Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Harc a kettős illetékezés ellen

12 fosztást jelent és alkalmas arra, hogy a .tételes törvényekbe és kormánynyilatkozatokba vetett hitet megrendítse. Emellett nem is indokolt, mert az adó alapjául mindig a tényleges jövedelemnek kell szolgálnia. A jövedelemadó létminimuma 800 aranykoronáról {928 pengő) 1000 pengőre emeltetik fel. A magánalkalmazottak adómentes létminimumának 2400 koronás (2784 pengős) határa 3600 pengőben állapittatik meg. A jövedelemadó kulcsában változás nincs, az továbbra is 1%-tól 40%7ig terjed, csak a pengőre való átszámítás folytán előálló kikerekités eredménye az, hogy a legmagasabb kulcs 1,160.000 pengő helyett 1,200.000 pengőnél nyer alkalmazást. A vagyonadóban sem történik változás, a pengőre való átszámítással kapcsolatosan az 1%-os legmagasabb kulcs 18,560.000 pengő helyett 20 millió pengőnél érvényesül. Az eddigi jogállapot szerint a jövedelemadóra és vagyonadóra vonatkozó szabályoknak adómegröviditési szándékkal való áthágása jövedéki kihágásnak minősült. A törvényjavaslat 16. szakasza az üzleti (gazdasági) könyveknek adórövidítésre irányuló szándékkal nem a valóságnak megfelelően való vezetését adócsalásnak minősiti. A pénzügyi közigazgatás teljes átszervezése és az adókivetésnek normális időkben több esztendei gyakorlat utján való megállapodottsága előtt egy ilyen drákói intézkedés nem mondható indokoltnak. A kereseti-, jövedelem- és vagyonadó megrögzítése. A pénzügyminiszter által a második nemzetgyűlés elé, annak feloszlatása előtt beterjesztett, tárgyalás alá nem került és az uj országgyűlés elé terjesztendő adómérséklési törvényjavaslat a kereseti-, jövedelem- és vagyonadó kivetése tekintetében bizonyos mértékű rendszerváltozást statuál. Megadja ugyanis a felhatalmazást arra, hogy az adóztatás a kereseti- és jövedelemadó területén 6000 pengő adóalapig, a vagyonadó területén pedig 150.000 pengő adóalapig ne uj kivetés, hanem egyszerűen az előző évi kivetés újból való előírása utján történjék. Noha e törvényjavaslat eleddig törvénnyé nem válhatott, a pénzügyminiszter, feltételezve a törvényhozás utólagos jóváhagyását, a kereseti-, jövedelem- és vagyonadó rögzítésére vonatkozó rendelkezéseket, még a mult év dec. 8-án közzétett rendeletével külön életbeléptetle. , A pénzügyminiszteri rendelet a rögzítési lehetőség felső határának megállapításánál nem merítette ki a törvényjavaslat által tervelt kereteket. A rendelet értelmében a felsőhatár a kereseti- és jövedelemadónál 5OÓ0 ar, kor., a vagyonadó területén 125.000 ar. kor. Egyebekben a rendeleti intézkedések a törvényjavaslatban tartalmazott szabályozáshoz simulnak. Kiemelendő e rendelkezések közül a rendelet 3. §-a, mely azon eseteket enurnerálja, amelyekben az 1927. évben a kereseti adó területén uj kivetésnek kell eszközöltetnie (a. párhuzamos rendelkezéseket a jövedelemadó tekintetében a R- 4. §~a tartalmazza). A felsorolt esetek: ha az 1926. évi kereseti adó 1927 február végéig jogerőssé nem válik, ha az 1926. évj kereseti adóalap 5000 aranykoronát meghalad,, ha az előző évi, kivetés hatályban tartása ellen az adózó úgynevezett felmondás alakjában protestál, ha az adóhatóság adatai szerint az aktuális adóalap az előző éyit több mint 10%-kal meghaladja, ha az adózónak uj foglalkozása van, vagy egyáltalában uj adóalany, ha az adóztatás helye változott. ) A jövedelemadó rögzítése tekintetében a rendelkezések nagy,