Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Kívánatos-e a kartelbíróság hatáskörének a közgazdasági miniszter által kezdeményezett perekre való korlátozása?

59 számú rendelet időbeli hatályát 1931. évi december hó 31-ig meghosszabbította. PÉNZÜGYI JOGGYAKORLAT Az O. H. E. előtt felvett jegyzőkönyvbe foglalt egyezségi ajánlat biztosítására magában a jegyzőkönyvben adott zálogjogi bekebelezési engedély nem esik külön illeték alá. (Közigazgatási Bíróság 6601/1929. P. szám.) A megtámadott határozattal megállapított és a panaszban egyedül kifogásolt 128 P 55 f bírság azért szabatott ki, illetőleg állapíttatott meg a megtámadott határozattal, mert az Országos Hitelvédő Egyesület előtt 1926. évi december hó 20-án felvett jegyzőkönyvben foglalt egyezségi ajánlat biztosítására magában a jegyzőkönyvben zálogjogi bekebelezési engedély is adatott és ennek dacára az említett jegyzőkönyv a panaszos által illetékkiszabás céljából be nem jelentetett. A kényszeregyezségi eljárásban lerovandó illetékeket szabályozó 1926. évi 27.300 P. M. számú rendelet 9. §-a értelmében a Hitelvédő Egylet előtt létrejött egyezség illetékköteles ugyan, de természetes, hogy az adósnak az egyezségi ajánlata, ha az el nem fogadtatik, az illetékkötelezettség be nem következik. egyezségi ajánlatban foglalt jelzálog lekötés pedig mint a főügyletről kiállított okiratban foglalt kötelezettség biztosítása az ill. szab. 54. §-ának második pontjában foglalt rendelkezés szerint az ügylettel járó illeték megszabásánál számításba nem vehető. Hasonló rendelkezést tartalmaz az ill. díjj. 54. tételének második jegyzete is. A felterjesztett vonatkozó bírósági iratok szerint az adott esetben a panaszos egyezségi ajánlata alapján az Országos Hitelvédő Egyesület előtt egyezség létre nem jött, következéskép ennek az egyezségnek a jelzálog lekötésére vonatkozó rendelkezése sem lépett, illetőleg léphetett hatályba. Ettől a jelzálog lekötéstől tehát illetéket sem lehet követelni és pedig annál kevésbé, mert ha az egyezségi ajánlat elfogadtatott volna is, abban az esetben is a fő ügyletről kiállított okiratban foglalt jelzáloglekötés a már hivatkozott ill. szab. 54. §-ában és az ill. díjj. 54. tételének 2. jegyzetében foglalt rendelkezések alapján külön illeték alá vonható nem volna. A földbirtokos és a felfogadott munkásokkal dolgoztató vállalkozó között kötött szerződést az 1898:11. t.-c. 21. §-a szerinti illetékmentesség nem illeti meg. (Közigazgatási Bíróság 13.846/1927. P. szám.) A panasz azon alapszik, hogy a pénzügyigazgatóság a megilletékezett cukorrépa megművelési szerződésben vállalt munkát a kereskedelmi miniszter 1925. évi 84.696/XXII. számú rendelete ellenére nem tekin-