Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 29-30. szám - Jogügyletek a Tervezetben [2. r.]

8 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZ1ÓNK. Ba a 36. §. az ügyleti jogba vág, azt be kell vallania és ennek következményeit is magára kell vállalnia és ezt pedig nem teszi mindaddig, mig a „törvényellenesség" homályos kitételét a „semmis vagy megtámadható" tényállást jelző és az ügyleli jogban is használatos mükifejezésekkel nem pótolja. Hogy a megtámadási idő ezen esetben is csak egységesen 30 napban szabályoztatnék, az természetes, mert bár a közgyűlési határozatok ügyletek is lehetnek azok mindenesetre a forgalomra szánt ügyletek, melyek soká nem maradhatnak a tagok önkényétől íüggők.6) Azt sem ártana hangsúly ózni, hogy a 36. §. az ügyleti tenyálláshibák elbírálását harmadik személyekkel szemben semmiképen sem befolyásolja, hogy e szempontból az általános szabályok állanak. 2. §. Alapítványi ügylet. 1. Csorba „az alapítvány jogi fogalma" cz. (Budapest, 1901. Tudományegyetem nyomdája) tanulmányában élesen támadja a Tervezet 66—83. §ij-t. Tanulmányának polemikus részét egynéhány fentartással7) helyesnek kell elismernünk. Tény az, hogy az alapítványi ügylet nem létesít személyt, hanem vagyon feleli i rendelkezés ós hogy ennek folytán semmi szükség sincs arra, hogy fictiókhoz ragaszkodjék a magyar polgári törvénykönyv csak azért és ott, mert és a hol a német ezt tette. Csorba fejtegetéseinek positiv eredménye ellen azonban súlyos aggályok szórnak, akár annak elméleti helyességét, akár azon gyakorlati következményeket nézzük is, melyeket annak folytán a polgári törvénykönyvbe felvétetni óhajt. „Az alapítván}'" ugyanis Csorba szerint „az a vagyon, mely kivétetvén a magánjogi tulajdon tárgyai közül, a közhatalomnak különleges oltalma alatt áll azért, hogy e vagyonnak használata valamely közezól számára biztosítva legyen" (69. 1.). A magánjogi forgalomból való kivételt pedig ugy képzeli, hogy az alapítványi vagyon tárgyát képezendő érték odaajándékoztatik a közhatalomnak oly feltétel mellett, hogy ez azt a magánjogi forgalomból kibocsátja és alapítványt csinál belőle (20. 1.), mely felvételt ez utóbbi azután teljesiti. Vagyis egyrészt a közhatalomnak adott ajándékból, másrészt a közhatalom „consecratiójából" állna az alapítványi ügylet. Azonban ugy tetszik, hogy Csorba az alapítványi ügylet alkatelemeit nem találóan bonezolja, hogy ott sem ajándékozással, sem pedig forgalmon-kivüliséggel sincs dolgunk. Az alapítványi ügylet elsőfelét sem formailag, sem pedig anyagilag sem- mondhatjuk ajándékozásnak. Formailag az jelenlegi jogunk szerint is, a Tervezet szerint is egyoldalú jogügylet, az ajándékozás pedig kéto 1 dalu8). Anyagilag az ajándékozás elvileg a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt juttat (1498. §. 1 bek.), az alapítványi „ajándék" pedig Csorba szerint fogalmilag magában foglalná a forgalmon kivül való helyezés kötelezettségét (20. 1.). Ilyesfajta fogalmi ellentét szükséges lehetett a római örökjogban, de be nem látható, mire volna az jó nálunk, kik a heres fiduciarius tételein rég tul vagyunk ? Ajándékozás az ajándékról való lemondás kötelezettségével tehát fogalmi ellentét és czéltalan, de minthogy Csorba e lemondást hallgatólagosnak kénytelen construálni, az valójában nem egyéb, mint az alapítvány jogi személyiségének régi, már megszokott fictiója helyébe az ajándékozás és az erről való lemondás uj nettójának elfogadása. Az ajándékról való lemondás sem alkalmazható az alapítványra, mert ez után milyen jogi alapra fektetné Csorba a „közhatalom" felelősségét az alapítványi vagyonért, melyet épen ő hangoztat'? (26. 1.) Nagyon rosszul állna az alapítvány védelme, ha a felelősség csakis az ingyenszerző felelősségéig terjedne, s még erre sincs alap a lemondás után! Hogy illeszthetők bele az 1504., 1505., 1506., 1507., 1511. szakaszok egy némikép jogbiztosságra szert tartó alapítványi jogba, ha pedig nem illeszthetők bele, ugy mit jelentsen az alapítvány „ajándéki" jellege? Szóval akárhonnét nézzük is az ajándékozást, az az alapítványt nem fedi. 6) Legfeljebb az alakulási jogügylet semmiségének érvényesítése volna hosszabb időre engedélyezhető. 7) így többek között sehogysem hihető el Csorba azon állítása, hogy a német tudomány a jogi személyiség rhimaerájába fojtotta az alapítvány fogalmát (65. 1.). Windscheid ép oly kevéssé a német tudomány, mint Plánok (52. 1., 54. 