Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. Tanulmány a részvénytársasági reform köréből. (Folytatás.) 2. [r.]

40 ügyletek elszámolásának az új üzletévre való áttolása, újonnan beszerzett vagyontárgyak költségként való elszámolása, fiktív hitelezők létesítése, vagy általában az üzleteredménynek évközi, vagy évvégi könyvelési műveletekkel való csökkentése képezik a belső tartalékképzésnek azon módját, amely nem az egyes mérlegtételek természetéből vezethető le s ezért az előbbi „természetes" csoporttal szemben „mesterséges" belső tartaléknak nevezhető. # A belső tartalék (általában tartalék)-képzésre vonatkozó törvényes intézkedéseknek három tipusát különböztethetjük meg. Az első tipus, mely semmiféle korlátozást sem állít fel, a második, mely elvi korlátot emel, de a tartalékképzés módjába nem avatkozik, a harmadik tipus, mely a belső tartalékképzés mikéntjével is foglalkozik. Az első tipushoz tartozik az 1929. nov. 1-én életbelépett angol Companies Act.1), mely az I. függelék 89. pontjában a következőket mondja: „Die Gesellschaft kann in der Generalversammlung eine Dividende feststellen, aber keine Dividende soll den durch die Direktorén empfohlenen Betrag überschreiten." A 93. pont pedig azt mondja: „Die Direktorén können, bevor sie die Auszahlung einer Dividende empfehlen, von dem Gewinn der Gesellschaft die Summe als Reservefonds beiseite stellen, welche sie nach ihrem Ermessen zur Bestreitung unvorgesehener Ausgaben oder zum Ausgleich der üividenden oder für irgendwelche andere Zwecke, für welche der Gewinn der Gesellschaft angemessener verwendet werden kann, für notwendig haltén, und bis so verwendet wird, kann sie nach f reiem Ermessen der Direktorén entweder im Gescháft der Gesellschaft gebraucht oder in der Weise angelegt werden, wie die Direktorén es jederzeit für angemessen haltén (jedoch nicht zum Erwerb von Aktién der Gesellschaft)."^ A második tipushoz tartozik a Kuncz-féle részvénytörvénytervezet, mely a belső tartalékolás módjával nem törődik, ellenben általános irányelvül állítja fel: a vállalat megerősítése és az egyenletes osztalék szempontját. A harmadik tipust képviseli a német részvénytörvény miniszteriális tervezete,1) amely például nem engedi meg a belső tartalékképzést fiktív hitelezők beállítása útján. J) A. Curti, Die englische Aktien-Gesellschaft nach neuem Recht. (Curti fordítása angolból.) x) Entwurf eines Gesetzes über Aktiengesellschaften stb. durch das Reichsjustizministerium — 1930.