Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 25. szám - Feltétel és időhatározás. Tervezet 969-979. § [2. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. 5 lapítjuk meg, hogy az adós visszakapja földjét az elvont hasznokkal, a hitelező pedig pénzét törvényes kamataival, vagy ha 8°/o-ig ki van kötve a magasabb kamat, ezekkel. Mindezen kérdések részleteinek kidolgozását azonban mellőzöm, csak magukat a kérdéseket vetem fel, mint a melyek a züllő félben levő törpe gazdaságok kérdését nagyon közelről érintik, mert a jogi érvénytelenség kategorikus kijelentését — a minél a Tervezet tovább nem megy — elegendőnek nem tartom, s az is meggyőződésem, hogv a birói gyakorlattól nem lehet és nem szabad gazdasági czélok szolgálatát várni akkor, midőn intézményekre van szükség, olyanokra, mint azon ültetvények, melyek a futóhomok terjedését megkötik. ür. Nagy Kálmán belényesi ldr. aljárásbiró X Feltétel és időhatározás.*) (Tervezet 969-979. §.) A franczia jog e tekintetben teljesen a római jog tanait követi s igy a halasztó feltétel a franczia jogban is visszaható erővel bir. Code civil art. 1179. La condition accomplie a un efl'et rétrotractif au jour au quel l'engagemenl a;été contracté. A német jog halasztó feltételnek nem tutajdonit visszaható erőt s igy a halasztó feltétel nem miként a római jogban ex tunc, hanem ex nunc hat. Bürg. Gb. f. d D. R. §. 158. Wird ein Rechtsgescháft untéi' einer aufschiebenden Bedingung vorgenommen, so tritt die von der Bedingung abhangig gemachte Wirkung mitdemEintritte der Bedingung ein. A Tervezet a német jog által felállított elvet követi. Tervezet 969. §. 1. bek. A halasztó (felfüggesztő) feltétel alatt kötött szerződés hatálya a feltétel teljesülésével kezdődik. Mindazonáltal sem a német jog. sem a Tervezet nem zárkóznak el teljesen a római jog tanai elő!, a mennyiben mind a kettő kimondja, hogy a felfüggesztő fellétel visszaható erővel bir abban az esetben, ha a felek ezt a szerződésben határozottan kikötik. B. Gb. f. d. D. R. § 159. Sollen nach dem Inhalte des Rechtsgeschafts die an den Eintritt der Bedingung geknüpften Folgen auf einen früheren Zeitpunkt zurückbezogen werden, so sind im Falle des Eintritts der Bedingung die Betheiligten verpflichtet einander zu gewahren, was sie habén würden, wenn die Folgen in dem früheren Zeitpunkt eingetreten waren. Tervezet 970. §. Ha a szerződő felek akarata oda irányul, hogy a feltételnek teljesülése esetében visszaható ereje legyen : a felek az eset beálltával egymás irányában akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a feltétel abban az időpontban teljesült volna, a melyre a felek akarata szerint vissza kell hatnia. A jogviszony tekintetében lényeges befolyással bir azon körülmény, vájjon a felfüggesztő feltétel visszaható erővel bir-e vagy nem. Visszahatás esetében ugyanis a jogügylet hatályossága a jogügylet létesítésének időpontjával, vissza nem hatás esetében pedig a feltétel bekövetkeztének időpontjával veszi kezdetét. A bontó feltétel bekövetkezte előtt a létrejött jogügylet teljesen hatályos és csakis a bontó feltétel idézi elő a jogviszony tartalmában való változást. A bontó feltétel esetében ugyanis az esemény bekövetkeztéig a jogügylet teljesen egyenlő hatálylyal bir egy feltétel nélküli jogügylettel. A mint azonban a feltétel bekövetkezik, a jogügylet teljesen elveszti hatályosságát, mintha nem is létezett volna. A bontó feltétel bekövet kezése tehát a jogügyletet hatályosságától teljesen megfosztja s ez által az előbbi jogállapotot újból létesiti. Ezen elvet a franczia jog is határozottan kifejezi. Code civil art. 1183. La condition résolutoire est celle qui. lorsqu'elle s'accomplit, opére la révocation de 1'obligation et qui remet les choses au mérne état que si 1'obligation n'avait pas existé. Elle ne suspend point l'exécution de 1'obligation, elle obiige seulement le créancier á restituer ce qu'il a reeu dans le cas ou l'événement prévu par la condition arrive. Ezen elvet a német jog is kifejezésre juttatja B. Gb. f. d. D. R. §. 