Közgazdaság és pénzügy, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A tíz éves fascizmus gazdasági mérlege

5 A természetes szaporodás Olaszországban valóban nagy, de azért a születések ott is csökkenő irányzatot mutatnak, e folyamatra a kormányzati intézkedések alig voltak hatással. Másrészről, a viszonyok nyomása alatt a kormány 1930-ban a kivándorlási tilalmat kénytelen volt felfüggeszteni, azonban kevés eredménnyel, minthogy időközben a gazdasági válság a külállamokat fokozott elzárkózásra késztette. A fascizmus sikereinek felsorolását nem folytatjuk. Ha e cikk 1929-ben Íródott volna, az olvasó mindebből a rendszer helyességére vonatkozó következtetéseket vont volna le. Az időközben eltelt évek szkeptikussá kellett hogy tegyék a hirdetett eredményekkel szemben az olvasót, aki külömbséget kíván tenni valódi- és látszat-eredmények között és tudni kívánja, mi az ára a nagy alkotásoknak és kinek kell azt viselnie. A kritika az eredményeket nem egyedül a fascizmus érdemének tudja be. Sokan hivatkoztak arra, hogy a rendezett belviszonyokat, a stabil államháztartást és valutát, a termelésnek néhol az olaszénál nagyobb mérvű emelkedését más országok szabadságellenes rendszabályok nélkül is elérték. Hangsúlyozták, hogy a vasúti rend sokat emlegetett helyreállítása még nem bizonyítéka egy rendszer helyességének. Michels6} és Ferrero7) is megírták, hogy mikor a fascisták uralomra jutottak, a bolsevizmus veszélye már elmúlt. Ugyancsak Michels*) mutatott rá arra. másokkal egyetemben, mily téves az a felfogás, mintha a természeténél fogva henye és dologkerülő olasz népet a „dolce far niente" hazájában a fascizmus szoktatta volna a kemény munkához és munkafegyelemhez. Az olasz föld nagy részének mostohasága, a népesség sűrűsége, a helytelen birtokmegoszlás stb. a lakosság túlnyomó részét kisigényű") és SZÍVÓS munkaerőkké fejlesztette, akiknek szorgalma a kivándorlási államokban is közismert. Egyoldalúnak tartja a kritika azt a beállítást is, amely szerint a kulturális és gazdasági fejlődés a fascizmussal indult volna meg. Az olasz tudomány és irodalom a mult században számos nagy névvel ajándékozta meg a világot. 1890—1907. között a külkereskedelem megduplázódott, vagyis nagyobb arányban emelkedett, akár az angol, vagy a német. Az elektirifikálás, az indusztríalizálódás tempója a háború előtti Olaszországban is gyors volt, az analfabétizmus csökkent, a higiénia javult és i. t. Mindezek ellenére is bizonyos fokig politikai okokkal magyarázható, ha egyre többen hirdették a fascizmus exponensei közül, hogy az olaszság a római hagyományok letéteményese, (i) Michels u. o. 213. old. 7j Ferrero: Four years of fascism. London, 1924. 58. old. H) Michels, u. o. 145. old. ") Corríere della Sera, 1930. XII. 19.: „Szerencsére az olasz lakosság elszokott attól, hogy napjában többször egyék."