Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 13. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [3. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK. 5 költségtöbbletért, amelyet a megmaradt birtokrésznek a kisajátítás utáni basználata igényel. A Tervezet 570. és 572. §-ait, valamint az 571. és 573. §-ait is teljesen elhagyandóknak vélvén, azok szövegezésével ezúttal nem foglalkozunk, mindazonáltal helytelenítenünk kell itt is, hogy a Tervezet »törvény« helyett állandóan a »külön jogszabály - kifejezést használja és hogy ezen »külön jogszabályok- az időleges használás esetében nem állapithatják meg a használás időhalárát, hanem annak maximalis időhatárát, míg az időhatár megállapítása ezen határon belül esetről esetre történik a czél által megkívánt mérvben. Dr. Gyöngyösi József, budapesti ügyvéd s Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben.*) (Tervezet 499, 616-618. §§ l A 2. bek. »birtok« szava a 3. bek. jogosultjainak birtokát mind felöleli, tehát csak saját és idegen birtok fogalmaira bontható fel, nem pedig közvetlen és közvetett birtokokra, melyek amazokkal nem congruensek. .ízt kellett volna tehát kifejezni, hogy az illető a saját nevében való birtokra nincs jogosítva. Minthogy a 3. bekezdésben nevezeti többi jogosullak Fremdbesitzerek, első pillanatra ugy látszik, mintha a 2. bek ben is a saját nevében való birtok mellé az idegen birtokot kellene párhuzamba helyezni. Ámde nem szabad feledni, hogy nem minden Fremdbesitzer jő e §. fedele alá, hanem csak a haszonélvező, használó és a 810. § szerinti zálogos. Kerülő uton tehát oda jutunk, azt a szöveget kapjuk, melyet a német tv. ((55. >; előad. De ez természetes is. Azt pedig el kell ismerni, hogy a német tv 953—957. ugy vannak megconstruálva, hogy kis módosítás, eltérés mellett az egész constructio összedől. Helytelenül fordítja a Tervezet a »den Rechtsmangel erfahren* kifejezést a »joghiányról értesülni- kitétellel. Mert értesülni annyit tesz, mint mástól kapni értesítést Az értesíttetni szónak megfelelő intransitiv igealak. A törvény azonban nem akarja kizárni azt az esetet sem, mikor a birtokos magától, véletlen folytán, jön reá joghiányának tudomására. »Erfahren annyit is tesz mint »tapasztalni.« A szövegben »tudomást nyerni«, vagy >tudomására jutni« kifejezés lett volna használandó.1) A Tervezet a 617. §. 3-ik bekezdésének önálló jelleget tulajdonit, melyre, mint elvi tételre, a dologi jog körében többször, a 618., a 665. és a 633. íjnál (elbirtoklás) magában a Tervezet szövegében, a 629.. 630. §§-ra (ingó átruházás) és a (sok rágódásra okot adó) 681. §-ra nézve pedig az Indokolásban utal. Ezen utalások — kivéve a 665. §-ét — tévesek. Ha magában veszem a 3-ik bekezdést (>a birtokos a szerzéskor nincs jóhiszemben, ha tudja vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy a tulajdon, a haszonélvezet vagy használat meg nem illeti*), akkor a haszonbérlő sohasem lenne jóhiszemű, mert ő a birtok szerzésekor mindig tudja, hogy a »tulajdon«, a haszonélvezet, használat vagy a 810. §. szerinti zálog őt meg nem illeti. Aztán megint, ha a haszonbérlőt a 3. bekezdésből azzal az indokolással, hogy a 3 bekezdés csak arra az esetre áll. ha valaki e bekezdésben foglalt jogot gyakorolja, kizárjuk, hogyan lehet mégis már a következő 618. S-ban a kötelmi jogosult is, ki se tulajdont, se haszonélvezetet, se használatot, se zálogjogot nem gyakorol, mégis rosszhiszemű birtokossá vagy rosszhiszemű gyümölcsszedővé .' Nem helyes tehát a 618. ^. szövegében a 617. ^. 3. bekezdésére való hivatkozás. Továbbá az elbirtoklásnál a Tervezet kizárja az elbirtoklást, ha a birtokos a szerzéskor nem volt a 617 íi. 3. bekezdése szerint való jóhiszemben (633. ij.); holott nyilvánvaló, hogy mig a 617. §-nál a másnak korlátolt dologi jogáról való tudo") Előbbi közlemények a 10., 11., 12. számokban. xj Mellesleg enilitem a 664. tj-ba becsúszott nagyobb fordítási hibát. Az Indokolásból (ad 664. §.) világos, hogy a Tervezet a ntv 989. §-át teljesen változatlanul akarta átvenni, tehát csak omnis culpáért, de nem a culpa nélkül való casusért akarja a birtokost felelősségre vonni; a 664. §. azonban ugy van szerkesztve, hogy az helyes mondattani magyarázat mellett csak azt jelentheti, hogy a birtokos casusért is hibája nélkül felelős. A második mellékmondat az alanyváltoztatással eltörte a szerkezetet s nincs éreztetve, hogy az , ó hibájából" mint régens szó, a bármi más okból való ki nem adhatásra is vonatkozik. más nem jóhiszem (ezt fejezi ki. bár nem plastice a »se haszonélvezet, se használat*), mar a 633. $ nál nem az. Mint jóhiszemű elbirtokló engedélyezhetek valakinek használatot, s ha annak gyakorlását megakadályozom, elbirtoklásom folyik tovább, de gyümölcs-tulajdont nem szerzek A tudomás köre más az egyiknél és más a másiknál. Helytelen tehát itt is a 617. ;>. bekezdésére való hivatkozás.