Közgazdaság és pénzügy, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A tíz éves fascizmus gazdasági mérlege

KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY IX. évfolyam 1. szám 1933. január A tíz éves Sascizmus gazdasági mérlege. Irta : Major Róbert. Nagy fénnyel üli meg uralomrajutásának 10 éves évfordulóját az a rendszer, amely arra vállalkozott, hogv új utakon vezeti az olasz népet és a vajúdó vliágnak a társadalmi, gazdasági és politikai élet új szintézisét tárja fel. Az olasz kormányzat ugyanúgy szakítani kívánt a részletmegoldások rendszerével, mint az orosz kísérlet. A kettő között a lényeges különbség az, hogy amíg az utóbbi elsősorban gazdasági téren és a kormányzat intenciói szerint a kollektív emberi élet minden viszonylatának átalakítása érdekében folyik, addig az olasz kormányzat az új rendszerbe igyekszik átmenteni mindazt, amit a mai gazdasági szerkezetből értékesnek és nélkülözhetetlennek tart. A világ közvéleményének figyelme megoszlik a két kísérlet között és sokan vélik a kivezető útat az olasz rendszernek a saját hazájuk viszonyainak megfelelően átalakított alkalmazásában megtalálni. Legtöbbjüket nem annyira a rendszer elvi és eszmei tartalma, mint inkább annak gyakorlati eredményei érdeklik, amelyekért hajlandóak az egyéb fogyatkozásokat elnézni. Ezért és minthogy az irodalom a fascísta programmal és elvekkel, a jogi irodalom a fascista állami és gazdasági élet jogi szerkezetével már bőven foglalkozott, itt a fascismus 10 évének tárgyilagos gazdasági mérlegét óhajtjuk megszerkeszteni. E feladat megoldása fokozottan nehéz oly országra vonatkozóan, amelynek diktatórikus kormányrendszere a belföldi ellenőrzést és kritikát megszüntette. Az írónak nem szabad befolyásoltatnia magát a hivatalos optimizmus által, de az emigráció és az ellentábor elkeseredésétől és pesszimizmusától sem. Viszont szem előtt kell tartania, hogy minél sikeresebb valamely ország kormányzata, annál kevesebb okuk van a kormányon levőknek a kritika, a véleményszabadság elfojtására, erőszakos, kivételes rendszabályokra. Olasz- és Oroszországban gyakran történik hivatkozás arra, hogy a jószándéku kritika kíméletlenül érvényesülhet. De végül is mindkét országban a kormánytól függ. ki, mit, mikor és hogyan bírálhasson, a nem tetsző kritikát bármikor elnyomja, minthogy az intézményesen biztosítva nincs. Egyébként a kritika csak a rendszer korlátain belül szólhat, an-