Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

14 hetünk meg azoknak: állandó használatra szánt (beru­házott) vagyonra és forgó vagyonra való beosztásával, mert épp az üzemtani vizsgálatok voltak azok, amelyek egy mélyebb osztályozást tettek szükségesség Az állandó használatra szánt vagyontárgyak és a forgó vagyon kategóriáiból ki kell ugyanis emelni azokat a vagyonrészeket, amelyek nem vesznek részt a vállalat célja és működési köre által meghatározott üzletkörbeli (üzemi) tevékenységben vagy másszóval a termelésben és a forgalomban. Ilyenek lehetnek ingatlanok, értékpapírok, bank és egyéb követelések, biztosítékok ós oly értékek, melyek kötelezettségek teljesítésére ugy vannak lekötve, hogy a termelésben és forgalomban nem vehetnek részt. — Ide tartoznak továbbá a tartalékgépek és géprészek, tartalék­szerszámok és anyagok is. Ezeknek feladata elsősorban az, hogy szükség esetén a vállalat pénzügyi szükségletét kielégítsék, módot adja­nak a fejlődésre, avagy csak általánosságban támasszák alá a vállalat biztonságát úgy pénzügyi, mint üzemi tekintetben. így áll elő az aktívák egy harmadik kategóriája: a „biztosító és tartalék" vagyonrészek tétele, amelyek ugyan kívülről a mérlegekben alig különböztethetők meg, azonban befelé a legnagyobb gonddal kezelendők az üz­letkörbeli eredmény és a valódi jövedelmezőség (renta­bilitás) megállapíthatása szempontjából, mert csak ezen, a termelésben és forgalomban részt nem vevő vagyon­részek és az azokból származó költségek és nyereségek különválasztása útján juthatunk tiszta látáshoz. Az elmondottak alapján a mérleg baloldalának a következő tagozódását nyerjük: 1. Állandó használatra szánt (beruházott) vagyon. 2. Forgó vagyon. 3. Biztosító és tartalék vagyonrészek. Ennek az eljárásnak a fontossága a tartalékképzés mértéke szempontjából abban rejlik, hogy mód nyílik annak a megítélésére, hogy szükség van-e a biztosító és tartalék vagyonrészek további szaporítására egyáltalán, különösen pedig a nyereség és ezáltal az osztalék csök­kentése utján. 2. A mobilitás. A mérleg baloldala alapján ítélhető meg a vállalat mobilitása, mert a mobilitás a vagyon tulajdonsága. A mobil vagyonnak az egész vagyonhoz viszonyított %-os arányszámával szokás a vállalat mobilitását mérni. Maga ez a szám nem mond sokat, mert igaz ugyan,

Next

/
Thumbnails
Contents