Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 27-28. szám - Elsajátítás. Tervezet 592-597. §§ [2. r.] - Jogügyletek a Tervezetben [1. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÖNK. 7 súgnak kötelességévé teszszük az eskünek minden előleges eljárás nélkül való kivételét. Az 1149-ik szakaszt azért vélem a törvénytervezetből kihagyandónak, mert egyrészt perrendtartási kérdés, másrészt pedig a felfedező eskü is a perbíróságnál veendő ki. E tekintetben a külön rendelkezés felesleges. A törvénytervezetnek ismertetett három szakasza óva inti a törvényhozót, hogy ne formulák után induljon, hanem, hogy a jogéletet az eleven életnek megfelelően szervezze. Óva inti továbbá, hogy idegen törvényeket ne ültessen át rossz magyarsággal ; különösen pedig, hogy ne tekerje ki a nyakát a nekünk amúgy is idegen törvényeknek. Azt azonban, hogy a Tervezet mellőzle a német ptkönyvnek ama rendelkezését, mely szerint a kisebb jelentőségű ügyekben a számadó egyáltalán nem köteles esküt tenni helyeslem, mert tény, hogy a kisebb jelentőségű ügy nagyon relatív fogalom és akármilyen csekély a felek közti differentia, ez per esetén elbírálásra vár. Buchwald Lázár szabadkai ügyvéd. )( Elsajátítás *) (Tervezet 51)2—597. §§ | A törvényhozás a közgazdasági élet alkotta elveket foglalja jogtételbe akkor, a midőn az elsajátítást a ménekre — azok életének figvelembe vételével — külön szabálvozza (Tervezet 595—597. §§.). Ismeretes a méneknek azon időközönként természeti szokása, hogy a kasban t ámadl ugvszólván forradalmi jelenségek (rajzás) folytán, a melyeknek az újonnan költött nemzedék a szitója — a kas népe illetve egy-egy raj a kasból távozik, elszáll. Kétségtelen, hogy a kivonuló méhrajnál a consuetudo revertendi már feladottnak tekinthető, de tekinthető e a Kivonuló méhraj már a kivonulás pillanatában gazdátlannak? — erre nézve a felelet csak »?ie>»« lehet A kivonulás ténye még nem jelentheti ugyanis a birtok és a tulajdon feladását; nem jelentheti ezt annál kevésbbé. mert a méhrajok szabad mozgása a méheknek természetes alapsajátsága. A mint egyéb szelid, vagy szeliditett állatoknál, ugy a méneknél is az eltávozást követő üzőbevétel fentartja a dolog felett való tényleges uralmat (birtokot) és ezzel együtt a tulajdont is. Ha az elszállott méhraj idegen telekre is száll, de a tulajdonos üldözőbe vette, a tényleges és jogi uralom még nincs feladva A tulajdonos a méhrajt idegen telken keresheti és befoghatja még akkor is, ha a raj idegen üres méhkasba vonult; az idegen telek birtokosa köteles azon elvből kifolyólag, hogy a más telkére került idegen dolgot a birtokosa az idegen telken is felkeresheti és elviheti — a telkén való hajszolást és befogást tűrni és csak azt követelheti, hogy esetleges kárát térítse meg. Megszűnik azonban az előbbi tulajdonos joga a Tervezet szerint, ha az idegen telekre szállott méhraj befogadása iránt 2 nap alatt nem intézkedett. Ezen intézkedés lényegében összehangzó az osztr. ptkv 384. §. és az 1894 : XII. t.-cz. 59. vonatkozó rendelkezésével, a melyek a befogadásra szintén 2 napi záros határidőt szabnak. Ezzel ellentétben a német ptkv. záros határidőt a befogásra nem állapit meg. Kimondja, hogy az eddigi tulajdonos uralma csak akkor szűnik meg. ha az elszállott méhrajt haladék nélkül nem üldözi, vagy a mi ezzel egyértelmű, az üldözéssel felhagy. Tekintettel a Tervezetnek az 594. s-han (2. bek.) kimondott alapelvére, a mely a megfogott, de elszabadult vadállatra a német ptkv fenti rendelkezését szó szerint követi: nem mutatkozik helyesnek itt a méhekre eltérő elvet alkalmazni. Jogilag tekintve a dolgot: a korábbi tulajdonos tényleges hatalma az elszállott méhraj felett mindaddig nem szűnik meg. a mig a rajt üldözőben tartja és csakis az üldözéssel való felhagyás jelentheti azt. hogy az uralomról lemondott (felhagyás). Mindenesetre a magyar méhész szakegyleteknek kellene e kérdésben nyilatkozniok. mert a német ptkv tervezete1) a befogásra záros határidő kitűzését ép azért véli mellőzendőnek, mert a német méhészek 1881. évi vándorgyűlése záros határidő kitűzését a közgazdasági tekintetekből indokolatlannak tartotta. Lényeges a Tervezetben, hogy 2 nap alatt nem kell múlhatatlanul befogni az elszállt méhrajt, hanem csak ezen idő alatt a befogás iránt intézkedni kell (kellő előkészületeket megtenni i, a befogás későbbifidőpontban is történhetik. E'pontnál van az eltérés a Tervezel és Í\/. eddig irányadó jog(1894: XII t.