Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Causa traditionis. Tervezet 625. § [2. r.]

6 MAGÁNJOGI KOD1F1KÁCZ1ÓNK. mán belül ujabb megkülönböztetés tehető. Van ugyanis olyan >nem jóhiszeműség*, melynél egyik fogalmi kellékül a súlyos gondatlanság hiánya is szerepel és van olyan is. melynél e kellék hiányzik. Azonban ugy a német törvényben, mint a Tervezetben tulajdonkép nem más mint inelegantia, midőn a törvény, illetve a Tervezet csak a szerzéskori rosszhiszeműséget nevezi nem jóhiszeműségnek, a később bekövetkezett tudomást ellenben nem, hanem arra egyszerűen a »joghiányról értesül < kifejezést használja. Ezt az inelegantiát el lehet kerülni. Gondatlanságról szólván, csak tévedésnek minősíthetjük, hogy a Tervezet 632. §-a a jóhiszeműség általa elfogadott elvétől eltérően csak joghiányról való tudomást emlit, bolott saját terminológiája szerint >nem jóhiszemet« kellett volna említenie, mivel e §. a szerzés időpontjában a súlyos gondatlanságból való nem tudást kizárni nem akarta. Hogy ez csak tévedés, látszik abból is, mert a 632. §. indokolása is abban a hitben él, hogv a 632. §. épen ugy védi a jóhiszemű szerzőt a dolgot terhelő jogok ellen, mint a hogy megvédik a 629—631. §-ok a teljes joghiány ellen. Hogy helyes-e súlyos gondatlanságot kívánni, a helyett, hogy culpa levissel is beérnők,8) sőt megfordítva, nem e kell egyáltalán még a culpa levist is a rosszhiszeműség fogalmából kizárni, vitás. Mint emiitettük, az optkv 326. §. csak positiv tudást kiván, hasonlókép az Entwurf (I.) 900. §-a is.9) Bár nagyon tetszetősnek látszik az az okoskodás.10) hogy a ki, bár csak leviter-culposus, az viselje culpájának következményeit, ne pedig a másik fél (a tulajdonos). De ezzel szemben ellenvethető, hogy a tulajdonost a birtok elhagyása körül pl. valami tévedés esetén még nagyobb gondatlanság terhelheti, mint a jóhiszemüt annak szerzése körül. Helyesebb épen a »ne cultura turbetur* közgazdasági elvénél fogva csak súlyos gondatlanság fenforgása esetén a jóhiszeműséget kizárni. A mi az egyes jogintézményeknél a tudomás vagy a tudomás hiányának körét illeti, a formalismusnak hódolnánk, ha e köröket egyformán akarnók mindenáron megállapítani, még akkor is, ha az intézmények jellege eltérésre utal. A jóhiszeműség keretén belül ugyanis a jog egyes intézményeinél külön korlátokat is állithat, melyekkel megszabja, hogy bizonyos tényről való tudomás kizárja a további exculpatiót, bárha egyébként tényleg rosszhiszem fenn nem forogna. Mint a hogy azt a n. tv. 932. §-a és a Tervezet 630. §-a tették. Sajnos, hogy van az ellenkezőre is példa, mikor a jogérzet szerint való jóhiszeműség hiánya ellenére is jóhiszeműséget állapit meg a törvény. Ha fontos érdek (a más nevében való eladás esetén a jóhiszemű szerzés kizárásai kívánja a 630. §-nál, hogv az ott foglalt korlátozás fent maradjon, ebből még nem következik, hogy a 617. ti-nál hasonló korlátot fel kellene állítani. A 617. §. alapján jóhiszemű lehet az is, ki az álmeghatalmazottól szerzi a dolog birtokát. A 617. §. nem akart az állag-tulajdonszerzés feltétéiről, hanem a gyümölcsszerzésró'l intézkedni. E §. körében a jóhiszem csak azt jelenti, hogy valaki menthetőén gyümölcsszedésre véli magát jogosítottnak11) Megszűnik, mihelyt valaki a jog hiányáról tudomást szerez. Lényegileg mindegy, akár dologi jog. akár haszonbérleti jog alapján tartja magát valaki gyümölcsszedésre jogosítottnak. Nem a jogczimet, hanem a jóhiszemct védjük. Ezeken kivül nincs is más gyümölcsszedésre jogosítva. A jóhiszemű haszonbérlőnek a Tervezet is akarja e jogot biztosítani. Külön S-ban csak azért intézkedik róla, mert vagy a dolog birtokát, vagy a perceptiot kívánja tőle. Csak ez az "ok, nem elvi külömbség, mely a haszonbérlőt a többiektől elválasztja. A Tervezet 617. §. jóhiszemű birtokosának különféle czimei onnan erednek, hogy az Entwurf 900. §. csak egyszerűen birtokost emiitett, ki alatt az Entwurf szerint tulajdon-birtokos értendő. Az álhaszonélvező s a többi hasonló áljogosultak ekként 8) így Petrazycki (id m. II. 555. o.), ki erós szavakkal támadta az Entwurf II. 816 in. tv. 932.) §. jóhiszem-fogalmát. A „Hand wahre Hand" elvét erkölcstelen jellegűnek tartja. A n. tv 935. §. különösen 2 mondata (T. 631. §. 2. mondata) folytán azonban az ilyes fajta tulajdonszerzés a magánjogban szük körre van szorítva. 