Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Harc a kettős illetékezés ellen

11 A másik kérdés a perköltségbiztositék kérdése a külföldiek pereiben. A megoldás mindkét problémánál önmagától adódik és a jelenlegi szabályok megváltoztatásában, vagyis az ügyvéd illetékkezességének és a kölcsönös perköltség biztosítéknak megszüntetésében áll. A megoldásnak nincsenek sem elméleti, sem gyakorlati nehézségei; az postulálandó és keresztül viendő. * PÉNZÜGYI JOGALKOTÁS. Az adómérséklési törvényjavaslat. A törvényjavaslat, amely az egyenes adók és az adókezeJés széles körét, továbbá az illetékek egy részét öleli fel, egyes kisebb jelentőségű kivéte-, lektől eltekintve adómérséklést, de egyúttal az adókivetés módjában bizonyos szigorításokat tartalmaz. A földadó terhe a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 0.30 pengőben áilapittatik meg, ami az eddigi álla póttal szemben 11.5% mérséklést jelent, viszont a leszállitas után a földadó terhe a békebeli állapottal szemben 5.5%-kai marad magasabb. A házadó kulcsa Budapesten 24%-ról 20%-ra, a törvényha tósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú váró soktan és a fürdőhelyeken 18%-ra szállíttatik le, egyebütt a kulcs topábbra is 15% marad. A törvényjavaslat indokolása szerint a házadó kulcsának egységesen 15%-ra való leszállítása van a jövő programjába felvéve. Az 1922. évi XXII. t.-cikkel megszüntetett ideiglenes házadómentesség újból visszaállittatik, és pedig az 1928. év végéig; befejezett épületekre 25 évben, az 1929. évben befejezett épületekre 20 évben, az 1930. évtől kezdődőleg pedig 15 évben. Az u. n. tatarozási adókedvezmény az 19^7. év végéig meghosszabbittatik Az 1927. vagy 1928. év folyamán befejezett épületek tulajdonosai javára az 19^6. évet megelőző idő tekintetében adóamnesztia biztosíttatik. Az alkalmazotti kereseti adó alól mentes létminimum 480 aranykoronáról 720 pengőre emeltetik fel. Az adó kulcsa változatlanul 0.25%-tói 7.5%-ig terjed, ami az adómentes minimum felemelése folytán az alacsonyabb kategóriákban adómérséklést jelent. A társulati adót illetőleg a törvényjavaslatban csak súlyosbító intézkedések vannak. A társulatok által az alkalmazottak helyett fizetett jövedelemadó, vagyonadó és a tantiéme-adó a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó. Az ezen intézkedéshez fűzött elméleti miniszteri indokolás a szociális szempontokat is sérti. . , , , ' , A törvényjavaslat megszükitem kívánja a mérlegrendeletnek azt az intézkedését, hogy a látszólagos nyereségek adó alá nem vonhatók. A javaslat szerint látszólagos nyereség óimén ay adóalap nem csökkenthető kisebb összegre, mint amekkora a részvényeseknek kifizetett osztalék volt. Ez az intézkedés jog-