Közgazdaság és pénzügy, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - A nemzeti munkaterv gazdasági programmja

19 lalattal, amelyeket azután a legsimábban lehet köztulajdonba átvenni. A hires marxi hasonlat szerint: a jövő kommunista társadalma úgy fejlődik ki a kapitalizmuson belül, mint a magzat az anyja testében. A fenti kijelentés szemmelláthatólag ezzel a végzetszerűnek vélt fejlődési folyamattal szemben való védekezést hirdeti. Feltűnő azonban, hogy ez a pont nem a kapitalizmus rendszeréről, hanem kifejezetten a kapitalista termelés formáiról beszél. A munkaterv többi pontjával való egybevetés eredményeképen pedig azt kell mondani, hogy ez a distinkció tudatos. A kapitalizmus nagy biografusa Sombart ennek a rendszernek a jellemző sajátságait a nyereség iránti törekvésnek a gazdasági és társadalmi életben való kizárólagos uralmában, a szabad gazdasági erőkifejtésben és különösen abban látja, hogy a gazdasági tevékenység egy külön e célra képzett embertipusra: a vállalkozóra száll át, akinek ebbeli tevékenységét a fizikai hatalom mindenkori birtokosai nem korlátozzák. Ez a rendszer azután természetesen a maga képére formálta a gazdasági — azaz a szükségletek kielé gítésére irányuló — emberi és társadalmi tevékenységet, megteremtette a maga termelő és hiteleszközeit: a modern nagyvállalatot, a gyors közlekedést, az egyének és nemzetek közötti munkamegosztást (amelynek legvégső konzekvenciája a tisztán nyersanyagtermelésre korlátozott gyarmat), a barikot, az értékpapírt, a bankjegy- és girálpénzt, a tőkefelesleget elosztó hitelszervezetet stb. Ezek a formák a kapitalista szellem szükségképeni következményei; más rendszernek azok legfeljebb terhére lehetnek, főképen komplikált voltuk és evvel járó kockázatok, másrészt annak révén, hogy könnyen teremtenek szociális elégedetlenséget. Éppen ezért nem egészen világos, hogy a kapitalista szellem nélkül ezek a formák fennmaradhatnak-e? Már pedig, hogy a munkaterv tényleg fenn igyekezik-e tartani a kapitalista szellemet, azt már a 40. pont kérdésessé teszi, amely szerint a nemzeti termelőmunkában az állami be avatkozás csak[\) e munka tervszerű irányítására, ellenőrzésére és mintaüzemek létesítésére korlátoztatnék. Egyébként szabad tér nyílik az egyéni kezdeményezésnek. Jellemző a szövegezés: alapvető szabály az állami beavatkozás, utólagos kivétel az egyéni kezdeményezés. A munka tervszerű irányítása nem kapitalista gondolat; a tiszta kapitalizmus irtózik a normativ szabályozástól. ,,Wo die Grundsátze normativer Ordnung anfangen bestimmenden Einfluss zu gewínnen schwindet der Kapitalismus" írja Sombart (Das Wirtschaftsleben im Zeitalter des Hochkapitalísmus XIII. o.) Az irányításnak állami kézben való összpontosítása pedig halálraítéli azt az emberkategóriát, ame-