Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

3 Ezért kell a vizsgálatba belevonni a magasabb kate­góriákat is: a sajáttőkét és a tartalékot általában. II. A tartalék keletkezése. A részvénytársasági mérlegekben a saját tőke a kö­vetkező három tételből állhat: 1. Részvénytőke, 2. Tartaléktőkék, 3. Nyereség. A részvénytőke és a nyereség keletkezésének kérdé­sét kikapcsolva, ismeretes, hogy tartalékok keletkezhet­nek: a) tökebevitelből, b) nyereségből és c) azokban az államokban, ahol felértékelés volt, a vonatkozó felértékelési rendelet alapján. a) A tőkebevitelből képezett tartalék előállhat a név­értéken felül kibocsájtott részvények felárából, a rész­vénytőke felemelése nélkül történt utánfizetésből és a részvénytőke leszállítása által felszabaduló összeg tarta­lék gyanánt való kezeléséből1). b) A nyereségből való tartalékképzés lényege az, hogy a nyereség nem kerül teljes egészében osztalékolás alá, hanem egy része benn marad a vállalatban. Miután pedig a visszatartott rész a részvénytőkéhez nem csatol­ható: a tartalékot fogja növelni. c) Részvénytársaságaink mérlegeiben jelenleg talál­ható tartalékoknak azonban csak az 1925. január l-e után képzett része keletkezhetett a fenti két mód valamelyikén mert a tartalékok zöme a 7000/1925. P. M. felértékelési (aranymérleg) rendelet alapján keletkezett. III. A belső tartalékképzés megengedettsége. Valamely rt. belső tartalékát a belső mérlegbeli saját tőkének a nyilvános mérlegbeli saját tőkével szembeni többlete adja meg. Miután pedig a saját tőkét az aktivá és passzíva közötti különbözet határozza meg, nyilvánvaló, hogy a belső tartalékokkal rendelkező vállalat mérlegében vágt­áz aktivá végösszege kisebb, vagy pedig a passzíva vég­összege nagyobb, mint a belső mérlegben. Azonban ezen leggyakoribb esettől eltérő kombinációk is előfordulhat­nak, de mindenképpen áll az, hogy egyenlegképpen vagy az aktív oldalon mutatkozik aláértékelés, vagy pedig a passzív oldalon felértékelés. J) Rehm, Die Bilanzen der Aktiengescllsetnifíen.

Next

/
Thumbnails
Contents