Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - Feltétel és időhatározás. Tervezet 969-979. § [2. r.]

6 MAGÁNJOGI KOU1FIKÁCZIÓNK. ezek valóságos feltételek, ugy az általuk befolyásolt jogügyletek érvénytelenek, ha ellenben nem feltélelek, ugy a jogügyletek érvényesek. A lehetetlen feltételek az első látszatra még kevésbbé kétségesek, mint a szükségképeniek Egész természetesnek látszik ugyanis, hogy a lehetetlen feltétel, melynek létezése be nem következhetik, az ügyletet is teljesen hatálytalanná teszi, illetőleg a ritkább esetben vagyis a bontó feltétel esetében rögtön hatályossá. A római jog a fenti elveket általánosságban nem ismerte el s külömbséget tett e tekintetben az élők közti »inter vivos« és a halál esetére szóló »mortis causa« jogügyletek között. A szerződések tekintetében a fenti általános elveket teljesen kifejezésre juttatta. A lehetetlen feltétel a szerződést teljesen hatálytalanná teszi, illetőleg felbontó feltétel esetében rögtön hatályossá tekintet nélkül arra hogy stipulatiok vagy consensual szerződések. A végrendeletek tekintetében azonban más szabályokat juttatott kifejezésre. A proculianusok itt is ezen természetes felfogást követték, a sabinianusok ellenben e tekintetben a lehetetlen feltételt ugy tekintették, mintha az meg sem volna irva. A sabinianusok ezen felfogása, mely már a gyakorlatban is nagy túlsúlyra tett szert,átment Justinian törvénykönyveibe. A római jo^ tehát a halál esetére való jogügyleteknél a lehetetlen feltételeket mint nem létezőket tekinti. Keltétlenül megkívánja azonban, hogy a feltélel tényleg lehetetlen legyen s nem olyan, mely eredetileg lehetséges volt s csak később vált lehetetlenné. Az erkölcstelen fellételek »quae contrahonos móres sunt« jogi szempontból épp oly megítélés alá esnek, mint a lehetetlen feltételek. Ezen feltételek bekövetkezése természelileg lehetséges, de a közerkölcsökkel össze nem egyeztethető Az erkölcstelen feltételek tehát hálásukat tekintve, a lehetetlen feltételekkel egyenlő megítélés alá esnek. A római jog az erkölcsleien feltételek hatásait illetőleg szintén külömbséget tett a szerződések és a végrendeletek között. S igy (természetesen mindig a felfüggesztő feltételt értve) a szerződések erkölcstelen feltétel kikötése esetén hatályukat vesztik, a végrendeletek és legatumok ellenben feltétlenné vagyis rögtön hatálybssá válnak. A legfontosabb eset, melynél ezen alapelv alkalmazást nyer az, midőn a feltétel annak a rossz cselekményét tartalmazza, a ki hivatva van jogot szerezni vagyis ha a jog megszerzése ezen rossz cselekménynyel van szoros összefüggésben. Ha ez szerződés tekintetében történik, ugy az egész szerződés érvénytelen, L. 123. de verb. obiig. (45. 1.) »Si flagitii faciendi vei facti causa concepta sit stipulatio ab initio non valet. Ha pedig végrendeletnél vagv hagyománynál történik, a feltétel nem létezőnek tekintelik és az örökösnevezés, illetőleg hagyományos-nevezés hatályos. L. 14. cod. » . . . . pro non scriptis habentur et perinde ac sí conditio hereditati sive legato adjecta non esset capitur hereditas legatumve. Eddig olyan feltételekről volt szó, melyeknek tárgya egy magában véve erkölcstelen cselekmény. Vannak azonban olyan esetek, melyeknél a magában véve kifogástalan cselekménv csak az által nyer erkölcstelen jelleget, mert éppen jogügylet feltételéül lett kijelölve. A római jog különösen azon feltételeket tekintette ilyeneknek, melyek a házasság megkötését illetőleg a házaséletet hátráltatni törekedtek. így a »Lex Júlia« különösen a házasság-nélküliség feltételének kikötését tekintette ilyennek. Ezen elvet az osztrák jog is kifejezésre juttatja. Alig. öst. bürg. Gbuch § 700. Die Bedingung, dass der Érbe oder der Legatar sich. selhst nach erreichter Grossjáhrigkeit, nicht verehelichen solle, ist als nicht beigesetzt angesehén. Ilyen volt továbbá a házassági elválás fellételének kikötése egy vagyonjogi előny tekintetében. A rómaiak ugyanis a válást mindig mint valami rosszat, természet- és jogellenest tekintették, a melynek igazolására csakis erkölcsi szükségszerűség szolgált, vagyonjogi előnyök tekintetében azonban ennek feltételül kikötését erkölcstelennek tartották. A házastárs választásánál vagyonjogi előny fejében idegen befolyásnak való alávetés feltételének kikötése. Conventionalis büntetéseknek feltételül való kikötése házassági viszonyokban, pl. büntetés kikötése egy meghatározott házasság nem létesülése esetében. Ezen elvet a német polgári tkönyv is kifejezésre juttatja. §. 