Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. Tanulmány a részvénytársasági reform köréből. (Folytatás.) 2. [r.]

38 külső diszharmonikus hangot követik az ellenrendszabályok. Természetesen a modern vállalat vezetése csak úgy lehet eredményes, ha a vezetőségnek megfelelő üzemi és kereskedelmi szervezet áll rendelkezésre, mely az áttekintéshez és megfigyeléshez szükséges anyagot késedelem nélkül szolgáltatja. Ezek az összefüggések is mutatják, miért van oly nagy jelentősége a tartalék kérdésének általában, de egyben azt is mutatják, hogy a tartalékolás mikéntjének kérdése is lényeges, mert sokszor a kritériumok oly mélyen feküsznek a vállalat belsejében, hogy azoknak nyilvános feltárása, a tartalékolás mértékének indokolása, esetleg megvitatása céljából, a publicitásnak a vállalati érdekkel egyenesen ellentétben álló túlhajtását jelentené. Viszont az is lehetséges, hogy a vállalat érdekeit nem tekintő részvényesek lehetetlenné tennék az általuk meg nem értett, vagy megérteni nem akart indokok alapján szükséges tartalékolások keresztülvitelét. De a „szükséges" tartalékok létesítését akadályozhatja az évekkel azelőtt készített alapszabály is. És ezért bír nagy jelentőséggel a Kuncz-tervezet 96. §-a, mert ez a vállalat megerősödésének szempontját elébe helyezi az alapszabályokban foglalt, de a vállalatra veszélyessé válható, idejét mult tartalékolási intézkedéseknek. VI. A belső tartalékképzés módjai. A belső tartalékképzés általános elve: az aktívák aláértékelése, illetve a passzívák emelése. A képzés módja 2 csoportra osztható. Az egyik a „természetes" mód, amely az értékelés bizonytalansági intervallumának kitágítását alkalmazza, — míg a másik csoportba azokat a módokat sorolom, amelyek kiindulási alapja nem a dolgok természetéből folyik és ezt a csoportot „mesterségesének nevezem. 1. A természetes mód. a) A beruházott vagyon. Az értékcsökkenéssel foglalkozó rész ismertette azokat a nehézségeket, melyek a helyes leírás megállapításának útjában állnak. Itt csak arra kívánok rámutatni, hogy az a bizonytalanság, mely a technikai fejlődés útján előállható rendkívüli értékcsökkenésben, avagy az élettartam más megrövidülési lehetőségében, vagy egyéb