Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - Bérlet. Tervezet 1526-1581. §§ [1. r.]

MAGÁNJOGI KOD1FIKÁCZIÖNK. 7 Addig is azonban, mig a feltétel bekövetkezik, a jogosított fél létesülendő jogának veszélyeztetése miatt a kötelezett féltől biztosítást követelhet. A franczia jog általánosságban csak ezen utóbbi elvet juttatja kifejezésre. Code civil art. 1180. Le créancier peul avant que la condition sóit accomplie, exercer tous les actes conservatoires de son droit. A német birodalmi törvénykönyv, valamint a Tervezet a fenti elveket határozottan kifejezésre juttatják. B. Gb. f. d. d. R. §, 160. Wer unter einer aufschiebenden Bedingung berechtigt ist, kann im Falle des Eintritts der Bedingung Schadensersatz von dem anderen Theile verlangen, wenn dieser wahrend der Schwebezeit das von der Bedingung abhangige Recht durch sein Verschulden vereitelt oder beeintrachtigt. Tervezet 972. §. A halasztó feltétel alatt kötelezett fél a feltétel teljesülése esetében kártérítéssel tartozik a jogosultnak, ha ennek feltételes jogát a feltétel függőben léte alatt vétkesen meghiúsította vagy csorbította. Ha veszélyezteti, a jogosult biztosítást követelhet Ugyanígy nem valódi feltétel vagyis a jogügylet létesítésekor már bekövetkezett, de a felek előtt még ismeretlen feltétel esetében a jogosított fél a kötelezett féltől biztosítást követelhet, ha ez utóbbi a jogosított jogát veszélyezteti. Tervezet 975. §. 2. bek. A mig nincs tudva az eredmény, a jog veszélyeztetése miatt követelhető biztosításra nézve a 972 szabályai irányadók. Bontó feltétel esetében a jogügylet hatályos marad mindaddig, mig a meghatározott esemény be nem következik. A feltétel bekövetkeztével azonban a jogügylet hatályát veszti. A hitelező köteles az előbbi jogáílapotot helyreállítani s a mennyiben erre nem képes, az adósnak kártérítéssel tartozik. Addig is azonban, mig a bontó feltétel bekövetkezik, az adós a hitelezőtől biztosítást követelhet, a feltétel bekövetkeztével felújuló joga tekintetében. B. Gb f. d. D. R. §. 160. 2. Abs. Den gleichen Auspruch hat unter denselben Voraussetzungen bei einem unter einer autlösenden Bedingung vorgenommenen Rechtsgeschafte derjenige, zu dessen Gunsten der frühere Rechtszustand wieder eintritt. Tervezet 972. §. 2. bek. Hasonló kártérítési és biztosítási kötelezettség terheli a bontó feltétel alatt jogosult felet azzal szemben, a kinek javára a feltétel teljesülése esetében az előbbi állapot helyreáll. Halasztó feltétel esetében a feltétel bekövetkeztéig a kötelezett fél a szolgáltatást eszközölni nem köteles, ennélfogva ha a szolgáltatás tárgyát egy meghatározott dolog képezi, ő ezen dolog felett szabadon rendelkezhetik, de csak annyiban, a mennviben a jogosítottnak a feltétel bekövetkezte esetében létesülő joga ezen rendelkezések által sem meg nem szűnik, sem csorbát nem szenved. Ha tehát a kötelezettnek a dolog feletti későbbi rendelkezései folytán a jogositfltt joga sérelmet szenvedne, ezen későbbi rendelkezések a feltétel teljesülése esetében hatálytalanok. B. Gb. f. d. D. R. §. 161. Hat jemand unter einer aufschiebenden Bedingung über einen Gegenstand verfügt, so ist jede weitere Verfügung. die er wahrend der Schwebezeit über den Gegenstand trifft, im Falle des Eintritts der Bedingung insoweit unwirksam, als sie die von der Bedingung abhangigeWirkung vereiteln oder beeintrachtigen würde. Tervezet 973. § 1. bek. A ki halasztó feltétel alatt rendelkezett valamely tárgyról, annak ugyanazt a tárgyat illető későbbi rendelkezései, a mennyiben a feltételtől függő jogi hatást meghiúsítanák vagy csorbítanák, a feltétel teljesülése esetében hatálytalanok. Dr. Stoffer József, bpesti kir. törvényszéki jegyző. ><^ Bérlet. (Tervezet 152G—1581. §§.) I. A törvénytervezet 1526. §-a, mely a bérlet fogalmát definiálja, nagyrészt a német fogalom-meghatározáshoz simul. Szabatossága tekintetében azonban kifogás alá esik. Az 1526. §. szószerinti szövege ugyanis következőkép hangzik : »A bérleti szerződés által a bérbeadó, a bérlő irányában bizonyos dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő viszont a bérbeadó irányában megállapított ellenérték — bér — megfizetésére kötelezi magát. A bér készpénzben vagy pénzértékü egyéb szolgáltatásban állhat.