Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

19 adó, amit a jugoszláv napisajtó humorosan betyáradónak nevez, az adókötelezetteket terhelő egyenesadó bizonyos százalékát teszi ki, amely 30—35 éves férfiaknál az egyenesadó 50%-a 35—40 ,. „ „ 40%-a 40—50 „ „ „ „ 25%-a és 50—60 „ „ „ „ 10%-a Mentesek ezen adó fizetése alól azon egyházi személyek, akiknek házasságkötése egyházi tilalomba ütközik, továbbá az aktív katonák, a letartóztatottak, az idegenek, a csőd és gondnokság alatt állók, a teljesen rokkantak, végül azon alkalmazottak, akiknek havi fizetése 2500.— dinárt (250 pengőt) nem halad meg. Ezenkívül ugyanezen törvény az egyenesadó és járulékainak fizetése alól teljes mentességet biztosít azoknak, akiknek kilenc vagy ennél több élő gyermekük van. Dr. Kelényi Jenő GAZDASÁGI SZEMLE Az új német tűzkárbiztosítás. A német magánbiztosító intézetek szövetsége állami jóváhagyással most tette közzé új tüzkárbiztosítási feltételeit, amelyek most már az 1910. évi határozatok helyét foglalják el. Tartalomban rövidebb, de nyelvben szabatosabb, körülírásaiban, meghatározásaiban pedig jóval tökéletesebb elődjeinél. A német tűzbiztosítási ügyletekből utóbbi időkben különösen igen sok per keletkezett amiatt, mert magának a „tűznek" a fogalma nem volt jogilag kellőkép körülhatárolva. Az új tűzkárbiztosítási propozíciók ezt a kérdést gyökeresen rendezik, amikor szabatosan meghatározzák, hogy a biztosító intézetek mit értenek „tűz" vagy helyesebben „tűzvész" alatt. Ezek szerint: „Tűzvész alatt azon rendkívüli jelenség értendő, amelynél a tűz veszedelme előre nem láthatóan az egyén által el nem hárítható módon jelentkezik, nem egy bizonyos helyről indul ki és saját erejéből tovább terjed". A tűzvésznek ilyenformán való meghatározása legtöbbször ellenkező szellemű döntésekben bővelkedő iránynak szab majd új utat a német polgári törvénykezésben. Az egyik sokat vitatott kérdés: Vájjon felel-e a biztosító vállalat a perzselés által okozott károkért? (Sengscháden.) Vájjon tűzkárnak ítélendő-e meg az, ahol a hőmegnyilvánulás nem elegendő ahhoz, hogy a biztosított tárgy nyilt lánggal teljesen elégjen, hanem csak perzseléseket okoz a tűz (vasalás vagy dohányzás közben keletkezett károk.) Eddig ebben az irányban a gyakorlat egymástól a lehető legeltérőbb volt s magasabb bírói döntés