Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 14. szám - A szerződések megkötése. Tervezet 932-944. §§

8 MAGÁNJOGI KQD1F1KÁCZ1ÓNK. Ez az intézkedés körül-belül megfelel a K. T. 314. §-a első bekezdésének és körül-belül megfelel a német plkv. 148. § ának. Szövege egy kissé bőbeszédű, de nem annyira,mini a K. T.-é; és talán épen a K. T bőbeszédű szövegezése volt a tervezet készítőjére hatással. Ugy gondolom, hogy felesleges annak a kitétele, mikép >akár jelenlevőnek akár távollevőnek, szahható batáridő, mert hiszen ha a törvény ugy intézkedik, hogy az ajánlat, ha annak elfogadására az ajánlattevő határidőt szabott, a határidőn belül fogadható el, ez az intézkedés másképen nem lesz érthető mint ugy, hogy ez a szabály áll ugy a jelenlevőnek, mint a távollevőnek tett ajánlatnál. Egy lényeges különbség van a tervezet most fejtegetett intézkedése és a német ptkv. 145. §-a között; ez utóbbi ugyanis szószt rint ekként rendelkezik : Hal der Antragende für die Annahme des Antrags eine Frist hestimmt, so kann die Annahme nur innerhalb der Frist erfolgen. (Ha az ajánlattevő az ajánlat elfogadására határidőt szabott, az elfogadás csak e határidőn belül történhetik); ebből kitetszőleg tehát a német ptkvhen nem feltétel az, hogy magában az ajánlatban szabassák az ajánlat elfogadására határidő, a miből tolvólag kitűzhető határidő ugy az ajánlatban mint az ajánlaton kivül is. p. Írhatja az ajánlattevő, hogy holnap véteíajánlatot fogok Önnek tenni, a melyet Ön három nap alatt elfogadhat; vagy megfordítva, írhatja az ajánlat megtétele után : Tegnap postára adott ajánlatomat Ön három nap alatt elfogadhatja; ellenben a magyar Tervezet szerint az ajánlatban tűzendő ki a határidő, a mi azonban sem a szerződési akarat szabadságának, sem a forgalom érdekeinek nem felel meg És még egyet idevonatkozólag. A tervezet szóban forgó szövegében a >más« szócska nemcsak felesleges, de nincs is helyén. Ez a »más<- szócska ugyanis visszamutatna a tervezet által meghatározott határidőkre, ámde ilyen határidő csak a távollevők között tett ajánlat esetén van. mert hiszen a jelenlevőnek tett ajánlatot, a mint a terv. 935. §-ának első bekezdése mondja, nyomban kell elfogadni. A fentebbiek szerint tehát a 935. §. utolsó bekezdése ekként volna szövegezhető: Ha az ajánlattevő az elfogadásra határidőt szab, az elfogadás csak ezen a határidőn belül történhetik. Abban az esetben, ha az ajánlattevő az elfogadásra határidőt nem szab, a törvényben irt időben kell az elfogadásnak történnie. Ezekről a törvényes időkről a törv. 935. §-ának három első bekezdése intézkedik, de a második bekezdés intézkedésének a teljes átértéséhez figyelembe kell vennünk a 937. §. első bekezdését, a mely így szól: Ha az elfogadási nyilatkozat későn érkezik ugyan, de felismerhetően oly időben adatott fel, hogy rendes körülmények között az elfogadási határidőn belül kellett volna megérkeznie, az ajánlattevő a nyilatkozat megérkezése után haladéktalanul értesíteni köteles az elfogadót, hogy elfogadása elkésett. A 935. §. első bekezdésének az az intézkedése, hogy jelenlevőnek tett ajánlatot nyomban kell elfogadni, megfelel a dolog természetének, a K. T. 314. §-a 2. bekezdésének és a német ptkv. 147. ^-ának, de szövegezése eltér, még pedig nézetem szerint nem szerencsésen, ugy a K. T.-től mint a német ptkv. 147. §-ától, még pedig abban, hogy ez a két utóbbi megengedőleg, nem pedig parancsolólag van szövegezve. Nehezebb a kérdés, ha az ajánlat távollevőhöz tétetett. A német ptkv. 147. ^-ának 2. bekezdése idevonatkozólag ekként intézkedik : Dereinem Abwesendem gemachte Antrag kann nur bis zudemZeitpunktangenommenwerden. in welchem der Antragende den Eingang der Antwort unter regelmássigen Umstánden erwarten darf. (Távollevőnek tett ajánlat csak addig az időpontig fogadható el, a melyben az ajánlattevő a válasz megérkeztét rendes körülmények közt várhatja.) A magyar Tervezet 935. §-ának 2. bekezdése pedig ugy szól. hogy távollevőnek tett ajánlathoz az ajánlattevő addig az időpontig marad kötve, a melyben rendes körülmények között a válasz megérkezését várhatta. A magyar Tervezet a K. T. 315. ij-át veszi át, csakhogy némi szóváltoztatással. A német ptkv. fentehb idézett intézkedése correspondens a 147. első pontjával, mind a kettő akként lévén szövegezve, hogy mennyi idő alatt lehet az ajánlatot elfogadni. Nem igy a magyar Tervezet, mely a