Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

27 A viszonosság tehát ugy a Csehszlovák, valamint a Lengyel köztársasággal szemben az értékpapírokból származó jövedelmek kétszeres megadóztatásának elkerülésére nézve nem f,orogván fenn, a szóbanforgó kamatjövedelmek az 1925. évi 400/P. M. számú H. Ö. 4. §. 2. bekezdése alapján jogosan vonattak adó alá. Panaszos további kifogása az, hogy az osztrák részvények osztalékát a mérlegszerű nyereségből nem hozták levonásba. Ezt a kifogást is alaptalannak találta a biróság, mert az Osztrák köztársasággal a kétszeres adóztatás elhárítása tárgyában kötött és az 1925. évi XXXIX. t.-c.-kel becikkelyezett egyezmény 3. cikk 4. bekezdése értelmében a viszonosság a bányarészvényekre, részvényekre, részjegyekre és egyéb értékpapírokra nem terjed ki. Panaszos végül azt kifogásolja, h,ogy a prágai Continentalc Részvénytársaság részvényeiből származó jövedelemnek csak a felét vonták le a nyereségből, holott ez a vállalat a panaszos intézet volt felsőmagyarországi és prágai főügynökségeiből alakult és így a felhívott H. ü. 4. §-ához fűzött utasítás 3. bekezdése értelmében a részvényeiből eredő jövedelem itt adómentes. A biróság ezt a kifogást is alaptalannak találta. Az 1925. évi 400/P. M. számú II. 0. 4. §. 2. bekezdéséhez fűzött utasítás 3. bekezdésének 2. pontja szerint azon vállalatok részvényeiből származó jövedelem után nem kell Magyarországon társulati adót fizetni, amely vállalatok belföldi vállalatnak az átkapcsolt területen v,olt telepeiből alakultak át az átkapcsolt területen működő külföldi vállalatokká és igazolják azt, hogy az átkapcsolt területen a magyar társulati adónak megfelelő adóval megrovattak. Panaszos vállalat azt, hogy a Continentale Biztósitó Részvénytársaság prágai bejegyzett cég a pozsonyi és kassai főügynökségei után társulati adóval megadóztatott, az innen elrendelt bizonyítás s,orán igazolta, de nem igazolta azt, bogy a szóban forgó prágai intézet a panaszos részvénytársaságnak az 192S november elseje előtt az átkapcsolt területen volt telepeiből alakult és ezért a szóbanforgó kamatjövedelem az adóalapból levonható nem volt. A házgondnoki tevékenységből eredő bevétel, ha nem szolgálati szerződésből ered, általános forgalmi adó alá esik. (Közig Bíróság 21.712/1926. P. sz.) A pénzügyi hatóság a vitás általános forgalmi adót azért állapította meg, mert a panaszos házgondnoki foglalkozásból 1921. évi szeptember hó 1-től 1925. évi január hó 23-ig terjedő időben elért bevételei után általános forgalmi adót nem rótt le A vizsgálat sprán megállapított tényállás szerint a panaszos U. V. gráci lakos budapesti házainak a gondnoka s e minőségében köteles a házbéreket évnegyedenként beszedni, a házak tisztántartását, a netán felmerülő javításokat ellenőrizni és a házadóügyeket ellátni, a kiadások levonása ulán fennmaradó házbért a háztulajdonosnak elküldeni. Ezért a tevékenységéén a 1 leszedett bruttó házbér fél százalékát kapja díjazásul. A panaszos az általános forgalmi adó megállapítását azért támadja, mert adóköteles tevékenységet nem folytat. A panasz alaptalan. Az 1921. évi;XXXIX. t-c. 29. §-ának 1. bekezdése értelmében általános forgalmi adó alá esik mindenki, aki az őstermeléstől különböző bármilyen önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenységet fejt ki, az adó tárgyát pedig a 30. §. 1. bekezdése szerint az önálló kereseti tevékenység körében történt áruszállítás vagy munkateljesítmény képezi. 5