Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

24 az anyjával egy gazdasági egységet alkotó adózónak kell tekinteni s az adót egyedül reá, mint a közös háztartás, illetőleg a gazdasági egység fejére kell kivetni, mert az említett körülményekre tekintettel, az anyjának a közös lakásból — habár hosszabb időre is történt — eltávozása, a közös háztartáshoz való tartozása megszűnését és a gazdasági egységből való kiválását nem vonta maga után. Tehát az adófelszólamlási bizottságnak a külön adóztatást kimondó határozatai helytelenek, amiéit a kir. közigazgatási bíróság a jövedelem- és vagyonadót egyedül B. F. terhére állapította meg. Az alkalmi egyesülés keretében kitermelt áruknak a közösség résztvevői részéről külön-külön a saját cégük alatt való forgalombahozatala az alkalmi egyesülés közbenső áruszállítását nem állapítja meg. (Közigazgatási Bíróság 13607 1927. P. szám.) A panasz egyedüli tárgya a vizsgálati jegyzőkönyv II. pontjában összeállított s számszerűleg 190,275.501 koronában feltüntetett adózatlan bevétel után megállapított 5,706.916 korona általános forgalmi adó. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint ennek az előírásnak az alapja az, hogy a panaszos részvénytársaság a s.-nagyvágó részvénytársasággal 1920. évi október hó 23-án a szalámigyártás és húsfeldolgozásra létesített érdekközösségi megállapodások alapján, az alkalmi egyesülés mint közös termelési szervtől a közösen termelt áruk egy részét értékesítés céljából átvette s ezen áruk értékétől, az átvétel kapósán nem rótt le forgalmi adót, holott a pénzügyi hatóság álláspontja szerint ezzel a közös üzem a szalámigyár részére áruszállítást teljesített, s minthogy az alkalmi egyesülés könyveit a panaszos szalámigyár vezette, ő felelős az alkalmi egyesülés adóköteles ügyleteinek forgalmi adójáért A pénzügyi hatóságnak ez az álláspontja jogilag nem áll meg. Az általános forgalmi adóról szóló 1921. évi XXXIX. t.-c. 29. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1921. évi 130.000. számú végrehajtási utasításnak idevágó 1. és 12. §-ai határozzák meg azt, hogy kik tekintendők az általános forgalmi adó alanyainak. Ezekből a rendelkezésekből pedig az válik nyilvánvalóvá, hogy csakis a természetes vagy jogi személy által űzött kereseti tevékenység esik általános forgalmi adó alá. A kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t.-c.) 62. §-ában megemlített, a közös haszon vagy veszteségre, egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetében keletkező, úgynevezett alkalmi egyesülések nem bírnak jogi személyiséggel, mert az említett törvény szerint ezek a kereskedelmi társaságokról szóló törvényes határozatok alá nem esnek. Hogy a panaszos cég és a s.-nagyvágó részvénytársaság