Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika
Szociális törvényhozásunk feladatai.* Dr. Bányai Aladár a Budapesti Giró és Pénztáregylet r.-t. vezérigazgatója. Gazíasági életünk válságos viszonyai mellett feltétlenül a legsürgősebben rendezendönek tartom a munkanélküliség esetére szóló és az aggkori biztosítás, a nyugdíjazás és az alkalmazotti jogviszony mielőbbi és megfelelő szabályozásúi. Mindenki, aki a gyakorlati életben áll, capról-napra tapasztalja azt, hogy e szabályozás ugy a munkaadók, mint az alkalmazottak érdekében sürgősen szükséges. Tény az, hogy állami szabályozás hiányában sok esetben maguk az egyes munkaadók voltak kénytelenek alkalmazottaiknak nyugdíjaztatásáról vagy biztosításáról gondoskodni. Végső eredményben azonban ezek a munkaadó által önként vállalt terhek azt jelentik, hogy a munkaadó állami feladatok teljesítését vá-lal+a magára, vagyis önként növelte a maga közterheit. Nyilvánvaló azonban, hogy éppen a mai gazdasági válság következtében ezeket a fokozott terheket a munkaadó viselni képtelen. Ennek következtében vált szükségessé az, hogy most már maga az állam szabályozza ezeket a kérdéseket és gondoskodjék azok anyagi előfeltételeinek megteremtéséről is. Biítner János a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A termelés zavartalan menetének biztosításához nélkülözhetetlenül szükséges a társadalmi harmónia. Az a szociálpolitika tehát, amely a társadalmi alkotó rétegek összehangolására és a társadalmon belül érvényesülő feszítőerők kiegyensúlyozására törekszik, a termelés szempontjából különösenképen értékkel bir. A termelési és a szociális politika tehát egymásból elválaszthatatlan. Amint a termelési politika irányítását befolyásolják a szociális érdekek, ugyanúgy érvényesülniük kell a.szociálpolitikai célkitűzések körül a termelési politika szempontjainak. Az alkalmazott szociálpolitika tehát akkor jár helyes uton, ha programmjának felrajzolásánál pontosan leméri, vájjon a megvalósítandó szociálpolitikai cél értéke hogyan viszonylik ahhoz a megterheléshez, ami ezzel összefüggésben a gazdasági életre, elsősorban pedig a termelésre hárul. * Lásd dr. Meszlény Artúr bevezető sorait fent 6. lap.