Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 2. szám - A kötelmek megszűnése teljesités utján. Tervezet 1275-1304. §§ [1. r.]

ö MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. log átadása (929. §.). Hogy aztán ez mi czimen történik, rá nézve teljesen közömbös. Magától értetődő, hogy a haszonélvezet szerzésénél még kevéslíhé kívánja meg a kötelmi causát. A mi jogunktól azonban a német törvénykönyv eme felfogása merőben idegen, amiben kétségtelenül nagy része van az osztrák polgári törvénykönyv hosszú uralmának ebben az országban. Jogunk szerint semminemű dologi jog szerzése jogügylet u n. czim nélkül végbe nem megy. A causalis ügylet éppen olyan előfeltétele a dologi jog szerzésének, mint maga a traditio, a bekebelezési engedély. S áll ez a szolgalmi jog szerzésére ép ugy, mint a tulajdonjogéra. Természetes tehát, hogy a haszonélvezetnek jogügylet utján való megalapítását sem ismerjük causalis ügylet nélkül; mert hogy az éleiben semmi jogügylet sem esik causa nélkül. Nem ugy értjük ezt, ahogyan értette a XVIII. századbeli doktrína, hogy t. i. a causának külön ügyletből kell állania s ez meg kell hogy előzze a modust. hanem csak akként, hogy minden dologi jogszerzést tárgyazó ügyletnek is meg van a maga czélja, a mi végből az végbe megy (causa) és formája, a méhben végbe megy (Schivarz G.: Magánjogi fejtegetések 100 1). A haszonélvezet-alapitás jogügylet utján sem történik soha ok és czél nélkül, szóval causa nélkül. A causa : vagy ajándé kozás, vagy hozomány-alapítás stb. Ebből kifolyólag, ezért enged valaki haszonélvezetet dolgán vagy jogán vagy egész vagyonán is másnak Nem szólunk a fentartott haszonelvezet: ől, a hol a tulaj donjog átruházása történik leggyakrabban donandi causa. A Tervezet tehát szembe kerül az életlel, ha elejli a haszonélvezetnek jogügylettel való alapításánál a causát, s megszakítja a jogfolytonosságot. A nélkül, hogy ezt kellőleg megindokolná, megindokolhatná. Egyetlen indoka az. hogy a haszonélvezet-alapitás nem forgalmi ügylet, mint az pl. a tulajdonjog átruházása (Ind. 121. 1.). A causa-kérdés nem azon fordul, hogy az egyik ügylet inkább forgalmi-e, mint a másik, hanem belső jogi indokokon. Mit jelent az, hogy a haszonélvezetnek jogügylet utján való alapításához a törvény causát nem kíván'.' Jelenti először is azt. hogy az ügyletben nem kell kifejezésre hozni azt a czélt, azt az indokot, a mely az ügyködő feleket az alapításkor vezeti. Ha a felek megegyeznek abban, hogy haszonélvezetet alapítanak s az ingó dolog haszonélvezésre birtokba átadatik, ingatlanra a jog bejegyeztetik, ezzel a haszonélvezet meg van szerezve. Hogy mi okból történik mindez, az merőben közömbös, azt senki ne keresse, ne is tudja. Nem veszszük-e észre, hogv ez a tétel az anyagi jog megtámadását jelenti éppen ugy, mintha a tulajdonjog szerzésénél ejtjük el a causát ? De meg ha a causa is lényeges eleme a haszonélvezet szerzésének, akkor az ügyködő felek sokkal nagyobb gondosságra és több körültekintésre vannak utalva mint különben s ez a könnyelmű telek-mobilisatiót megakasztja. A causa elejtése jelenti végre azt is, hogy az ügylet érvényességének elbírálásában a causa-kérdésre nem kell visszamenni s a causából az ügylet érvény telepítésére nem lehet érvet keresni. S ennek mi a következése"? Az, hogy ha a felek tévedésben vannak a causa körül, ha kényszer, erőszak játszik közbe, dologi kereset utján ez nem orvosolható. Az ajándékozás, tudjuk, bizonyos esetekben megtámadható (ajándékozott hálátlansága miatt pl.). Ha a haszonélvezetalapitás valójában ajándékozás okából történik s utóbb a megajándékozott, a haszonélvezetre jogosított, durva hálátlanságot követ el ajándékozójával szemben, vagy pl az ajándékozó nagy szükségbe jut: aligha fogja kövelelhetni a haszonélvezet megszüntetését a Tervezet értelmében. Mert ha a szerzésnél nem irányadó és nem lényeges elem a causa, akkor a jog fennállására sem lehet semminemű befolyással. A causa fogyatkozása, a causát érintő változás a jogot, melynek szerzésére semmi kihatással nem volt, egyáltalán nem fogja érinthetni. Jól tudom erre a feleletet, hogy hisz személyes keresettel jogosult