Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - Kívánatos-e a kartelbíróság hatáskörének a közgazdasági miniszter által kezdeményezett perekre való korlátozása?

51 következetlen javaslat — az érdekeltek egyikének sem nyerte el tetszését. Az OMKE karteljogi szakértője, dr. Kelemen Sándor (id. m. 1. o.) kevesli, a GyOSz (A kartelj avaslat — A Magyar Gyáriparosok országos szövetségének előterjesztése az országgyűlés tagjaihoz) pedig azt ipar- és így gazdaságellenesnek tartja. A törvényjavaslat ebből a politikai kényszerhelyzetből következő fogyatékosságai ellenére — különösen a magánfél kereseti jogának kiküszöbölésével, a bemutat ási kötelezettség megszorításával és a választott bíróságok elismerésével — mindenesetre haladást mutat a tervezettel szemben. A túlságosan tág meghatározások folytán pedig legalább is az az előny állott elő, hogy a bíróságok és a törvényt végrehajtó közigazgatási hatóságok kellő ruganyossággal és szabadsággal intézkedhetnek. Hogy ezt a szabadságot hogyan használják majd fel, az dönti majd el a törvény használhatóságát. A karteltörvény a végrehajtással áll vagy bukik. Dr. Keszthelyi Nándor. Kívánatos-e a kartelbiróság hatáskörének a közgazdasági miniszter által kezdeményezett perekre való korlátozása? Irta: Dr. Bratmann Pál A Karteltörvénytervezet (T) és a nemrég nyilvánosságra került Karteljavaslat (J) közti eltérések közt nyilvánvalóan leglényegesebb a magánjogi kereset elejtése. Míg a T. a közjogi kereset mellett magánjogi keresetet is ismert, mellyel úgy a karteltag, mint bármely versenytárs kérhette a kartel bírói érvénytelenítését, addig a J. már csak közérdekű keresetet ismer. Elvben a magánjogi kereset elejtése nem indokolható, mert azon érvek, melyeket különösen a kartelek részéről a magánjogi keresettel szemben felhoztak, távolról sem meggyőzőik. Így Nádas László dr. „Karteltörvénytervezet" címen a Jogtud. Közlöny 1930 november 1-i számában megjelent közleménye, a kartel előnyeiben éveken át participáló tag a kartelt támadó kereseti jogát „Szerződésszegés, hűtlenség és hipokrizis"-nek minősíti. Ezen felfogást nem oszthatom. Amidőn a kartelbíróság a közérdeket kívánja szolgálni, elzárható-e a bíróság oly érvek és okok elől, melyekhez máskép, mint a kartelalakulatban tagként működött vállalat adatszolgáltatása által hozzájutni nem is képes? Kétségtelen, hogy a kartel feloszlatására törő tag adatszolgáltatása nem feltétlenül megbízható. De vájjon a polgári perben participáló felek perbeli kijelentései mindig a 100%-os igazságot fedik-e? Az érvek megrostálása, a körülmények mérlegelése a