-) A Tervezet 630. §-a már nem hivatkozik a 617. í;. utolsó bekezdésére, hanem újból meghatározza a rosszhiszem fogalmát, mely szerint a szerző nincs jóhiszemben, »ha tudja vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy a dolog nem az átruházó tulajdona.* A 630 indokolása szerint a 629. §. szerint való tulajdonszerzéshez a 617. ^ 3. bek. értelmében való bona lides kell. Yagvis a 630. ^. rosszhiszeme egyenlő lenne a 617. §. 3. bekezdésben meghatározott rosszhiszemmel. Holott a keltő között is van nagy külömbség. A 6,30. (a német tv. 912.) ^ nál ha valaki tudja, hogy az átruházó nem tulajdonos, de jóhiszemülcg azt hiszi, hogy az igazi tulajdonos jóváhagyta a vételt vagy ahhoz eleve hozzájárult, bár ezen hitében súlyos gondatlanság se terheli őt (pl. hamis meghatalmazással, vagy más okirattal félre van vezetve), még se szerez tulajdont. Csak akkor szerez, ha menthetőén azt hitte, hogy maga az átruházó tulajdonos (630. első bek.). A Tervezet indokolása ugyan e fonlos kérdésben nem fejti ki álláspontját, de, ha elfogadjuk a német tv. megfelelő § ának értelmezéséi3) melyet a 'Tervezet a § al együtt bizonyára szintén át akar venni, akkor a Tervezet 630. §-ának is ezt az értelmezést kell adnunk. Ugy a német tv. 932. i; a, mint a Tervezet 630. §-a ekként csak az átruházó saját nevében történő jogosulatlan átruházásokra vonatkozik; más nevében történőkre ellenben nem. Ki re csak az uj német ker tv. 366. § a terjesztette ki a a jóhiszeműség védelmét. A 630. ^ e szerint szigorúbb, mint a 617. §. 3. bek. Ha a vevő az eladó meghatalmazotti minőségében tévedt, nem szerez tulajdont, mert a törvény nem tekinti őt jóhiszemünek. Tudja, hogy a dolog nem az átruházó tulajdona. Ellenben a 617. 3 bek. szerint mégis jóhiszemű. Viszont a 630 § enyhébb is lehetne akkor, ha azt szószerint. de helytelen értelmében, vennők. Szószerint véve ugyanis, a ki őrülttől vesz meg valamit, az a 630. §. szerint jóhiszemű lenne mert hisz az őrült tulajdonos, holott rosszhiszemű kell, hogy legyen az a vevő is, ki őrülttől vagy gyermektől, vagy az eladónak valamely lényeges körülményre nézve tévedésbe ejtésével, szerez. Mint Dernburg (id. m. ^ 99.) megjegyzi: a n. tv. 932. §. 2-ik bekezdés (Tervezet 630. §. első bek.) csak mint a jóhiszeműség hiányának főesete tekintendő, nem pedig kimerítő meghatározásnak. Tulajdonkép jóhiszemű az, a ki a dolog szerzését vagy birtokát jogszerűnek4) tartja s rosszhiszemű, ki az ellenkezőről bir tudomással. A positiv tudás és a nem tudás közé azonban, különösen a bizonyítás megkönnyithetése végett,5) oda szokták állítani a súlyos gondatlanságból való nem tudást is") s legalább az ingók szerzésénél, jóhiszemünek csak azt tekintik, a kit súlyos gondatlanság nem terhel, a ki menthető okból tartja szerzését jogszerűnek. De csak a szerzés (a 629. §. körében átadás7) vagy annak pótléka idején a 617. körében a birtok szerzése) idején szükséges a sulvos gondatlanság hiánya. A szerzés időpontja után e kívánalom elesik Kzzel aztán a jó- és rosszhiszeműség fogalmi Összetévesztették a római jogi források is az elbirtokló jóhiszemét a gvümölcsszerzó jóhiszemével : Petrazvcki die Fruchtv 185. oldal. 3) Dernburg id m. § 104. Cosack id. ni. § 198. IV. 1 [II. 2. *i Azaz rendszerint, hogy ő dologjogilag jogosult. A „jogszerű" szóval csak el van odázva a nehézség. Tudomás arról, hogy az átruházó megtámadható módon szerezte tulajdonát, szintén rosszhiszeművé tesz. •'! Petrazycki die Fruchtv. 251. o., hasonlókép az optkv. Erste Lesunyjanak Zeiller által adott indokolása I. Schey id. m. 85. o r,j Kennen müssen és keimen. Schey id. m. 14. o. Cosack id. m. 240. o. Schey — Unger nyomán — az általános nézettel szemben kifejti, hogy az optkv 326. §-a is csak positiv tudást kiván E szerint a jóhiszemű birtokosok . valószínű okai" és a rosszhiszemű birtokosnál e szavak „vagy a körülményekből vélelmeznie kell" csak a közvetett bizonyítékok megengedését ezelözták, de nem akartak culpa lata-t felróni. Positiv tudást kívánt a német Entwurf 900. S-a is. A positiv tudásban benlátja — legalább az osztrák jog szempontjából — Schey (id. m. 64. o.) a kétkedést idubitatioi is; ellenben Petrazvcki (id. in. II. 555. o.l még a német tv. 932. §-ának a rosszhiszemról adott fogalommeghatározása alá sem tartja azt vonhatónak Bizonyára a hol a kétkedés fenforog, a legtöbb esetben a súlyos gondatlanság is bizonyítható lesz. ?l Dernburg (id. m. § 103. II. 1 pontja) a megegyezés és az átadás idejét, a constitutum possessorium esetén már csak az átadás idejét emiiti.