Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

23 tesz különbséget abban a tekintetben, hogy magát az 1926, évre szóló alapadót bármely okból nem az 1926, hanem valamely későbbi évben vetik ki: meg kellett állapítani, hogy a panaszos részvénytársaság 1926. évi társulati adója után a községi betegápolási pótadó kulcsa az 1926. évi adókra érvényes 10%, — és nem az 1927. évi adókra érvényes 16%. Amennyiben a jövedelemadókivetés ellen fellebbezés nem adatott be, nem igényelhető a befizetett adók levonása azért, mert a felszólamlási bizottság a kereseti adó alapjának megváltoztatásával a jövedelemadót is helyesbítette. (Közigazgatási Bíróság 11904/1928. P. szám.) A tényállás az, hogy az adózó fél az elsőfokú megállapítás során csak a szemfedőgyárból eredő jövedelem után járó kereseti adó ellen élt fellebbezéssel, a jövedelem- és vagyonadó tárgyában kibocsátott fizetési meghagyás ellen azonban nem. Az a körülmény, hogy az adófelszólamlási bizottság az említett jövedelemforrás eredményét megváltoztatta, határozatában a jövedelemadó alapját és mértékét újból meghatározta, nem szolgálhat alapul arra, hogy e fellebbezéssel nem érvényesített azon panaszbeli kifogás, hogy az adóévet megelőző évben általa fizetett egyenesadók a tiszta jövedelem kiszámításánál az 1927. évi 500. számú J. V. H. Ö. 12. §-a értelmében figyelembe nem vétettek, ehelyütt jogosnak elismertessék, mert a most hivatkozott törvényes rendelkezés is a jövedelem- és vagyonadókivetésnek olyan mozzanata, mely a kereseti adókivetés körüli eljárással kapcsolatban nincs és így csak a jövedelemadó megállapítása ellen irányuló külön fellebbezés, illetve az erre hozott adófelszólamlási bizottsági határozat kapcsán keletkező panasz során bírálható el érdemlegesen. A közös lakásból — habár hosszabb időre is történt — eltávozás nem jelenti szükségkép a közös háztartáshoz való tartozás megszűnését. (Közigazgatási Bíróság 3641/1928. Pszám.) Az adófelszólamlási bizottság a B. F. és özv. B. L.-né megadóztatását azért választotta külön, mert özv. B. L.-nét a fiával, B. F.-el fentartott közös háztartásból, már évek óta gyógykezelés céljából a budapesti klinikára szállították s az anya gyámság (helyesen gondnokság) alá helyezése iránti eljárás folyamatban van. Azonban a bevallásban B. F. az édesanyját, özv. B- L.-nét az ő háztartásában levőnek jelölte meg, az anyja birtokát is az ő birtokával együtt vallotta be adóalapként, s beadványaiban maga is azt adja elő, hogy az anyja birtokát is ő kezeli, annak jövedelme az ő kezéhez folyik be és csupán annak egy részét fordítja az anyja gyógykezelésére. Ily körülmények közt pedig őt az 500'P. M. számú J. V. H. Ö. 3. §. (3.) bekezdéséhez fűzött utasítás (4.) bekezdése szerint irányadó időben, vagyis az adóévet megelőző évben,