Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Kívánatos-e a kartelbíróság hatáskörének a közgazdasági miniszter által kezdeményezett perekre való korlátozása?

60 tette mezőgazdasági tevékenységnek ós a szerződést az 1899: XLII. t.-c. 18- §-a rendelkezései ellenére, illeték alá vonta. Ez a panaszbeli álláspont nem helytálló a következő okokból: Előrebocsátva, hogy az idézett kereskedelmi miniszteri rendelet a kérdést csupán abból a szempontból dönti el, hogy a mezőgazdasági munka vállalkozója részére ipar jogosítványt kiállítani nem lehet, — az 1898:11..t.-c. II. fejezet 21. §-a a bélyeg- és illetékmentességet az idézett törvény szerint létesíthető gazdasági munkaszerződéseknek adja meg. Ezek a szerződések azonban mind olyanok, amelyekben az egyik szerződő fél gazdasági munkás, amint ez a törvény címében kifejezetten is benne van. Az 1899:XLII. t.-c. V. fej. 18. §-a első bekezdésének azt a rendelkezését tehát, amely szerint az ezen törvénnyel szabályozott ügyekben az 1898:11. t.-c. rendelkezései megfelelően alkalmazandók, tekintettel az utóbb idézett törvény gazdasági munkásvédelmi célzatára is, csak akként lehet értelmezni, hogy a kivételesen kedvezményként adott bélyeg- és illetékmentesség az 1899:XLIL t.-c. alapján köthetők közül csak azokat a szerződéseket illeti meg, amelyekben az egyik fél gazdasági munkás, amelyek tehát gazdasági munkaszerződéseknek minősülnek. Ilyenek a törvény II. fejezete, III. fejezete 11. §-a és a IV. fejezetei értelmében a cséplőgép-vállalkozó és a gazdasági munkás között, a vállalkozó és a munkások közös és a gazdasági munkás és az általa felfogadott segédmunkás között kötött munkaszerződések. Nem terjeszthető ki azonban a mentesség a törvény I. és III. fejezete szerint a birtokos és cséplőgépvállalkozó között, valamint a munkás-vállalkozó és birtokos között kötött szerződésekre, minthogy ezek a fentebb kifejtettek szerinti gazdasági munkaszerződéseknek nem tekint hetők. Ezek szerint nem sértett jogszabályt a pénzügyigazgatóság azzal, hogy a szóbanforgó cukorrépa megművelési szerződést, amely egyrészről a földbirtokos és másrész* ől a panaszos mint fogadott munkásokkal dolgoztató vállalkozó között jött létre, — nem tekintette illetékmentesnek.