Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Causa traditionis. Tervezet 625. § [2. r.]

8 MAGÁNJOGI KODll lKAüZlÓNK. védelmében nyilvánul.14) Mert a harmadik személy érvényesnek látja azt, a mit a lelek hiányosnak tudnak. A causa hiánva érvénytelenséget szül ugyan, de a bizonyítási kötelezettséget áthárítván.,r>) az érvénytelenséget annak kéli bizonyítani, ki a causalis ügylelnél csupán tagadna. A harmadik jogszerző nem rendelkezvén az ellen bizonyítási eszközökkel, ő az alakilag érvényes jogügylet által jogot szerez. A causa-nak okként való felfogása még egy lényeges hibában szenved. A magánjogi ügylet minden mozzanata tudatos. Bármelv ügyletet kössek, az csak ugy megtámadhatatlan, ha eljárásom czélja s következményei tekintetében tisztában vagyok. S itt szembeállítva ismét a czélt és okol, az utóbbi oly körülmény, melynek bekövetkezte vagy létezése tőlünk független, mig a ezél "mindig egyéni uralmunk alatl áll. A czél, mint eljárásunk oka, akkor jelentkezik, ha a választott eszköz forrását keressük. Miután azonban az ügyletben czélunk megvalósul, ez nem ok, hanem czél. Szembeállítva most a jogügyletet a teljesítéssel, a jogügyletet, mint a teljesítés okát fogják" fel. Ez azonban téves, mert a czel fennáll s azért tel jesítenek, hogy elérjék s mert a szolgáltatást nem azért kell teljesíteni, mert a jogügyletben ugy egyeztek meg, hanem mivel a két fél czélja, külön czéljuk eszközeként szolgálván, egyoldalulag az eszközöktől meg nem foszthatok, kölcsönös elállás esetén igen. Ha azonban a jogügylet volna a teljesítés oka, akkor a teljesítésnek be kellene következnie, a felek további megegyezésétől függetlenül.10) Ez különösen akkor szembeötlő, ha visszterhes ügylet forog szóban s az egyik teljesítés lehetetlenné válik. Ha a czélok nem állanának kölcsönösen az eszköz viszonyában egymáshoz, az a fél, a melyik szolgáltatása lehetetlenné vált, követelhetne, mig ezen konstrukezió szerint nem követelhet. Ezen megoldáshoz a czéleszköz konstrukeziója nélkül csak a visszteher külön konstrukeziója s esetleg a feltétel segítségül hívásával jutunk. Az abstract dologi szerződés fogalma. A abstract kötelmi ügyletek analógiájára, de nem ezekből kiindulva, fejlesztette ki a jogelmélet az abstract dologi szerződés elméletét. A dologjog önállósága a jogrendszerben arra a gondolatra vezetett, hogy ezen körbe vágó ügyleteknek a más körbe vágóktól különböznie kell s hogy amazoktól függetleneknek kell lenniök. De ezen okoskodás mellett elfelejtik, hogy a dologjogi ügyletek elválasztása és függetlenítése csak a formalismus mellett lehetséges. Igaz. hogy a dologjogi ügyletek már természetüknél fogva formálisak17) se tulajdonság nélkül hatástalanok volnának, de ez egymagában még nem indokolja abstract természetüket, mert a formalismushoz kötött ügylet, nem mindig a formalismusnál fogva, hanem gyakran a benne kifejezést nyerő kölcsönös czélok, vagyis eszközczél kitünése által hatályos. Az ingó dolog tulajdonjogának átruházása a legtöbb jog szerint alakszerű, a mennyiben átadáshoz van kötve, de lehet, hog\ a törvény kimondja, hogy az ingó dolog átadása, vagyis a formalismus nem elegendő a tulajdonjog átruházásához, hanem ezen felül az átadás által, vagy vele egyidejűleg keletkezett, vagy már létező czélnak kell nyilvánulnia, vagyis, hogy az átadásnak causa-jának kell lennie.u) A dologi szerződés abstract voltának tehát a dologjog különállása indokát nem képezheti, hanem azon körülmény, hogy a dologi jogok oly formalismushoz köttetnek, melybe a causa bele nem illeszthető, annál kevésbbé az az állítás, hogy az abstract dologjogi szerződés a római mancipatio és vn iure cessio-ban történelmileg is indokolva van.16) Az abstract dologi szerződés oly jogügylet, mely által dologi jog szerezhető, megváltoztatható, elidegeníthető, vagyis l*) T. 1003. §. A megtámadás hatálya nem terjed ki oly harmadik személyre, a ki a megtámadható jognyilatkozat alapján a másik félnek jutott tárgyon visszteher ellenében jóhiszemben további jogot szerzett. ,5) Kindel: id. m. 30. 1. azt mondja „megfordítja" a bizonyítási kötelezettséget. i«) Köt. Fej I. k. 23. 