Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Harc a kettős illetékezés ellen

10 E rendszernek előnyei a nemzetközi forgalom megolcsóbbitása szempontjából 'kétségtelenek. Külföldi vonatkozásokban ugyanis ennek folytán ugyan annyi illeték fog lerovatni, mint a tiszta belföldi vonatkozásban. A kölcsönös relációban levő államok szempontjábó) pedig nincs más változás, mint évről-évre a viszonyl.it egyenlegének kiegyenlítési kötelezettsége. VITT. Párhuzamos munkálaton. A megoldás részleteinek kidolgozása mellett párhuzamosan statisztikai és felvilágosító munkálatok is meginditandók. a) Statisztika állítandó fel abban a vonatkozásban, hogy mi a materiális jelentősége az állam pénzügyei szempontjából a külföldi relációk megilletékezésének. b) Statisztikai adatok és egyéb gazdasági megállapítások gyűjtése utján bebizonyítandó a nemzetközi vonatkozások (kölcsönös érdekvállalás, kölcsönös bekapcsolódás a hitelforgalomba és tőkeképződésbe) jelentősége egyrészt a gazdasági kultúra, másrészt az államgazdasági érdekek nézőpontjából. c) A rendszeres munkánál biztosítandó a nemzetközi forgalomban érdekelt gazdasági körök es gazdasági osztályok aktiv közreműködése. d) Propagálandó és megvalósítandó a vonatkozásba kerülő államok illeték rendszereinek egymáshoz való közelítése. IX. ílletékkezesség és perköltségbiztositék. Befejezésül még két speciális kérdésről kell szólanunk. Az egyik: az ügvvéd kezességének kérdése. Az illetékrendszerek többségében az ügyvédnek kezessége statuáltatik a külföldi viszonylatban beérkező ügyletek, illetve okiratok illetékeért. Ezzel az ügyvéd keze gúzsba köttetik, minek folytán nem gyakorolhatja szabadon (a II. alatt ismertetett) funkcióját a nemzetközi gazdasági forgalom kiépítése és fejlesztése terén. Különben is: az ügyvéd kezességének statuálásával egy rendszerbeli hiba követtetik el. Az illetékkötelezettség homlokterébe olyasvalaki állíttatik, aki a kapcsolatos állami szolgálatot saját személyében igénybe nem vette.