9) Schey (id. m. 73. o.) szerint az osztrák törvénykönyvnek a rosszhiszemű birtokos által lett szükséges költekezések megtérítésére vonatkozó szabályai csak a positiv tudomással biró rosszhiszemű birtokosra nézve igazolhatók dogmatikailag, ellenben a csak gondatlan rosszhiszemüre nézve nem. 10) Petrazycki elóbb id. helyen. ií) Petrazycki die Fruchtverth. 244. old. a törvény védelméből kimaradtak volna. Utólag kerültek azok mint az Eigenbesitzertől külömböző jogosultak a törvény szövegébe. Már jeleztük, hogy a Tervezet 618. S-a alkalmazásának az az előirt feltétele, hogy a haszonbérlő valakitől joggal vagy jog nélkül tényleg engedélyt nyert légyen. A Tervezet e rendelkezése azonban szük, mert" tényleges engedély nélkül is tarthatja magát valaki (félreértés folytán) haszonbérlőnek.12) E §. szövege tehát megfelelően módosítandó. Mi annál könnyebben megtörténhetik, mert az objectiv értelemben vett termények (erdő) eladása, virágok szedésére szóló engedély és az Obst szerzésére vonatkozó ügyletek, nem a 618. keretében lesznek a szerzés módjára nézve szabályozandók. E §. egyedül csak a haszonbérlő gyümölcsszedését szabályozza. A rosszhiszeműség bizonyítása tekintetében a Terveze1 álláspontjával egyetértvén, még csak az a megjegyzésem, hogy a törvény szövegében kifejezést kell adni annak is. hogyha gyiimölcsszedésre jogosított még a gyümölcs elválasztása előtt a" gyümölcsben okozott kártétel esetén kártérítési igénynyel bir.13) A 616—618. $-ok helyébe a következő szöveget14) ajánlom Természetes gyümölcsök szerzése. 616. §. A dolog tulajdonosát illeti annak gyümölcse is. a mennyiben a 617—618. fokból, vagy külön törvényből más nem következik. 617. §. Ki valamely korlátolt dologi jognál fogva van jogositva gyümölcsszedésre, az, a mennyiben ezen §. köv. bekezdéséből vagy u köv. íj-ból más nem következik, a gyümölcsök tulajdonát azok elválasztásakor szerzi meg. A mennyiben a következő §. ki nem zárja, az elválasztáskor szerzi meg az is, ki azon hiszemben birtokolja a dolgot, hogy őt gyümölcsszedési jog illeti meg : nem szerzi meg, ha ő gyiimölcsszedésre jogositva nincs és e joghiányról tud, vagy a joghiányt a dolog birtokának szerzésekor súlyos gondatlanságból nem tudja. A birtok nem tekinthető f'élbeszakitottnak. ha valaki az akarata nélkül elvesztett birtokot egy év alatt kereset nélkül vagy egy év alatt indított keresettel visszaszerzi. Dologösszeségeknél az állag pótlása a rendes gazdálkodás szabályai szerint eszközlendö. 618. §. .fi haszonbérlő a gyümölcsök tulajdonát az elválasztáskor, de ha a dolog birtokában nincs, azok birtokba vételekor szerzi meg. Ugyanez áll az esetre is, ha a haszonbérlő csak vélt haszonbérleti jogot gyakorol, kivéve, ha a joghiányt tudja vagy a dolog birtokba vételekor súlyos gondatlanságból nem tudja. Az előző §. utolsó két bekezdése a haszonbérlőre is alkalmazandó. Ki a jelen és az előző §. szerint már az elválasztáskor szerzi meg a gyümölcsök tulajdonát, a még el nem választott gyümölcsön ejtett kár megtérítésére is igénynyel bir. Dr. Komjáthy Gyula, nagybányai kir. albiró. ^\ Causa traditionis.*' (Tervezet 625. §.) Miután világos az, hogy a jogügylet kifejezett causája a tulajdonképi causától eltérő is lehet, s igy a causa nem világosit fel minden esetben az iránt, hogy mi a czél és mi az eszközczél s igy az ügyletkötő felek akaratának megállapítása a causalis ügylet daczára is nehézségekbe ütközhetik, illetve lehetetlen: az akaratnak oly formában való fixirozása, mely a kijelentés komolysága s igy az akaratelhatározás tekintetében kétséget fenn nem hagy — igy is szükséges. Ha pedig az akaratkijelentést formaságok nélkül kétségtelennek nem tekintjük, felmerül az a kérdés, hogy a formaság nagyobb s kétséget elhárító foka mindig vagy csak azokban az esetekben követelendő-e, mikor az eszközezél az az causa a jogügyletben kifejezve nincs, vagy akkor is, ha ki van fejezve.1) •Í) Cosack id. m. § 204. IV. 1. a jegyzet. '») Bahr Gegenentwurf § 891. ") Ugyancsak Bahr id. m. ad 889. §. panaszkodik a nehézségek miatt, melyekkel az anyag áttekintése és a megfelelő intézkedések szövegezése jár. *) Előbbi közlemény a 12. számban. i) A causa dolosus voltáról szólnak sokan, pedig a causa, a czél, sohasem dolosus, csupán az ennek elérésére szolgáló eszközök.