Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 31-32. szám - A telekkönyvi tulajdon. Tervezet 525-559. §§ [3. r.]

L évfolyam. Budapest 1902. augusztus (>. 81-32. szám. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó HIVATA L BUDAPEST, VI, Király-utcza 93 a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre . . 6 ,, Tartalom: A telekkönyvi tulajdon. Irta: B ö 1 ö n i László, bánffyhunyadi ügyvéd. — Alaptalan gazdagodás visszatérítése. Irta: dr. W cisz Sándor, németbogsáni ügyvéd. - A törvényes öröklés alapelvei. Irta: Alföldy Ede, nagybecskercki kir. járásbiró. — Jogügyletek a Tervezetben. Irta : dr. A 1 m á s i Antal, budapesti kir. törvényszéki jegyző. A telekkönyvi tulajdon.*) (Tervezet 525-559. §§.) 82. §. A jelzálogos hitelező nincs korlátozva abban, hogy követelése érvényesithetése ezéljából akár a jelzálog tulajdonosa, akár a személyes adós ellen, akár egyszerre mind a kettő ellen vezethessen árverést, ha különben végrehajtási joga rangsorozati elsőbbséggel bejegyezve volt; de hogy a jelzálog tulajdonosát végrehajtás alá vehesse, illetve perbevonhassa, ahhoz szükséges a személyes adós előzetes vagy egyidejüleges marasztalásának kimutatása. 83. §. Ezen esetben, vagyis midőn a jelzálog tulajdonosa egyszersmind nem személyes adós is, elmarasztalása nem fizetésre, hanem csak annak tűrésére irányulhat, hogy a követelés a terhelt dologból elégíttessék ki. 84. § Jelzálogos hitelező keresete ellenében mig a személyes adós mindazon kifogást megteheti, mely a kölcsön valódiságából és fennállásából, illetve az ügylet egész tartalmából kivonható, addig a jelzálog tulajdonosa (dologi adós) csakis a telekkönyvi kitüntetés tartalmából merített kifogással élhet. 85. §. Átruházott jelzálogos követelés uj tulajdonosával szemben a személyes adós is elveszti az egyenes adóst megillető kifogásokhoz való jogosultságát (az elévülési határidőn kívül). 86. §. A jelzálog tulajdonosa, ha átruházás folytán eg\szersmind a jelzálogos követelésnek is tulajdonosává válik, ezen zálogkövetelését, vagy átruházni, vagy nyomban töröltetni köteles, ha a jelzálogot eladni nem akarja; ha egyiket se tette, a jelzálog árverési vételárának hivatalos felosztása alkalmával ezen követelés mint nem létező mellőztetik (confusió). 87. §. Ingatlan dologra vonatkozó tulajdoni arány megállapításához, a dolog felosztásához s mindezeknek tkvi kitüntetéséhez az összes tulajdonos társakon kívül szükséges a jelzálogos hitelezők hozzájárulása is. 88. §. Midőn a külön szerződéssel egyidejűleg, esetleg később világos megállapodás szerint biztosítékul lekötött jelzálog értéke, a kölcsön lejárata előtt, a tulajdonos vagy más eljárása, esetleg az idő viszontagságai miatt tetemesen csökkent, a hitelező *) L. az előbbi közleményeket a 8. és 27—30. számokban. vagy az értékcsökkenés által okozott különbözet helyreállítását, esetleg még más biztosíték lekötését követelheti, vagy követelése behajtását szorgalmazhatja bírósági uton lejárat előtt is. 89. §. Telekkönyvileg biztosított követelés átruházásakor teljesen a felek akaratától függ a követelés átruházásának telekkönyvi kitüntetését igénybe venni, vagy a követelés törlését eszközölni. Átruházott vagy megszűnt jelzálogos követelés továbbruházása az átruházó rosszhiszeműségét állapítja meg; átruházott de ki nem tüntetett, megszűnt de nem törölt jelzálog követelés tudva megterhelése a hitelező rosszhiszeműségét állapítja meg: amott büntető uton. emitt tulajdoni igénynyel és a követelés törlésével lehet a hamis követelés érvényesítését megakadályozni. 90. I A jelzálog tulajdonosa nincs érdekelve a jelzálogos követelésnek sem egész vagy részletes, sem jóhiszemű vagy rosszhiszemű átruházásánál; lejáratkor azonban, ha csak a követelésnek hamis telekkönyvi átruházása előtte tudva nincs—mindenkor csakis a jelzálogos hitelezőt elégítheti ki. 91. §• A jelzálogos hitelező követelésének kielégítésekor, a személyes adóson kivül mindenki követelheti a zálogjog átruházásának leiekkönyvi kitüntetéséhez megkívántató írásbeli engedmény kiadását; ha a hitelező megtagadja, a követelés bírói letétbe helyeztetvén, a letétet elfogadó végzés alapján foganatosítható az átruházás. Hasonlóképpen követelhető a jelzálogos hitelezőtől a követelés megszűntekor a törlési nyilatkozat kiadása. 92. §. Jelzálogos követelés átruházása esetében se menekül az átruházó általános szavatolási kötelezettsége terhétől azon az alapon, mert a követelés tulajdoni jogát telekkönyvileg az engedményesre iratla, csakis abban az esetben, ha az engedményes a jelzálogi fedezettel a követelés átruházásakor önként megelégedett. 93. §.. Ha a szerződő lelek a jelzálog adásvételekor a jelzálogteher ki által leendő fizetéséről nem intézkedtek, az adósság átmegy az ingatlannal együtt a vevő terhére. 94. §. Az árfelosztási tárgyalásra megidézett, de meg nem jelent jelzálogos hitelező követelésének kielégítése mellőztetvén, ezen mellőztetés folytán előállt károsodása miatt nem bir kereseti joggal a követelése helyébe lépett követelés tulajdonosával szemben. 95. §. Alzálogos hitelező nem a jelzálogból, hanem a jelzálogos követelésből van jogosítva kielégítést keresni; ha azonban alzálog-követelése fejében a jelzálogos követelést előbb megszerezte, követelésének fedezeti tárgyát képezi maga a jelzálog is. 96. §. Jelzáloglörlés az alzálog tulajdonosának hozzájárulása nélkül rendszerint nem foganatosítható ; midőn azonban a jelzálogos követelés tulajdonosa fenhagy a birtokon bekebelezve követeléséből annyit, mennyi az alzálog valószínű fedezésére a telekkönyvből nyíltan láthatólag elégséges, a jelzálogos követelés