-cz.) között. Mindenesetre a tényleges és jogi uralom fentarthatása szükségessé teszi, hogy az üzőbevétel 2 nap alatt az eredményt (elfogást) kellően czélzotlan foganatba vétessék. Ha pedig a Tervezet álláspontja szerint az idegen telekre szállolt méhraj befogása iránt a tulajdonos 2 nap alatt nem intézkedett, az a méhraj gazdátlanná válik és az idegen telek tulajdonosa azt elsajátíthatja. A Tervezet 595. §-a fentirt rendelkezésében abból indul ki. hogv ha az elszállt méhraj idegen telekre szállva, idegen méhkasba bevonult is, a megszállott idegen méhkas üres legyen. Mert ha az elszállott raj idegen elfoglalt kasba vonult, a mi az úgynevezett koldusrajoknál történik, a felkutatást és a belógást a volt tulajdonosnak nem engedi meg az előbbi tulajdonos tulajdonjogát a letelepülés lényével megszűntnek nyilvánítja és a kasban előbb volt méhek tulajdonosának az elsajátítás jogát megadja. Megadja minden feltétel és ajogalap nélkül való gazdagodás czimére alapiiható kereseti jog kizárásával azon a gazdászati éleiben nyugvó elvnél fogva, hogy ez esetben a méhraj távozása a volt tulajdonos elhanyagolt méhgazdászatának kifolyása és igy a táplálék-hiány miatt kivándorló méhraj gazdászati értelemben uratlan dolognak tekinthető. Tapasztalati tény, hogy a koldusrajok az elfoglalt, táplálékkal telt méhkasban valóságos harezot idéznek fel, a méhkas-tulajdonosnak károkat okoznak: az érdekmegtérilésnek egyik eszközeként jelentkezik az eredeti és ujabb tulajdonos között az összeelegyedésből (conmixtioból) máskülönben rendszerint folyó kölcsönös érdekkiegyenlitésnek jelen esetben teljes kizárása. A német polgári törvénykönyv vonatkozó, lényegben ugyanazonos intézkedése a következő: »Ist ein Bienenschwarm in eine fremde besetzte Bienenwohnung eingezogen. so erstrecken sich das Eigenthum und die sonsíigen Rechte an den Bienen, mit denen die Wohnung besetzt war, auf den eingezogenen Schwarm. üas Eigenlhum und die sonstigen Rechte an dem eingezogenen Schwarme erlöschen.« Ellenben az egyesülésre (commixtiora) alapitolt jogelvek fenntartják uralmukat az idegen rajok minden más egyesülése esetében. Több tulajdonos méhrajai egyesülése folytán a Tervezet 619. SH>an foglalt jogelvnél fogva az egyesült méhraj közös tulajdonná válik, azonban tekintettel arra, hogy az egyesült méhrajok egyesülés előtti értékviszonylatainak megállapítása felette nagy nehézségekbe ütköznék, a Tervezet az egyesülés ezen neménél eltekint az érték arányoktól és a hányadrészeket az egyes tulajdonosok között az egyesülés előtt volt méhrajok száma szerint rendeli meghatározni. Helyesen számolt a Tervezet a gyakorlati élettel és nem akarta a hányadok megállapítását a nehezen bizonyítható értékviszonyoktól függővé tenni. A Tervezet külön kivételként említi egyszerű óvatosságból az egyesülés azt a faját, a midőn a Tervezet 595. §. értelmében gazdátlannak tekintendő méhraj egyesült az idegen telek tulajdonosa méhrajával, ez esetben ugyanis nem keletkezik közös tulajdon, hanem a Tervezet 595 jogelvéből folyólag az előbbi tulajdonosnak méhraja felett tulajdona és ebből folyó jogok elenyészte mellett egyidejűleg az uj tulajdonos az elsajátításnál fogva tulajdont szerez és az előbbi tulajdonosnak vele szemben minden érdektéritése teljesen ki van zárva Dr. Jékey Dániel kolozsvári kir. törvényszéki biró. X Jogügyletek a Tervezetben. X, I. Fejezet. Egyoldalú jogügyletek. Valamely ténynek jogi értékét az szabja meg, vájjon mennyiben lehet kötelmi alap, vagyis fakadhat-e belőle egyáltalán és mily feltételek mellett kötelezettség, — ez a kötelmi jog egyik elemi igazsága. E szempontból Tervezetünk 915. §-a felsorolást mutat, de felosztást provokál, midőn kijelenti, hogy ..kötelem általában szerződésből és tiltott cselekményből, egyéb tényállásból pedig csak a törvény által meghatározott esetekben ered."1) *) L. az előbbi közleményt a 14. számban, i) Motivc 373. I. ») V. ö. Indokolás III. k. 7. és 9. 11.