1. stb.) a német polgári törvénykönyv. Igazán csodálatos, hogy praktikusunk nem Brinz és Bekker czélvagyon-tanához fűzte azokéval hasonirányu észleletéit, és teljesen figyelmen kivül hagyta, hogy a német törvény alapitvány-tételei nem „a" német jogtudomány, hanem csak e tudomány conservativ irányzatának győzelmeként kerültek bele a codexbe. s) Erre már „M." is figyelmeztet a. Jogállam III. füzetében irt kritikájában. (234. 1. 2. jegyzet.) Epoly kevéssé magyarázható az alapítványi ügylet második fele tulajdonon kivül helyezésnek. Az alapítvány tárgya még a Csorba-féle megszorítás elfogadása után is") (30 1.) igen gyakran pénz is lesz. Kérdem már most, mi helyeztetik ily pénzalapitványnál „tulajdonon kivül" ? Azon tidhelytzkedhetünk, hogy a forgalmon kivül való helyezés egyedileg meghatározott dolgokhoz tapadhat csupán, de vájjon az a millió forint, mely a takarékpénztár vagy az azt értékesítő állam által ezrek kezén mozog, tulajdonon vagy forgalmon kivül helyezettnek mondható-e ? Avagy nincs forgalomban ama követelés, melyet az alapítványt kezelő közeg az ellen érvényesíthet, kinél az alapítványi érték el van helyezve? Ezen csak az utóbbi örvendhetne, az alapítványi jogérdek aligha. Tovább megyünk és a mai jog szempontjából az alapítványi tartozást sem mondliatjuk forgalmon kivül levőnek, mert mindaddig, mig külön jogszabály nem intézkedik másként, az alapítvány érdekében teljesített munkálatokért, építkezésekért stb. az alapítvány állaga is felel, az végrehajtásilag lefoglalható és elárverezhető, hol és mi van forgalmon kivül helyezve ? Az alapítványi vagyon forgathatóságán csak egy csekélyebb jelentőségű kötelmi változás megy végbe az alapítványi ügylet által: az akár mint egész, akár részekben ezentúl ügyleti e 1 i d e geni t é s .t á rgy át nem képezheti, de hol van még ez a tulajdonon kivül való helyezéstől! El is fogadva a forgalmon kivül való helyezést, hogyan jut a ..közhatalom" ahhoz, hogy a jóváhagyás közigazgatási ténye által a magán tulajdon elvét oly mélyen sértő intézkedést tehessen? A magántulajdon oly elemi alapelve a magánjognak, hogy az ez alóli kivétel csakis törvényhozási, nem közigazgatási ténynyel képzelhető. Az alapítványi jog a felekezeteket közvetlenül érdekli; azon a mai viszonyok között gyökeresebben csakis akkor változtathatunk, ha arra égetően szükség van. E szükséget pedig lehetetlen abból levezetnünk, hogy a mai alapítványi fogalmak mennyiben felelnek meg a római és a cánonjognak! Ha tehát a magunk részéről is csatlakozunk azon nézethez, hogy az alapítványi ügylet nem a személyi, hanem a kötelmi jogi résznek képezze egy önálló fejezetét, tesszük ezt a jogi személy eszméjének elejtésén kivül a többi irányadó főelvek tekintetében a legnagyobb conservativismus óhajával. Sem ajándékozás, sem forgalmon kivül helyezés, sem pedig jóváhagyás 10) ne hozzon belsőleg helytelen vagy eddigelé szokatlan újításokat. Szabályozza a törvényhozó az alapítványt, mint közokiratba (közvégrendeletbe!) foglalandó egyoldalú jogügyletet. A közokiratot felvevő hatóság legyen kötelezve az ügyleti okirat egy példányának valamely központi hatósághoz eszközlendő felterjesztésére. Ez az ellenőrzés czéljára szolgálna és egyúttal módot adna az államnak a közérdekellenes alapítványok perbeli megtámadására. A megtámadás okait a törvénynek fel sem kellene sorolnia, hiszen az ügylet érvénytelenítését tárgyazó okok, közöttük az erkölcstelenség ós törvényellenesség elég oltalomban részesitik az államot e szempontból is. n) Az elmélet majd tisztába jön az alapitványnyal,12) azzal a törvényhozó ne törődjék és ne is definiálja a létesítő ügyletet. Ellenben hozza tisztába mindenekelőtt az alapító viszonyát az alapítványi vagyonhoz. E viszonyt a magam részéről nem képzelem ajándéknak. A meddig csupán az alapító ós az alapítványi vagyon állanak egymással szemben : a 68. §. tartalmának megfelelően abstract ügylet az alapítvány. Ha az alapító hitelezőiről van szó, a nem visszterhes ügyletek szabályai alkalmazandók reá (1518.). Vagyis a csődön kivüli megtámadásról szóló törvény szóljon az alapítványi ügylet hitelezői megtámadásáról is.1S) Dr. Almási Antal, budapesti kir. törvényszéki jegyzó. ') Be nem látható azonban, mi birna az elfogadásra, tán csak nem az egyházjogból vett alapítvány „természete" ? i°) V. ö. Zsögöd : Fejezetek. I. k. 10Ö. 1. b) pont. n) Különösen, ha a Tervezet 956. §. megtartja a „közrendellenes" kathegoriát is I 12l Nem tartom itt helyén valónak az alapítvány elméleti constructiójába bocsátkozni, csak megjegyzem, hogy Bekker után már nem igen okozhat nehézséget subjectiv jogokról szólani ott is, hol jogosult alany nem is. létezik. 13) Üdvös volna ezt a többinél rövidebb határidőhöz is fűzni. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest, V., Báthorv-utcza 20.