Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

23 egyszeri exportálásához szükséges és ezért még a korlátolt nagyságú homogén tömegek összegyűjtése is jelentős időt venne igénybe. Ennekfolytán növekedik a centrale üzemköltsége, tokiszükséglete és tőkerizikója, vagyis a fogyasztókkal szemben elérhető magasabb árak előnyét nem a termelök élveznék, mert azt a centrale rezsije és veszteségei felemésztenék. A felsorolt okok elegendők már a gabonacentrale tervének elutasitására. Csak mellékesen emiitjük meg még egy lappangó veszélyét. Magyarországban mint agrárországban egy ih állami szerv létesítése egyszersmind azt is jelenti, hogy lakossága nagy többségének a sorsa teljesen az állami szerv kezébe kerül s anyagi boldogulásában vagy pusztulásában annak kényére van bizva. Dr. Zádor Béla. Túltermelés. A gazdasági krizis egyik legszembeötlőbb tünete az, hogy az ipar, megfelelő piac hiányában, kénytelen az üzemeket korlátozni, a termelést csökkenteni. Feldolgozásra váró nyersanyagban nincs hiány, ellenben hiányzik az értékesítési lehetőség. Ugyanígy van ez a kereskedelemnél, mely a raktáron lévő árukat a szokottnál csekélyebb haszonnal, esetleg haszon nélkül, sőt veszteséggel is kénytelen eladni. Az üzemek korlátozása munkanélküliséget, a raktáráruk olcsó kiárusítása üzleti pangást és cégbukásokat von maga után, ami által a krízis egyre inkább elharapózik. Ha kutatjuk a krizis okait, eísö felületes megállapításunk az les^ — és ez a felfogás tényleg létezik — hogy mindennek oka: a túltermelés. Nem szükséges azonban tudományos képzettség ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, mennyire nem állja meg helyét ez a tétel. Hogyan lehel túltermelésről beszélni akkor, amikor a népnek széles rétegei még az életfenntartás elemi eszközeit, melyekkel szemben állandó szükséglet áll fenn, nélkülözik? Túltermelést ugyanis két ok idézhet elő: 1. Ha a termelés annyira fokozódik, hogy a kínálat jóval felülmúlja a keresletet és ezáltal a termelés rentabilitását elveszti. 2. Ha a vevőközönség vásárlóképessége annyira legyengül, hogy a már készen lévő árukat sem lehet a kellő nyereséggel eladni. Egyes iparágakban ennélfogva tényleg előállhat ilyen relatív túltermelés, azonban az általános túltermelést csak a tájékozatlanság állithatja elénk, mint a krizis okát. És ennek a tájékozatlanságnak vészes következményei vannak. Mert ebből a feltevésből azt a következtetést vonják le, hogy a gazdasági krízist csak a termilés csökkentésével lehet orvosolni. A modern gazdasági élet koncentrációs törekvéseinek (kartellek, trösztök) célja szintén az, hogy a termelést a rentabilitás követelményének megfelelően szabályozzák. A gazdasági életnek minden legkisebb ága azonban olyan szerves kapcsolatban áll egymással, hogy bárhol történjek is legkisebb változás, ennek hatása kiterjed a közgazdaság egész szervezetére. így. ha valamelyik üzemben termeléscsökkentés áll be, ennek szükségszerű következménye a termelés csökkentése az egész vonalon, ha nem is mindig nagyon szembeötlő mértékben.