Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

8 Amennyire nem vitatható, hogy a termelés és a termelő is tartoznak a szociálpolitikai célkitűzések valóraváltása érdekében áldozatokat hozni, annyira áll ezzel szemben az a másik tétel, hogyha a hozandó áldozat a termelés részéről nagyobb, mint az az eredmény, amit a szociálpolitikai alkotás létre hoz, akkor igen alaposan megfontolandó, érdemes e egyáltalán a szóbanforgó szociálpolitikai elgondolást a gyakorlatiba átültetni. Ebben az esetben ugyanis az a veszedelem fenyeget, hogy a termelésnek túlzott igénybevétele egyik oldalon, közvetett uton kikezdi és megsemmisiti a szociálpolitikai alkotás gyakorlati értéket és hátrányosan befolyásolja a társadalmi harmónia alakulását a másik oldalon. Az alkalmazott magyar szociálpolitika irányitóinak ezenkivül állandóan számolniok kell változott viszonyainkkal és azzal, hogy nálunk most alapvető gazdasági átszerveződé? történik. Békében a magyar mezőgazdaság a monarchia hatalmas fogyaszteterületére támaszkodott. A monarchia nagyhatalmú helyzetéből folyóan — a hadseregszállitás, flottaépités, a Máv. fejlesztés stb. — az ipar részére adódtak rendszeresen visszatérő értékes munkaalkalmak. Ma egészen más a helyzet. Agrárkiviteli állammá alakultunk és mezőgazdaságunk világpiaci áron kénytelen feleslegeit elhelyezni. A földreform folytán megkeziödött agrárnépességünk átrétegezödése. Az ipari termelés feltételei és helyzete is gyökeresen megváltoztak. Az állami beruházások által nyújtott munkaalkalmak, ha pillanatnyilag értékesek is, a békéhez viszonyítva lényegesen megszűkültek. Vámpolitikai önállóságunk viszont uj perspektívát nyit iparunk fejlesztése számára, amely szükségszerűvé válik azért is, mert csak ezen a módon lehetséges középosztályunk gazdasági elhelyezése és kívánatos megerősítése. Ezek a viszonyok, valamint ezekkel összefüggésben az egyre élesebbé váló világverseny csak olyan szociálpolitika folytatását teszik lehetővé, amely alkalmazása során nem állja útját egyes termelési ágak kifejlődésé ok, nem veszélyezteti más termelési csoportok versenyképességét, végül pedig nem vált ki a gazdasági élet, vagy a társadalmi helyzet más pontjain káros eredményeket. A kormányzati szociálpolitika legközelebbi munkaprogrammjátan: az alkalmazotti jogviszony szabályozása, az aggkori és rokkantság esetére, végül pedig a munkahiány esetérc szóló biztosi.ás megvalósítása szerepel. Ennek a programmnak kereteit és tartalmát a fentebb kifejtett elvek és szempontok megszabják. A létesítendő törvényalkotások akkor lesznek hasznothajtók, ha bennük ezek