fellépni, ha nem is áll dologi kereset rendelkezésére. De mégis, mintha a kél per utja hatásaiban nem volna mindegy. Ha nem is lehet a haszonélvezeti jogot személyes jogi természeténél fogva átruházni, gyakorlását igen is lehet, s hasonlóan zálogjoggal is megterhelhető. Mai jogunk szerint a kötelmi causából is törlési pernek van helye (tvk. rdts. 148—150. •;§.), ha ez ügylel érvénytelen, még pedig mind az ellen, a kire a haszonélvezetet átruházták, mind a zálogos hitelezők perbe vonásával ellenük szóló hatálvlyál is. Perföljegyzés s ennek jogi következései beállanak. A Tervezet szerint ez aligha lehetséges Nem kívánunk ez alkalommal a különbség kérdésének távolabbi mélyére ereszkedni. A Tervezettől kívántuk volna, hogy a mai jogtól való eltérésének indokát bőven adja meg. Ilyen indokot azonban nem igen talál a Tervezet s mi sem hidunk, hacsak a Tervezet részéről sem helyeselt abstrakt dologi szerződés elvét nem akarjuk áthozni kódexünkbe. De akkor meg az ryész vonalou meg kell ezt tennünk; mert nem helyes a dologi jogok egyikére az egyik, másikára a másik szabályozást felállítanunk, olyan pontokban, ahol azok egymástól természetük szerint elhajlást nem kívánnak s nem is tűrnek. A német kódex még nem állotta ki az élet tüzpróbáját s még sok csalódáson mehet keresztül, a mitől jó lesz magunkat megóvnunk. A részletekben, a mikre később áttérünk, egyik-másik lételünk bővebb kifejtést nyerend. Dr. Menyhiírih Gáspár ügyvéd, kolozsvári egyetemi m.-tanár. A kötelmek megszűnése teljesítés utján. (Tervezet 1275-1304. §§.) Bevezetés. A kötelemnek az a rendeltetése, hogy teljesítéssel megszűnjön. Máskép is elenyészhet a kötelem, de csak kivételesen, mert rendes megszűnési módja : a teljesítés. A legtöbb kötelem megoldásának tel jesités az utja s ennélfogva ezt az utat, a nagy forgalomra való tekintetből, kiváló gonddal kell szabályozni, nehogy bonyodalmak támadjanak. Azoknak a szabályoknak bírálatánál, melyek a kötelemnek teljesítéssel való megszűnését tárgyalják, mindenekelőtt tisztába kell hozni, hogy mely kérdések megoldása tartozik ennek a fejezetnek keretébe? Olyan szabályozás, mely a teljesítés mindennemű mozzanatait felöleli, nem lehetetlen ugyan, de rendszer és szabatosság szempontjából kifogásolható, mert sok olyan intézkedést kellene felvenni, melynek jelentősége túlterjeszkedik e fejezet határain s más jogi kategóriába tartozik. Törvénytervezetünk ebben a fejezetben csak a szorosan idetartozó szabályokat tárgyalja s a többi határozatokat a maguk helyén állítja fel. Ez a rendszer alapos kifogás alá nem eshetik. Az a kérdés már most, hogy szorosan véve, mit kell ebben a fejezetben tárgyalni ? Első sorban idetartozik a teljesítéssel való megszűnés módjának meghatározása. Ezután következnek a teljesítés jogerőre emelkedésének szabályai. További feladata e fejezetnek: a szerződéslpólló határozatok felállítása A teljesítés körül gyakran fordulnak elő oly cselekvések, melyeknek czélja iránt a felek akaratukat nem nyilvánították, s azok egyébként sem hordják magukon a felek szándékának ismertető jeleit. Ily cselekvéseknek rendeltetését a felek helyett a törvénynek kell meghatároznia. Ezenkívül a jogbiztonság szempontjából gondoskodni kell a teljesítés bizonyításának megkönnvitéséről. Nem szabad továbbá megengedni." hogy a felek jogaikkal egymás hátrányára visszaéljenek s némely tekintetben korlátozni kell azt a szabadságot, mely a szolgáltatás hovaforditásának meghatározására vonatkozik. Végül a bírói letétbebelvezés és birói őrizetbeadás szabályozásával gondoskodni kell azoknak az akadályoknak elhárításáról, melyek a hitelező személyében rejlő okból a teljesítésnek és eké'nt a kötelem megszűnésének útjában állanak. A megszűnés módja A mi mindenekelőtt a teljesítéssel való megszűnés módját illeti, az erre vonatkozó általános szabályi a törvénytervezet 1275. §-a következően állítja fel: A kötelem megszűnik tartalmának megfelelő teljesítés által." Ez a szövegezés szerencsésebb, mint a német polgári törvénykönyv (362. §.) megfelelő rendelkezése, mely igy szól • »Das Schuldverháltniss erlischt. wenn die geschuldete Leistung an den Glaubiger bewirkt wird.«