Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - A fogyasztás finanszírozása

26 A most emiitett szakaszbekezdés folytatólag még rendbeli, hogy ilyen esetekben a fizetési kötelezettség beálltával az adóhivatal a fizetésre sorrendben kötelezett felet az intésre szolgáló nyomtatványon köteles felhivni azzal a figyelmeztetéssel, hogy ;i késedelmi kamatra vonatkozó fizetési kötelezettség a felhívás kézbesítésétől számított 30. napon állt be. Ezek előrebocsátása után a vitás kérdés eldöntésénél az egyetemlegességnek az általános jogelvek szerinti természetébő] kell kiindulni. Az egyetemlegesség jogi természete abban áll, hogy az egyetemlegesen kötelezettek mindegyike a hitelezőnek közvetlenül felel az egész szolgáltatásért, ugyancsak az egyetemlegesség jogi természetéhez képest az általános jogelvek szerint az egyetemleges adóstársak egyikére nézve bekövetkezett elévülés a többi adósra nem hat ki. Az illetéktörvénynek ismertetett rendelkezése, bár elsősorban fizetésre kötelezettet jelöl is meg, egyébként nem változtatta 7neg az egyetemlegességnek az általános jogelvek szerinti jogi lermészetét s a törvénynek éppen az egyetemlegesség megállapítása mellett nem tulajdonitható az a célzat, mintha az elsősorban kötelezettnek az illeték terhe alól bármely okból felszabadulása esetére a többi kötelezetteket is mentesiteni kívánta volna. A helyes törvénymagyarázat szerint tehát a többi kötelezettekkel szemben a követelés érvényesíthető abban az esetben is, ha az elsősorban kötelezettel szemben az illeték elévült s igy a/1 ebből az okbál nem lehet tőle behajtani. Emellett a jogi álláspont mellett is azonban a panasznak helyet kellett adni, mert a fizetési meghagyás első izben történt kézbesitése az illetéknek a csak másodsorban köteles eladóval szemben a teljesítés idejét nem vonta maga után, tehát az 1924. évi 5001. sz. pénzügyminiszteri rendelet 21. §-ának 3. bekezdésében meghatározott 30 napot nem lehet az első kézbesítés idejétől számítani. A most idézett rendelet vonatkozó intézkedéseinek célzatához képest ez a számítás csak az elsősorban kötelezett féllel szemben beállott elévülés idejét követő felhívás kézbesítési idejének alapul vételével volna eszközölhető, mert akkor állott be az eladóra nézve a fizetési kötelezettség ideje s e mulasztás jogi következményei csak attól az időponttól kezdődnek. Minthogy pedig eladó a fizetési meghagyás másodízben foganatosított kézbesitése idejében átszámítva 6 aranykorona 70 aranyfillért befizette s minthogy nincs törvényes alapja annak, hogy az egyszer aranykoronára átszámított és ennek megfelelőleg befizetett illeték utólag más átszámítási kulcs alkalmazásával másodszor is követeltessék, ennélfogva további fizetésre jogosan nem kötelezhető. » A főkövetelés járulékaként követelt kár a pertárgy értékének megállapításánál nem jön figyelembe. (Közigazgatási Bíróság 10.901/1925. P. sz.) Az 1914 : XLIII. t -c 35. §-a értelmében 1924 február 22. napjától kezdődőleg, amikor a felperes kereseti követelését 772.481 korona tőkére és járulékaira leszállította, minden perbeli irat és határozat illetékének mértéke lekintetében a leszállított követelés az irányadó. A kir. pénzügyigazgatóság a pertárgy éviekéül azon az alapon vett 2,626.455 koronát, hogy a felperes az alperest a leszállított kereseti követelésnek az 1923 július 25-i 0.06/4-e« zürichi jegyzés szerint átértékeli korona összegben leendő meg-