Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. Tanulmány a részvénytársasági reform köréből. (Folytatás.) 2. [r.]

39 okokban gyökerezik, megadja azt a természetes módot, mely a bizonytalansági intervallum kitágítása útján a belső tartalékképzésnek mindig kedvelt alakja volt. b) A készletek és az adósok tétele. A vállalatba a piacról (áru-, munkabér, költség stb. piac) belépő termelési összetevő, a vállalat keresztül­haladása után, többé-kevésbbé megváltozva, újra a piac­ra kerül. Egy ily befejeződött folyamat érték szempontjából az egyik oldalon „ár"-ral kezdődik és a másik oldalon szintén „ár"-ral végződik. A gazdasági cél az, hogy a kilépő ár magasabb legyen és a gazdasági eredményt a két ár közötti különbözet fogja megadni, — mely a gaz­dasági cél el nem érése esetén negatív. A kilépési ár azonban kihitelezés esetén csak akkor válik definitívvé, ha az ellenérték befolyt és így a gaz­dasági eredmény szempontjából csak akkor van a folya­mat befejezve, ha az adós tartozását megfizette. A mérlegkészítés alkalmával a még be nem fejezett folyamatok részben mint készletek részben mint adó­sok jelennek meg. Ezeknek a tételeknek a mérlegbe állításánál kényte­lenek vagyunk a még be nem fejezett folyamatok to­vábbi fázisait bizonyos feltételezések mellett — termé­szetesen az ismert körülményekre támaszkodva — meg­ítélni. Az ezen ítéletben rejlő bizonytalansági intervallum kitágítása szintén egyik természetes módja a belső tar­talékképzésnek. A beruházott vagyonban és a forgó vagyonban lé­tesített belső tartalék azonban különbözik egymástól ab­ban, hogy az előbbi rendszerint csak felértékelés útján oldható fel, ellenben az aláértékelt forgó vagyonnak az új üzletévben realizált részénél a belső tartalék automa­tikusan feloldódik és a feloldódás értéke erejéig az in­tern nyereséget emeli. c) Hitelezők. A bizonytalansági intervallum kiszélesítése a hite­lezőknél is megtörténhetik, ha a nem fixírozott tételeket a valószínű értéknél magasabban állítjuk a mérlegbe. 2. Egyéb úton létesített belső tartalékok. A belső tartalékképzés egyéb módjai: lebonyolított

Next

/
Thumbnails
Contents