Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

13 folyam-hullámzásokban, avagy ugrásokban keresi a nyereséget, hanem egyenletes, vagy egyenletesen emelkedő biztos járadékot akar a részvényekbe fektetett tőke után biztosítva látni. Nyugodt gazdasági időszakokban kétségtelenül ez a tendencia és körülbelül ez az a jogos igénye a részvényesnek, amelynek kielégítését a vállalat vezetőségének minden erővel el kell érnie és ha ez a vállalat megerősítéséről való gondoskodással együtt jár: elméletileg és gyakorlatilag eljutottunk ahhoz az elvhez, hogy a „helyesen megszabott osztalék" megállapításához csak a megfelelő tartalékolásokon keresztül vezet az ut, amely tartalékolások, legyenek azok belsők, vagy nyíltak, még arról is gondoskodhatnak, hogy a konjunktúra idején gyűjtött tartalékok a kedvezőtlen években is biztosítsák a részvényes járadékát. Az osztalék ezen stabilizációját a Kuncz-féle tervezet annyira fontosnak tartja, hogy a közgyűlésnek megadja a jogot az e célra való nyilt tartalékolásra, ha az túl is megy a törvény és az alapszabály által megállapított mértéken (96. §.) és megadja a jogot ugyané célból a belső tartalékolásra is (92. §.)S) Hogy az osztalék milyen nívón stabilizálandó, az a vállalat belső körülményein kívül az általános gazdasági helyzettől is függ és az általános stabilizációs bázis ezidőszerinti labilitása, a gazdasági rend még mindig ki nem alakultságával van szoros összefüggésben. De a részvény jövedelmezősége nemcsak az osztaléjrtól függ, hanem függ a részvény árfolyamától is, amelyet a legkülönfélébb reális okok, de spekulációs szempontok és az általános konjunktúra is befolyásolnak. Igaz, hogy a vállalat azt mondhatja, hogy nem érdekli az árfolyam, de ez nem állja meg a helyét, mert a béke nyugodt éveiben az osztalék magszabásánál általános szempont volt, hogy az árfolyam alapján számított jövedelmezőség bizonyos összeggel magasabb legyen, mint a pénztőke kamatlába. Ez az osztalékpolitika külső oldala, a belső oldala pedig jelentékeny részben a tartalékolás kérdése, történjék bár a tartalékképzés belsőleg, avagy nyíltan. b) A mérleg baloldalából levonható következtetések. 1. A tartalék- és biztosító vagyonrészek szerepe. Az üzemgazdasági vizsgálatok fejlődése2) azt hozta magával, hogy a vagyonrészek beosztásánál nem eléged*) Léwy: A mérlegjog- törvényhozási problémái. 2) Nicklisch Wirtschaftliche Betrieibslehre, Osbahr, Die Bilanz vom Standpunkt der Unternehnrnng'.