158. Abs. 2. Wird ein Rechtsgescháft unter einer auflösenden Bedingung vorgenommen, so endigt mit dem Eintritte der Bedingung die Wirkung des Rechtsgeschafts; mit diesem Zeitpunkte tritt der frühere Rechtszustand wieder ein. ') Előző közleményt 1. a '24. számban. A Tervezet szintén érvényre emeli ezt az elvet: 969. i 2. bek. Bontó feltétel alatt kötött szerződés hatálya a feltétel teljesülésével akként szűnik meg, hogy attól fogva ismét az előbbi jogállapot áll helyre. A bontó feltétel bekövetkezte ugy kötelmi, mint dologi hatásokat vonhat maga után. Kötelmi hatással bir a bontó feltétel a megtekintésre vagy próbára szóló adásvételnél, ha t. i. a vevő a szerződést az áru megtekintése vagy megpróbálása után felbontja. Dologi hatással bir a bontó feltétel a dologi szerződések tekintetében, a mennyiben a régi jogállapotot létesiti és a bontó feltételtől függő összes jogviszonyokat megszünteti. Ennek folytán nemcsak a feltétel bekövetkezte előtt létező tulajdonjog, hanem az ezen tulajdonjoggal kapcsolatos más dologi jogok is megszűnnek. A bontó feltételnek szabály szerint nincs visszaható ereje, mert a legtöbb esetben ellenkezik a szerződő felek intenciójával. A római jog és a franczia jog nem tartalmaz intézkedést, mely a bontó teltétel visszaható erejét kimondaná. A német polgári törvénykönyv és a Tervezet azonban a bontó feltétel visszaható erejét elismerik az esetben, ha a felek ezt kikötik, a mi kitűnik a német bírod. polg. tkönyv 159. §-ából, és a Tervezet 970. § ából, a mennyiben ezen szakaszok általánosságban a feltételről s nem a halasztó feltételről beszélnek. A feltételeknek szabályszerű hatásain kivül szükséges még azon anomális hatásokat is vizsgálnunk, melyek a szükségszerű és a lehetetlen feltételek eseteiben beállanak, vagyis azon feltételek, a melyek okvetlenül bekövetkeznek, illetőleg melyeknek bekövetkezése lehetetlen. Hogy ezek nem igazi feltételek, a mennyiben nálunk a bekövetkezés bizonytalansága, vagyis a feltételnek egy lényeges kelléke hiányzik, már fentebb láttuk. Mindazonáltal annak meghatározása czéljából, hogy az akaratnyilvánításnak ezen helytelenül használt alakja milyen hatással van magára a jogügyletre, sükséges a most említett eseteket legkülömbözőbb alakjaikban szemügyre venni. Mindenekelőtt ezen nem valódi feltételek. is lehetnek positiv és negatív természetűek. Továbbá a szükségképpeniség, illetőleg a lehetetlenség alapját tekintve alapulhat ez vagy természeti törvényen vagy jogszabályon, s ennek alapján megkülönböztethetünk physikai és jogi szükségképpeniséget illetőleg lehetetlenséget, a melyek ismét ugyanazon elbírálás alá esnek. Ebből folyólag e tekintetben a következő combinatiok lehetségesek. I. Szükségszerűség. a) Positiv physikai szükségszerűség. Ha a nap holnap keleten kel fel, ha nyálon eső lesz. b) Positiv jogi szükségszerűség. Ha Péter jogképességgel bir. c) Negatív physikai szükségszerűség. Ha Pál nem uszsza át az Óceánt stb. d) Negatív jogi szükségszerűség. Ha a kiskorú János nem fogad el gyámságot. II. Lehetetlenség. «) Positiv physikai lehetetlenség. Ha Antal átuszsza az Óceánt. /)) Positiv jogi lehetetlenség. Ha Jenő 10 éves korában házasságot köt, ha váltóbeli kötelezettséget vállal. c) Negatív physikai lehetetlenség. Ha János sohasem hal meg. Ha a nap nem keleten jön fel. d) Negatív jogi lehetetlenség. Ha a nagykorú nem köthet házasságot. Általánosságban mondhatjuk, hogy a szükségképeni feltéleleket az objectiv jog nem tekinti feltételeknek sigy a jogügylet mint feltétlen jelentkezik. L. 9. §. 1. de nov. (46. 2.) »Qui sub conditione stipulatur quae omni modo extitura est pure videtur stipulari« A szükségképeni feltétel esetében tehát ahhoz képest, hogy az halasztó vagy bontó, a jogügylet vagy rögtön létesül vagv rögtön megszűnik. Általában véve ugyanazon hatás állana be, "ha ezen feltételeket valóságos feltételeknek tekintenék. Különbség ezen két felfogás között azonban mégis van és pedig kettős irányban Először is az esemény lényleges beállta, bármily bizonyos legyen is az, időt tételez fel s igy a felfüggesztő "feltételnél az esemény bekövetkeztéig a jogügylet hatálya függ. a felbontó feltételnél a jogügylet az esemény beálltáig hatályos. Másodszor a római jog egyes eseteiben nem engedi meg a jogügyleteket feltételek mellett kötni. E tekintetben nagy különbség van a két felfogás között. Azon esetben ugyanis, ha