Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

18 támasztható óvatosság, a könnyen vitatható, de talán vitatkozásra nem is alkalmas téma egyik jelentékeny indoka annak, hogy az ujabb részvényjogi irányzat itt szabad kezet óhajt adni a vállalat érdekeinek és szentesíti a gyakorlatot, amely már a békeidőkben is a belső tartalékképzés egyik főeszközét látta a tulleírásban. Bár a „szükséges" leírás megállapítása nem egyszerű feladat a dolog természetében rejlő bizonytalanság miatt, mégis kellő gonddal és alapossággal elkészített vizsgálat után, a kellő biztonsági együttható tekintetbe vételével, kielégítő pontossággal meghatározható, —^amiből következik, hogy megállapítható a nyereség rovására eszközölt tulleírás is. Hogy a vállalat a tartalékképzésre a tulleírást alkalmazza, csak formai kérdés, mert hatásában ez sem más, mint a nyereség egy részének visszatartása és miután ennek elbírálása többé nem értékcsökkenési probléma, az így létesített tartalék mértékére az üzemgazdaságtani egyéb szempontok nyújtják a kellő támaszpontot. (Folytatása a következő számban.) PÉNZÜGYI SZEMLE Agglegény adó és a kilencgyermekes családapák adómentessége Jugoszláviában. Mialatt a magyar parlamentben és a sajtóban humoros megjegyzések kísérték az agglegényadó bevezetését célzó parlamenti felszólalásokat, addig Jugoszláviában már be is hozták ezt az adót és a jugoszláv hivatalos lap, a Beográdban megjelenő „Sluzbine Novine" 1930 december 20-iki számában már meg is jelent egy 16 §-ból álló törvény, mely bevezeti és 1931 január elsején életbe is lépteti az ú. n. nőtlen férfiak adóját s ezzel kapcsolatban a kilencgyermekes családapák teljes adómentességét, Tudvalevőleg Jugoszláviában diktatúra lévén, ott a törvényhozási technika sokkal egyszerűbb, mint parlamentáris országokban s ennek megfelelőleg a törvényhozás üteme is sokkal gyorsabb. Ott jelenleg a törvényhozó hatalom is a király kezében összpontosul, aki a töryényt az illetékes szakminiszter előterjesztésére és a minisztertanács elnökének meghallgatása után hozza és hirdetteti ki. A rendkívül érdekes törvény a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza: Agglegényadót köteles fizetni minden 30—60 éves nőtlen férfi, továbbá azok a jogerősen elvált és özvegy férfiak, akiknek nincsen törvényes gyermekük s illetve akiket nem terhel nő- vagy gyermektartási kötelezettség. Az agglegény-