Közgazdaság és pénzügy, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk reviziója

.) ben. A háború alatt egészem 1920-ig a kormányhatóság az áll ami kedvezmények engedélyezését teljesen beszüntette; majd 1920-ban ismét engedélyeztek ilyen kedvezményeket, de legfeljébb 10 év tartamára meg akkor is. ha olyan uj állótőkebefektetést és oly jelentős munkáslétszámot mutatót! ki valamely iparvállalat, amely mellett a háború előtt a maximális kedvezményezési időtartjaim nyert volna részére megállapítást. Az 1928. é\től kezlödően a kormányhatóság ismét engedélyezett állami kedvezményeket 15 évre, ám az eredetileg ÍÖ évre engedélyezett kedvezmények meghosszabbítására vonatkozóan eddigelé semminemű kijelentés sem történt, ismételjük: még abban az esetben sem. ha oly vállalatról Voll szó, amely állótökebefektetése és munkáslétszáma alapján egyébként a lő évi időtartamot igényelhette volna. Minthogy pedig gyakorlat e tekintetben még nem alakulhatott ki, a szóban forgó vállalatokat illetőéi] teljes bizonytalanság uralkodik, ami annál is inkább indokolatlan, mert ez a bizonytalanság esakis azért állott elő), meri a kedvezmények engedélyezéséneik kezdőpontja olyan időpontra esett, amikor ;i kormányhatóság gyakorlata a 10 évi időtartamon tul nem ment. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy a jelen körülmények között a hazai iparvállalatok sokkalta nagyobb mértékben vannak ráutalva a ló évi kedvezményezésre, mint békeidőkben, miértis ez a maximális kedvezményezési időtartam azoknak a, vállalatoknak, amelyekről szó van, már most biztosítandó lenne, E sorok irója jól tudja, hogy törvényes, rendelkezéssé! ez a kérdés nem rendezhető sitt a végrehajtási utasításba sem vehető fel ilyen irányú kötelező kijelentés, ám nincs akadálya annak, hogy a kormány már most oly kijelentést tegyen, amely szerint mindazok az iparvállaíatiok, amelyek az 1920. év óta csupán 10 évre részesültek állami kedvezményekben, ám a kedvezményezés időpontjában oly tekintélyes állótökebefektetésekei eszközöltek és oíy tekintélyes munkáslétszámot mutattok ki, amely mellett az 1907, évi III. törvénycikkben megállapított állami kedvezményeket a háború előtt lő évre minden további nélkül elnyerték volna, a 10 évi kedvezményezési időtartam lejárta után a maximális lejárat, időpontjáig, tehát további ő évre az állami kedvezményekben részesülni Fognak. Ugyanez áll azokra a vállalatokra nézve is. amelyeknek tőkebefektetése és munkáslétszáma a háború előtti gyakorlat szerint 10 évi kedvezményt vont volna maga után, de annak idején ugyancsak a gyakorlat következtében csupán 5 esztendőre nyerték el az állami kedvezményeket. Gyakorlati fontossággal azért bir ez a kérdés, mert-