Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 2. szám - A kötelmek megszűnése teljesités utján. Tervezet 1275-1304. §§ [1. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. 7 A kötelemnek az is lehet a rendeltetése, hogy a teljesítés ne a hitelezőnek, hanem máshova jusson s ennélfogva szabatosabb a -tartalmának megfelelő*', mint az »an den Gláubiger* kifejezés. Az idézett szabály a legszigorúbb bírálatot is kiállja slegfeljebb nyelvtani finnyásság kiváuhatja, hogy a szövegezésig}' módosuljon : A kötelmet, tartalmúnak megfelelő teljesítés megszünteti. Az 1275. §. még egy bekezdésből áll: ..Nem jogosult szeméig kezéhez való teljesítés az 1026. §. eseteiben érvényessé válik.1' Kzt az intézkedést a legjobb akarat mellett sem lehel az előzőéhez hasonló dicséretben részesíteni. A német polgári törvénykönyv megfelelő §-a teljesen azonos ezzel, de mig a német törvényben a második bekezdés összefügg az elsővel s az >an den Glaubiger* való teljesítés szabálya alul kivételt állapit meg, addig a magyar törvénytervezetben az egy § ba foglalt két bekezdésnek kevés köze van egymáshoz. A második bekezdés, az elsőben toglalt általános szabály alól kivételt állapit meg Ha ez volna az egyetlen kivétel »a kötelem tartalmának megfelelő teljesítés* szabálya alul, vagy ha a törvénytervezet valamennyi kivételt itt sorolná fel, továbbá ha ez a kivétel az általános szabálynak valamely különösen hangsulvozott intézkedésére vonatkoznék, mint például a német törvényben az an den Gláubiger< kifejezésre: akkor lehetne összetartozandóságról beszélni, de egyébként a második bekezdés rossz hely re került s terhére van az elsőnek melyet elcsúfít A fejezet első szakaszában eszerint csak az általános szabálynak van helye s a második bekezdést innét törülni kell. Az általános szabály után a kivétel, illetőleg a kivételek következnek A teljesítés több irányban térhet el a kötelem tartalma tói. Az eltérés előfordulhat a személyben, a tárgyban és a módra nézve. .Megtörténhetik, hogy nem az teljesít, a kit a kötelem tartalma erre kijelöl, vagy hogy nem a hitelező kezéhez teljesítenek. Az is előfordulhat, hogy a szolgáltatás nem azonos azzal, mit az adós teljesíteni köteles, vagy hogy másképen megy végbe a teljesítés, mint a hogy ezt a kötelem tartalma előírja Minthogy ily teljesítésektől a kötelem-megszüntető hatást mereven megtagadni: nem méltánvos és nem czélszerü, ennélfogva meg kell határozni, hogy mely esetekben és mily körülmények között válhatik a kötelem tartalmának meg nem felelő teljesítés érvénvessé ? Halmozottság elkerülése végett a kivételeket több §-ra kell felosztani. A kötelem keretén kivfil álló személy teljesítése is megszüntetheti a kötelmet, ha ennek természetéből vagy megállapodásból más nem következik. Erre vonatkozóan a jogtudományban nincs kétség. A kötelmi viszony keretén kívül álló személyek közé a képviselő és a megbízott természetesen nem sorolhatók és ezekre nézve külön szabályok vannak. Az sem szorul, helyesség szempontjából, bizonyításra, hogy a hitelező ily teljesítést mindig elfogadni köteles és az adós ellenzését figyelmen kívül hagyhatja, de szabadságában áll az ellenzést tekintetbe venni. A törvény tervezet 1109. §-a igy intézkedik: ..Az adós helyett harmadik személy is teljesítheti a kötelezettséget, hacsak az a jogviszony természeténél vagy külön kikötésnél fogva személyesen nem teljesítendő. A hitelező a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést visszautasíthatja, ha elfogadásának az adós ellentmondó Ezt a szakaszt a törvénytervezet »a kötelmek tartalma* czimben és »a teljesítés módjá«-ra vonatkozó fejezetben helyezi el. de ez az elhelyezés nem jó, mert a szabály, melyet a tartalmaz, nem annyira a teljesítés módját, mint inkább a kötelem megszűnésének módját határozza meg, s ennélfogva a torvénytervezetnek VI. czime alá tartozik. Az 1276. §. helyébe az 1109. §-t kellene felvenni, következően helyesbített szövegezéssel : A kötelmi viszonyban nem álló személy megfelelő teljesítése is megszünteti a kötelmet, ha ennek természetéből vagy megállapodásból más nem következik. A hitelező ily teljesítést csalt akkor utasíthat vissza, ha az adós annak ellentmond. Második kivétel az általános szabály alul az az eset, midőn kötelmi viszonyban nem álló személy kapja a teljesítést. A képviselőre és megbízottra vonatkozó megjegyzést szükségtelen ismételni. Itt volna helyén az 1275. §. már idézett második bekezdése, de mert ez magától értetődik, külön szabályként való felállítása felesleges és legfeljebb hivatkozással kell megemlíteni. Külön szabályozásra szorul azonban e helyült az a kérdés, hogy