Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]
22 ki, felismerte, hogy míg régi tartozásait valamily módon nem rendezte, új belföldi hiteleket nem lesz módjában felvenni és mindaddig a gazdasági élet nem fog a gyógyulás folyamatába lépni. Dr. Stamberger Sándor PÉNZÜGYI JOGGYAKORLAT A K. H. Ö. 20. §-ának (2.) bekezdése csak akkor alkalmazandó, amikor egy már megtörtént adókivetés helyesbítendő, de nem alkalmazandó akkor, ha az alapadó a maga egészében nem az adóévben, hanem a következő évben vettetik ki. (Közigazgatási Bíróság 9715/1928. P. szám.) A panaszos részvénytársaság terhére az 1926. évre kivetett társulati adó után járó községi betegápolási pótadót 16%-os kulccsal állapították meg azon a címen, mert az 1926. évi társulati adó kivetése az 1927. évben történt meg és erre az évre ennek a pótadónak kivetési kulcsa a 32.420/1927. P. M. számú rendelet értelmében 16% volt, szemben az 1926. évvel, amelyre nézve a 69-633/1926. P. M. számú rendelet 10%-os kulcsot állapított meg. M. thjf. város közigazgatási bizottsága, amely a részvénytársaságnak a községi betegápolási pótadó kivetése ellen emelt fellebbezését elutasította, panaszolt határozatában elsősorban a K. K. H. Ö. 20. §-ának rendelkezésére hivatkozik, amely 2. bekezdésében kimondja, hogy az előző évek jogcímén kivetett alapadót a pótlék kivetése szempontjából szintén folyó adónak kell venni. A bíróság a panaszt alaposnak találta. A K. K, H. Ö.-nak a panaszolt határozatban idézett 20. §-a az alapul szolgáló állami adók összegének törvényes változtatása vagy törlése esetében követendő eljárást szabályozza, tehát a pótlékok helyesbítésének kérdését az alapadók helyesbítése esetén. És miként a 2. bekezdés kezdő szavai is igazolják, „ilyen esetekben" kell az adóalapokban előállott változást folyó adónak venni még akkor is, ha a kivetés az előző évek jogcímén történt. Következik abból, hogy ez a rendelkezés csak akkor nyer alkalmazást, amikor egy már megtörtént kivetés helyesbíttetik, de nem képez jogszabályt olyan esetekre, mikor az alapadó a maga egészében nem az adóévben, hanem a következő évben vettetik ki. Ugyanilyen szempontból kell vizsgálni a K. K. H. Ö.-nak a panaszolt határozatban felhívott 27. 4. bekezdésének rendelkezését is. Ezért és mert a ín. kir. Pénzügyminiszter 69.633/1926. sz. rendeletnek két utolsó bekezdése a társulati adó után járó községi betegápolási pótadó kulcsát kifejezetten 10%-ban állapítja meg, — és e kulcs alkalmazása szempontjából nem