* A második bekezdés nézetünk szerint teljesen felesleges, mert magától értetődik, hogy a felek szerződéses akarata sohasem korlátoztatik abban, hogy az ellenértéket pénz helyett, pénzértékü szolgáltatásban állapítsa meg. Ezen második bekezdésben foglaltak legfeljebb magyarázatkép szolgálhatnak, ha a félreértésre alkalmat adó »bér« szó helyett a szokásos »bérösszeg* kitételt használjuk. Mert »bér« alatt igy magában munkabért ért a köznyelv, s a német »Zins« kitételnek a ^bérösszeg* szó felel meg. Nem praecis továbbá a definitió, mert »bizonyos dologiról beszél daczára annak, hogy a bérleti szerződés létrejötte után csak »bérbeadott dolog«-ról beszélhetne, és ^időleges használatról*, noha »a bérlet időtartama alatt« volna a helyes időmeghatározás. Nézetünk szerint tehát a helyes definitió következőkép hangzanék: »Bérleti szerződés által a bérbeadó kötelezi magát, hogy a bérlőnek a bérbeadott tárgynak használatát a bérlet időtartamára átengedi, a bérlő viszont kötelezettséget vállal, hogy a bérbeadónak a megállapított bérösszeget (pénzben vagy pénzértékü szolgátatásban) megfizeti.* A Tervezet 1527. §-a, mely a német törvény 536. §-ának felel meg, azonban helytelen kitételt tartalmaz, midőn azt mondja, hogy a bérbeadó tartozik »ugyanily« állapotban fentartani a dolgot, mint az átadásnál Ez oly kötelezettség, mely túlmegy a bérbeadó kötelezettségén. Helyesebb a német törvény kitétele, mely azt mondja, »in diesem Zustande«, a mi a magyar »ebben az állapotban* kitételnek felel meg. Ki kellene egészíteni továbbá ezen szakaszt azzal, hogy a bérlet tartama alatt a használatra alkalmas állapotban való fentartás a bérbeadót csak annyiban és csak akkor terheli, ha a bérlet tárgya szerződésszerűen használtatik, nem lévén kötelezhető a bérbeadó arra, hogy a javításokat és fentartási munkálatokat akkor végezze, ha a bérlő vétkes gondatlansága vagy dolusa és szerződésellenes használata folytán vált a bérlet tárgya használatra alkalmatlanná. Az 1527. §-nak tehát következő szövegezését véleményezzük : »A bérbeadó köteles a dolgot a bérlőnek szerződésszerű használatra alkalmas állapotban átadni, s a bérlet tartama alatt ebben az állapotban fentartani, ezen kötelezettsége azonban nem terjed ki azon hiányok helyreállítására, melyeket a bérlő a bérlet tárgyán szerződésellenes használata által idé zett elő.« Az 1528. §. a német törvény 542. § ának van utána képezve. Ezen szakasz hiányai nézetünk szerint a következők : A szakasz a rögtöni felmondást állapítja meg, ha a bérbeadó nem adja át kellő időben a dolgot a bérlőnek, vagy ha akár ő, akár más a dolgot a bérlőtől utóbb elvonja. A javaslat tehát felelőssé teszi ezen szövegezés szerint a bérbeadót azon tényekért is, melyeket harmadik személy az ő tudta és beleegyezése nélkül elkövet, noha csak azt contemplálhatta, hogy a bérlet elvonása harmadik személy által csak ugy és annyiban járjon a bérbeadó felelősségével, ha ő ezen harmadik személyivel egyetértett. X bérbeadja lakását Y-nak. Y-hoz anyósa látogatóba jön. Az utóbbi a lakásban marad és későn hazatérő vejét nem engedi a lakásba, lehetetlen, hogy ez esetben a bérbeadóra nézve az 1528 §. következményei álljanak be, pedig a szakasz szövegezése ily következtetést enged A »dolog« szó kitétel helyett mindenütt a »bérlet tárgya* kifejezés van helyén. A megfelelő véghatáridő felesleges kételyeket támaszt. Ha a törvénynek az volt intentiója, hogy ezen határidő az akadály elhárításához simuljon, nem volt igazságos a bérlővel szemben. A bérleli szerződésnek az a czélja, hogy a bérlet tárgya folytonosan használható legyen. Egy üzletember, kinek szüksége van arra, hogy helyiségét naponta használhassa, nem szorítható arra, hogy pl- a menyezet beszakadása esetén nyugodtan megvárja, mig az rendes munkával helyreállittatik és igy ezen időtartamnak megfelelő véghatáridőt legyen kénytelen bevárni; ugyanez áll a lakás tekintetében is.