jelenlevőnek tett ajánlatra nézve akként intézkedik, hogy azt nyomban kell elfogadni, a távollevőnek tett ajánlatra nézve pedig azt határozza meg, hogy mely időpontig van kötve az ajánlattevő. Ez ugyan egymagában csak szépséghiba volna, a melyen könnyen lehetne segíteni, péld. a jelenlevőnek tett ajánlatra vonatkozó intézkedés akként szövegezésével, hogy: -Jelenlevőnek tett ajánlat csak akkor kötelez, ha azt nyomban elfogadták., ámde ezenfelül más az értelme a német ptkv. idézett helvének és más a magvar Tervezet szóban forgó intézkedésének, még pedig a forgalom szempontjából a német ptkv. előnyére. Egy példa ezl az állításomat megfogja világosítani. A. ajánlott "levélben vételszerződésre ajánlatot tesz B.-nek, a ki Magyarországnak oly községében lakik, a hova a legközelebbi postahivatalból hetenkinl kétszer hordják ki a leveleket s ugyanakkor hordják be is a községből elküldendő leveleket a postahivatalhoz; B-t a postahivatal értesiti. hogy ajánlott levele érkezett, a melyet a postán átvehet, B ezt az értesítést aláírja s a következő postajáratkor megkapja a levelet, a melyből értesül A.-nak az ajánlatáról B. a rendes postajárat szerint az elfogadó nyilatkozatot csak 3 nap múlva küldheti a postára ugy, hogy az ajánlatnak az X.-i postahivatalhoz megérkezése és az elfogadó nyilatkozatnak lehető postára adása között 6—7 nap telt el s tegyük fel, hogy a postára adott elfogadás a rendes postajárat szerint még csak további 3 nap alatt érkezhetik meg A.-hoz. Nem lehet kétség nézetem szerint a felől, hogy mivel a rendes körülmények (rendes postajárat) szerint az A. ajánlatának a feladási helyről az X.-i postahivatalba megérkezéséhez 3 nap, innen a B. kezéhez jutásához legalább 3 nap, a B. válaszának a feladásához ismét legalább 3 nap és ennek a válasznak az X.-i postahivataltól A.-hoz jutására ismét 3 nap volt szükséges, A. ugy a magyar Tervezet mint a német ptkv. szerint ajánlatához a feladástól számítva 12 napig kötve van s a B. postára adott elfogadása nem késett el. De tegyük fel most. hogy B. elmulasztja az ő elfogadó nyilatkozatát a legközelebbi postajáratkor postára feltenni, vagy csak a 12. napon gondolja meg magát, hogy ő az A. ajánlatát elfogadja, küldönczöt küld a legközelebbi táviró állomásra, express-táviratban értesiti A.-t az ajánlat elfogadásáról, a melyet A. a 12. napon csakugyan meg is kap. A német ptkv. 147. §-a szerint semmi kétség nincs az iránt, hogy ez az elfogadás hatályos, mert hiszen az id. §. világos rendelkezése szerint az A. ajánlata addig az időpontig volt elfogadható, a mely időpontban az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta, tehát a mi esetünkben a 12. napon érkező postajárat megérkeztéig. Nem igy a magyar Tervezet szerint, habár az indokolásból (III. k. 48. 1.) kitetszőleg valószínű, hogy a Tervezet is ugyanezt szerette volna kifejezni. A Tervezet szövege ugyanis, nem nézve most a dolog lényegét, különben sem világosan fejtegető indokolást, inkább csak azt látszik kifejezni, hogy az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, ha az elfogadó nyilatkozat kellő időben megtétetett ugyan, de oly időben érkezett az ajánlattevőhöz, hogy az annak a rendes körülmények között korábbi megérkezését várhatta, pl. ha a postára adott nyilatkozat a mi esetünkben a 13. napon érkezett meg vagy az express-távirat az ajánlatnak lehető megérkezését követő másnap. Ide járul még az a további körülmény is, hogy a 935. §. második és negyedik bekezdésének a továbbfejlesztése volna a 937. §. első bekezdése, ámde ezeknek a helyeknek az egvszerü átolvasása meggyőzhet bárkit is arról, hogy az ezen helyeken foglalt intézkedések nem kapcsolódnak egymásba ugy, a mint egymásba kellene kapcsolódniok és a mint a német ptkv. hasonló irányú intézkedései egymásba kapcsolódnak. Ezekből az okokból helyesebbnek látszanék a Tervezet 935. §-át a következő módon szövegezni: Jelenlevővel szemben vagy telefon utján közvetlenül tett ajánlatot csak nyomban lehet elfogadni. Távollevő a neki tett ajánlatot addig az időpontig fogadhatja el, a melyben az ajánlattevő rendes körülmények között a válasz megérkeztét várhatta. Az ajánlattevő az elfogadásra határidőt szabhat s ebben az esetben az elfogadás csak ezen a határidőn belül történhetik. Dr. Dobi Imre, pécsi kir. ítélőtáblai biró. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában Budapest V., Báthory-utcza 20.