Közgazdaság és pénzügy, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk reviziója

2 len helyes megoldás az 1907. évi III. törvénycikk revíziója ügyében majdan kiadandó novelláiig intézkedésbe az állami kedvezmények terjedelmére vonatkozóan oly általános rendelkezés felvétele, amely szerint az 1907. évi III. törvénycikk érielmében állami kedvezményekben részesíthető iparvállalatok, a vállalatok által egyébképen fizet endó összes adók és illetékek alól mentesek. Ennek az általános rendelkezésnek azonban nem csupán a jelenleg fennálló adókra és illetékekre kell vonatkoznia, hanem a mentesítést biztosítani kell a jövőben behozandó ilyen közszolgál tat ásókra is, ami annál íontosabb, mert a törvény meghozatalának idejében uj adók és illetékek behozatalával alig kellett számolni, a jövőben azonban uj adók, illetve illetékek behozatalának lehetőségét sajna, nem kapcsolhatjuk ki teljesen gondolatkörünkből, ámbár a jelenlegi túladóztatás mellett ez sem pénzügyileg, sem közgazdaságilag, sem pedig szociális szempontból megokolható nem lenne. Ki kell tehát rekeszteni a lehetőségét hogy a közszolgáltatások bizonyos fajtája az állami kedvezmények keretéből kizárassék. Itt főképpen a vagyonátruházási illetékre gondolunk, amely ma tudvalevően nem tartozik az állami kedvezmények keretébe, jóllehet annak ezen keretbe való visszaillesztése mindenképpen indokolt és megkivánható. E téren tudvalevően az történt, hogy a vagyonátruházási illetéket, amely eredetien az állami kedvezmények alapján ugyancsak elengedésre került, az 1920. évi XXXIV. t.-c. 8. §-,a a kedvezmények kőiéből kivette. Ennek az ipart sújtó intézkedésnek indoka, kizáróan az állambevételi érdekek fokozott szemelött tartása volt, annak fenntartása tehát jelenleg, amidőn az államháztartás egyensúlya immár teljesen helyreállott, semmiképpen sem megokolt és ez az ipar érdekeire fölötte hátrányos megszorítás most már föltétlenül elejtendő lenne. Ha tehát az iparfejlesztési novella az állami kedvezmények terjedelmét a fent kifejtett javaslatunknak megfelelően általános érvényű adó és illetők alóli mentességre vonatkozó rendelkezéssel állapit ja meg, — ugy ennek a rendelkezésnek keretében ez a kérdés is megoldást találna. Ugyanebben a csoportban kell tárgyalnunk az 1907. évi III. t.-c. 12. §-ának 2. bekezdését is. Ezen törvényszakasz értelmében az újonnan létesitendö, vagy lényegegesen kibővülő gyárak és ipartelepek a község (város) által szedett vámdijak és egyéb helyi szolgáltatmányok alól is felmenthetők még abban az esetben is, ha nem esnek az 1907. évi III. t.-c. rendelkezései alá, de feláll ításukat, vagy kibövitésüket közgazdasági érdekek teszik kívánatossá. Ha az erre vonatkozó gyakorlatot vizsgál-