megszünteti e a harmadik személy kezeihez való teljesítés a kötelmet akkor, ha az a harmadik személy a hitelezőnek hitelezője'.' Példákkal lehet a kérdést legjobban megvilágítani. Hitelezőm, a ki özvegy anyjának tartására van kötelezve, tékozolja vagyonát s a szülő éhínséggel küzd. Ha tartozásomat a tékozló kezeihez rovom le, eliszsza a pénzt s a szegény anya éhen halhat. Ennélfogva az anyának fizetek lejárt tartásdíjkövetelése erejéig. Jly körülmények közt nyilvánvaló igazságtalanság volna, ha a hitelező keresetével szemközt, a megtörtént teljesítés kifogását nem érvényesíthetném. Valaki mint úgynevezett «kifőző* tengeti életét s egyik »kosztosa< hosszabb időn át munka nélkül van s nem tud fizetni. Végre valami vállalat utján követelésre tesz szert, de inert nagyon el van adósodva, vagy más okból, elhatározza, hogy a pénzzel megszökik. A kifőző az utolsó pillanatban neszét veszi a szökési tervnek s közbelép, hogy adósának követeléséből kilógassa a maga részét. Ebben az esetben sem volna igazságos, ha a teljesítés nem szüntetné meg a kötelmet. Nem volna azonban helyes ily teljesítéseket korlátlanul megengedni, mert ez igazságtalanságokra vezetne sajogbizlonságnak ártana. Az adós. boszantás czéljából vagy azért, hogy valakinek más kárára kedvezzen, visszaélhetne ezzel a joggal s a hitelviszonyok meglazulnának. E miatt csak a méltányosságra érdemes esetekben szabad a nem jogosult kezeihez történt teljesítést kötelemmegsziintető erővel felruházni, s gondoskodni kell. hogy a kivételes szabály ne szolgálhasson a rosszakaratnak kibúvóul A megbízás nélkül való ügyvitel szabályai nem elégségesek a kérdés tisztázására s ennélfogva szükség van külön intézkedésre, mely ujabb §-ként igy hangzanék: Nem jogosult személy kezeihez való teljesítés az 1026. §. esetein kívül akkor is érvényessé válik, ha a hitelező azzal lejárt tartozástól szabadul, a nélkül, hogy jogtalan hátrányt szenvedne. Ily teljesítést a hitelező csak abban az esetben ellenezhet és kifogásolhat, ha ellenzése és kifogása sem a közérdekkel, sem a tisztességgel nem ellenkezik s nem erkölcstelen. Arról az esetről, a melyben a szolgáltatás tárgya nem felel meg a kötelem tartalmának, az 1278. §. intézkedik. ..1278. ij. A kötelem megszűnik, ha a hitelező azon szolgáltatás helyett, a melyre az adós kötelezve van. más szolgáltatást fogad el teljesítés gyanánt. Ha dolog vagy jog ruháztatik át teljesítés gyanánt, az adós hiányok és jog fogyatékosság miatt eladóként szavatol." A tárgyban való eltérés egy tekinlel alá esik a teljesítés módjában rejlő különbséggel s ennélfogva az 1278. §-ban erről is intézkedni kell. Ez a ^. kiegészítve és helyesbítve következően szólna: Az a szolgáltatás, melyet a hitelező teljesítés gyanánt elfogad, még abban az esetben is megszünteti a kötelmet, ha ennek tartalmától a tárgyra nézve vagy egyéb tekintetben (mód, hely, idő) eltér. Ha az adós. tartozásáról hitelezőjének váltót ad, ezt, kétség esetében, nem lehet teljesítésül adottnak tekinteni. Dolgoknak vagy jogoknak teljesítés gyanánt való átruházása esetében az adós. hiányok és jog fogyatékosság miatt, eladóként szavatol. A kötelem tartalmának megállapításánál, természetesen, nemcsak a szerződés határozatai az irányadók, hanem az arra vonatkozó jogszabályokat is mérlegelni kell. Igy például, habár a szerződés szerint valamely kötelem még le nem járt. az esetleg mégis teljesíthető, s ily teljesítésről nem lehet mondani, hogy nem felel meg a kötelem tartalmának. A fedezeti váltó gyakran félreértésekre adott alkalmat joggyakorlatunkban, s ennélfogva szükség van annak kijelentésére, hogy a váltó adása magában véve nem szünteti meg a köztörvényi kötelmet. Ezek volnának a teljesítéssel való megszűnés szabályai s ezeknek letárgyalása után át lehetne térni a teljesítés jogerőre emelkedésének megvitatására de mert a törvénytervezet 1276. §-a még nem került szóba, előbb ennek mellőzését kell megindokolni. Ez a S igy szól: „Ha az adós javára ki van kötve, hogy akár a hitelező kezéhez, akár egy ez által a szolgáltatás tárggának átvételére felhatalmazott harmadik személy kezéhez teljesíthet: a hitelező az utóbbinak adott eme meghatalmazást csak abban az esetben vonhatja vissza, ha a szolgáltatás tárgya nála veszélyeztetve volna s ekkor is csak ugy. ha az adósnak a visszavonásból eredő kárát megtéríti." Ennek a rendelkezésnek helyessége minden kétségen felül áll, de azt. hogy az idézett t?. a »kötelem megszűnése* czimben helyén való, erőltetett magyarázat nélkül bajos bebizonyítani. A képviseletről szóló szabályok hiányosak volnának, ha a meghatalmazás visszavonásáról nem intézkednének, mert a