1. n) Mugdan: Die gesammten Materialien z. B Gesetzbuch III k. 4. lap. 18) T. 625. §. Mugdan : id m. u ott. melynek czélja a dologi jogváltozás. Ellentétbe helyezve a kötelmi szerződéssel, a dologi szerződés keletkezésében foganatosittatik. Vagyis, ha valakire tulajdonjogot akarok ruházni, ugy azt csak ugy tehetem, ha a szerződést effectuálom, vagyis az ingó dolgot "átadom. Ha csak megegyezem valakivel valamely dologjogi változásra nézve, akkor a változásra csak Ígéretet nyer a jogosított s ez Ígéretet érvényesítheti. A dologjogi szerződésnél nincs ígéret, mert a mig csak ígéret, addig a szerződés kötelmi természetű. Ha valakivel szerződöm, hogy lovamat 4C0 kor.-ért neki eladom, akkor arra kötelezem magam, hogy a lovat tulajdonába fogom adni. A velem szerződő fél kötelmi jogot nyer arra, hogy engem elvállalt kötelességem teljesítésére kényszerithessen. A dologi szerződéssel a tulajdon-átruházás tényleg végbe megy. Lovamat tulajdonátruházási czéllal a vevőnek átadom, ő pedig a lovat tulajdonszerzési czéllal átvévén: tulajdonossá lesz. Ide vág az a kérdés, hogy ha nála hagyom az istállóban: tulajdonossá lesz. A tulajdonátruházási processus itt is szerződés utján ment végbe, t. i. az átruházó átruházási és a szerző szerzési czélja találkoztak. Ebből világos, hogy az adásvételi szerződés tulajdonképen egy oly szerződés, melyben felek a tulajdonnak dologi szerződés utján való átruházásában egyeznek meg -°) A dologi szerződés tehát a kötelmihez a teljesítés viszonyában áll, »de a dologi szerződés maga nem teljesíthető,« mert tartalma nem a jog elnyerése, hanem annak birása : nem ígéret, hanem adás. A dologi szerződésnél nem beszélhetünk teljesítésről, mert nincs mit teljesíteni; mert ha a szerződés jogérvényes, akkor az elfogadó mit sem várhat, mert a dologi jogot a szerződéskötés által már megszerezte.21) Ebből világos, hogy dologi szerződés van s hogy ezen szerződéshez az akaratelhatározás nem elegendő, hanem kell, hogy mindkét fél akaratát ki is lejezze, és pedig- az átadással kapcsolatban.21) Az önálló dologi szerződés alapját nem a dologjog önállóságában kell keresni, hanem a dologi szerződés természetszerű formalismusa mellett jelentkező abstract jellegében. Kérdés, vájjon a római jognak fent érintett intézményeiben lehet-e'? Mint az abstract ügyleteknél láttuk, az abstract tulajdonság következménye a formalismus, hogy az akaratelhatározás tekintetében kételyek fenn ne forogjanak. A római jogban ennek megforditottja áll, ott a formalismus más körülmények következtében fejlődik s végül mint abstract ügylet jelentkezik. A római jog elve, mely szerint ubi rem meam invenio, ibi eam vindico, vagyis, hogy mindenkivel szemben helye volt a veivindicatiónak, abból következett, mert a tulajdont feltétlen tiszteletben tartották, de mert viszont a bizonyítás az átadással kapcsolatos czél tekintetében kevés reménynyel kecsegtetett; azért a tulajdonosnak nem engedhettek tulajdoni keresetet azzal szemben, a ki bizonyította, hogy tulajdonát a felperes tulajdonostól nyerte. A formalismus, melynek alapja a perjogban keresendő, magyarázza meg a római jog azon elvét, hogy az átruházó saját cselekményével szemben fel nem léphet, de az abstract jogügylet construálása innen nagyon távol esik. A forgalom szempontja játsza itt a fő szerepet, mert ha a rómaiak rei vindicatiót adtak volna annak, a ki maga adta tovább a dolgot, meghallgatták volna az összes következő tulajdonosokat, s ezért a forgalom szempontjából csak candictiot engedlek- ''.) A római jogi formalismust tehát soha sem szabad összetéveszteni az abstract tulajdonsággal, mert az abstract jogügyletnek a formalismus természetszerű következménye; a római jogi formális ügyletnek az abstract tulajdonság következménye, de nem oka. Dr. Ágoston Péter, nagyváradi jogakadémiai tanár. 20) T. 625. §., mert megköveteli az átadási. 21) Kxner : Tradition: 6. lap. 22í Windscheid : Pandectenrecht: 475. lap. 2i) Ihering: Gist d. Röm. Rechts. 208 1. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a. Nyomatott Márkus Samu könyvnyomdájában, Budapest V., Báthory-utcza 20