1297. Abs. 2. Das Versprechen einer Strafe für den Fali, dass die Eingehung der Ehe uriterbleibt, ist nichtig. A magyar jog szintén elismeri ezen elvet. 1894. XXXI. t.-cz. 2. §. Bármily teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. Erkölcstelennek tekintette a római jog azon feltételeket, melyek a vallás megváltoztatásával vagy meg nem változtatásával voltak összeköttetésben. A mi végül a modern jogokat illeti a lehetetlen és az erkölcstelen feltételek tekintetében, ezek a következők. A franczia jog teljesen a római jog felfogását követi. A szerződések tekintetében a lehetetlen és az erkölcstelen teltételek a jogügyletet befolyásolják, a végrendeletek tekintetében ellenben nem létezőknek tekintetnek. Code civil art 1172. Toute condition d'une chose impossible ou eontraire aux bonnes moeurs, ou prohibée par la loi est nulle, et rend nulle la convention qui en dépend. Code civil art. 900. Dans toute disposition entre vifs ou testamentaire, les conditions impossibles, celles qui seront contraires aux lois ou aux moeurs, seront réputées non écrites. Sőt a franczia jog a végrendeletekre vonatkozó ezen elveket az ajándékozási szerződésekre is kiterjeszti, melyek egyébiránt a franczia jogban jogi megítélés szempontjából nagyon hasonlítanak a végrendeletekhez. Code civil art. 900Az osztrák jog a szerződések tekintetében szintén elismeri a római jog tanait. AH. öst. bürg. Gbuch §. 898. Verabredungen unter solchen Bedingungen, welche bei einem letzten Willenfür nicht beigesetzt angesehén werden, sind ungiltig. A végrendeletek tekintetében azonban teljesen visszatért a proculianus felfogáshoz, mely szerint az örökös- és a hagyományos-nevezés lehetetlen és erkölcstelen feltételek folytán érvénytelenekké válnak. Áll. öst. bürg. Gbuch § 698. Die Anordnung, wodurch jemandem unter einer aufschiebenden unmöglichen Bedingung ein Recht ertheilt wird, ist ungiltig, obschon die Erfüllungder Bedingung erst in der Eolge unmöglich, und die Unmöglichkeit dem Erblasser bekannt geworden ware. Bontó feltétel esetében azonban a lehetetlen feltételt hatálytalannak tekinti. §. 698. Abs. 2. Eine auflösende unmögliche Bedingung wird als nicht beigesetzt angesehén. A Tervezet a szerződések tekintetében a lehetetlen feltételekről nem tesz említést. E tekintetben azon elvet juttatja kifejezésre, hogy az érthetetlen, ellentmondó, tilos vagy erkölcstelen feltételek kikötése a szerződés hatályosságát megszüntetik. A Tervezet tehát e tekintetben a római jog tanait követi. 997. §. Érthetetlen, ellenmondó, tilos vagy erkölcstelen feltétel alatt létrejött szerződés semmis. A végrendeletek tekintetében a Tervezet különbséget tesz, vájjon az örökhagyó a feltételnek, illetőleg a meghagyásnak lényeges jelentőséget tulajdonit-e vagy nem. Az utóbbi esetben a Tervezet általánosságban a római jog tanait fogadja el, a mennyiben azon elvet juttatja kifejezésre, hogy a lehetetlen, a jog vagy erkölcsellenes és az értelmetlen feltétel nem létezőnek tekintetik. 1845. §. Ha a részesítés értelmetlen, lehetetlen, jog vagy erkölcsellenes feltételhez vagy meghagyáshoz van kötve, a feltétel vagy meghagyás nem létezőnek tekintendő. Abban az esetben azonban, ha az örökhagyó a feltételnek vagy a meghagyásnak lényeges jelentőséget tulajdonit: a Tervezet, a lehetetlen, jog és erkölcstelen vagy értelmetlen feltétel kikötését tartalmazó végrendeletet hatálytalannak tekinti. 1845. 2. bek Ha kitűnik, hogy az örökhagyó a részesítést a feltétel vagy meghagyás nélkül nem akarta volna, a részesítés hatálytalan. A halasztó feltétel esetében a meghatározott esemény bekövetkeztéig a jogügylet hatályossága függőben van. Ennélfogva a halasztó feltétel alatt jogosított fél a feltétel bekövetkeztétől függő jogát még nem gyakorolhatja s igy a kötelezett fél a szolgáltatást sem köteles eszközölni. Ennek folytán a kötelezett fél a szolgáltatás tárgya felett szabadon rendelkezhetik, de természetesen csak annyiban, a mennyiben ez által a feltételesen jogosított félnek a feltétel bekövetkezte esetében létesülő jogát meg nem sérti. A mint azonban a feltétel bekövetkezett, a jogviszony rögtön hatályossá válik s a kötelezett fél a jogosított részére a szolgáltatást eszközölni tartozik. Azon esetben pedig, ha a kötelezett fél a feltétel bekövetkezte előtt a feltételesen jogosított félnek a létesülendő jogát meghiúsította, vagyis ha a feltétel bekövetkezte esetében a meghatározott szolgáltatást eszközölni nem képes, a jogosított félnek kártérítéssel tartozik.