épen ugy fölösleges akkor annak megállapítása, hogy »a férj a feje a házi körnek (Tervezet 95. §.)«, ha már az előbbi szakaszban általánosan körvonalozva van, hogy »a házastársaknak joguk és kötelességük a házas élet, vagyis az egymással való életközössége Még abban az esetben is, ha a judikatura nem kívánná 10) Röder: Grundzüge des Naturrechts, 362. 1. 11) Indokolás, I. k. 168. 1. >2) Indokolás, I k. 170. 1. !3) Fichte, fönt idézett m. II. rész, II. köt. 166. 1. Ahrem, i. m. 249. 1. ,5( Gros, (ford. Greguss): Bölcsészeti jogtudomány 101. 1. lf!) Baumann : Handbuch der Morál 2í)8. 1. 17) Beaussire: Les principes de la morale 213. 1. ls) Rothe: Traité de droit naturel théorique et appliqué II. k. la)Concha: Filosofia del derecho. Barcellona II k 869 1 30) Fichte, i. m. II. rész, II. k. 178-180. 11. 21> Oppenheim: Philosophie des Rechts und der Gesellschaft 40. 1. 22) Belime: Philosophie du droit II. k. 94 1 231 Held : Staat und Gesellschaft I. k. 147. 1. Concha, i. m. II. k. 870. 1. meg az ilyen támasztópontot, akkor is a kódexnek fel kell magába ölelnie azon erkölcsi elveket, melyek minden időkre szóló jogi természettel bírnak, akkor is a kódex legyen az a világító torony, mely a köznapi törvényalkotás produktumaira minden irányban szórja a doktrína erejétől világosító sugarait! Ezért is fel kell venni a kódexnek amaz örök érvényű elveket, ezért is pótolni kell a házasság belső életének ama kimaradt normativumait! Bár a kritikát rendesen javaslat követi, igénytelen sorainkban most — annyival is inkább, mert nem a meglevőnek változtatásáról, hanem a kihagyottnak visszavételéről, hiánynak pótlásáról van szó — javaslatot nem teszünk: csak föl akartuk nini a figyelmet e pontban is a törvényalkotásnak ama fontos feladatára, hogy nagyobb elvek megalkotásánál nagyobb időkre is vesse tekintetét és soha ne feledje el vezérül kérni a jogbölcselői tekintetet, mely őrködő szemmel lát végig a múlton és a jelenen! Dr. Budai Dezső. X. A telekkönyvi tulajdon.*) (Tervezet 525—529. §§.) 109. §. Telekkönyvileg a község nevén álló forgalmon kivüli dolgok (közhasználatban lévő utczák, utak, terek, folyamok stb. kivételével), melyek szabályozás, határrendezés folytán gazdaságilag müveibetők. vagy beépíthetők lettek — ismét forgalomba helyezhetők és helyezendők; az ezekre vonatkozó tulajdoni jognak telekkönyvi kitüntetése a szerződő felek akarata, — esetleg az illető község rendelkezése szerint történik. Az előkerült telekkönyvi tulajdonosnak elsőbbségi joga van az elhagyott ingatlan visztehermentes átvételéhez, netalán a dologra fordított költségek és közadók megtérítése mellett. 110. §. Telekkönyvi bejegyzéseknek magánjogi sérelmet nem okozható törlése hivatalból foganatosítandó; fent nem álló magánjogi tételek törlését bármely érdekelt fél kieszközölheti a mulasztó költségén. 111. i Midőn a jelzálogkövetelés fizetés által megszűnik, a követelés telekkönyvi törlésének kieszközléséért első sorban a jelzálog tulajdonosa felelős; ha elmulasztja a törlést, bármelyik érdekelt fél személyes adós, hitelezői folyamodhatik érte a jelzálog-tulajdonos költségére, vagy ha a hitelező a törlési nyilatkozat kiadását halogatja esetleg megtagadja: a hitelező költségére. 112. §. Kicserélt vagy megszűnt kincstári adótételek és illetékek telekkönyvi helyesbítését és törlését bármely érdekelt fél kérheti az illetékes kincstári képviselet utján bélyegmentesen; ha 60 nap alatt a kincstár a helyesbítést vagy törlést el nem rendeli és a felet erről nem értesiti: a helyesbítés vagy törlés keresztül vihető a kincstár terhére. XIII. CZIM. Elbirtoklás, elévülés. 113. §. Az uj telekkönyvi tulajdonos (általában telekkönyvi jogosult) elbirtoklási határideje 3 év tulajdoni jogának bejegyeztetésétől számítva; a telekkönyvi kitüntetés azonban csak "eszköze az elbirtoklásnak, az elbirtoklást a dolog valóságos és békés használata idézi elő. 114. §. Az uj telekkönyvi tulajdonos (általában telekkönyvi jogosult) 3 éven belől ugyanazon czimen és jogalapon támadható meg 3-ik személyek által, mint jogelőde'; az időközi tovább ruházás ténye kizárja az uj tulajdonos és jogelőde birtoklási idejének egybeszámítását. Ezen szabály alól nem kivétel a birói határozat alapján foganatosított bejegyzés sem. •) L. az elóbbi közleményeket a 8. és 27—32. számokban.