Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Harc a kettős illetékezés ellen

13 ban-egészben ezekkel kongruensek. Eltérés csak annyiban van bogy további esetekként járulnak az előbbiekhez a következők: na uj kereseti adókivetés tortént, ha az előző évi kivetés során figyelembe vett elemi kár cimén több mint 10% vonatott le Megemlítendő még, hogy az egyes- adónemek rögzitése ar. egyedi esetekben egymással kölcsönösségi viszonylatban van. Amennyiben a rögzítés lehetősége az egyik adónemnél elmarad ez maga után vonja a rögzítés elmaradását a másik adónemnél is. Kivétel e tekintetben csak a jövedelemadó, melv a kereseti adóra nincsen ily rögzités-szüntető hatással. Az adózó- és jogászközönség a rögzítés rendszerének iniciálását eivileg helyesli, mindazonáltal a megvalósítás módjával szemben némely vonatkozásban aggodalmai vannak. Elsősorban is nincsen elvi akadálya annak, hogy a rögzítés határai a törvényjavaslat által tervelteknél magasabbak legyenek. Minthogy meg van ugy a kincstár, mint az adózó részéről a felmondás lehetősége, minden kockázat nélkül volna a rögzítés területe már kezdettől fogva erősen kiterjeszthető. Másodsorban aggályosnak találja az adózó- és jogászközönség a kincstári felmondás határidejének március 31-ig való kitolását akkor, amidőn az adózó felmondásának végső határideje január utolsó napja. A rendelet ugyan általánosságban utasítja az adóhatóságokat a felmondásoknak február 10-ig való eszközlésére, mindazonáltal fenntartja a lehetőségét a későbbi, egészen inárc. hó 31-ig való felmondásnak. Ezzel szemben a kincstár részéről való felmondás határideje is legkésőbben január 31-ben volna meghatározandó. Kívánatos ez egyrészt azért, hogy a kétoldali felmondásnak ;i gyakorlatban káros kölcsönhatása be ne következzék, vagyis, hogy a felmondások egymásra való tekintet nélkül történjenek, vagy maradjanak el, másreszt azért, hogy az adózó kellő időben tájékozva legyen a kincstár intencióiról és az általa foganatosítandó intézkedésekről. Harmadsorban igen csekéiy latitude-t enged a rendelet az adóalapok változásának a 3. és 44. §-ában statuált 10%-os mértékkel. Az adóalapok meghatározása a kivetések során hazánkban nem történik oly precizitással, hogy a 10%-os eltérésnek már maga után kellene vonnia az uj kivetés feltétlen szükségességét. Ez a mérték is nagyobb tételben lenne meghatározandó. Végül a felmondás bázisa tekintetében vannak postulátutnok. Az adózó részéről való felmondás esetén a íegpozitivebb adatok terjesztetnek elő a rendelet előírása következtében. A kincstár részéről — bár a rendelet 3. §-a negyedik pontjában némi általános szövegezésű utasításokat tartalmaz — ily pozitív adatok előterjesztése nem kívántatik meg. Ez az adózó bizonyítási, illetve ellenbizonyítási kötelezettségén, amely az adótörvények rendelkezése értelmében amúgy is elég terhes, ismét csak súlyosbít és az adózó helyzetének bizonytalanságát csak növelni alkalmas. Dr. Gl. A. A bányavállalatok társpénztáiTának kamatilleték-mentessége. A m. kir. Pénzügyminiszter 1926 szeptember 7-én kelt és a Pénzügyi Közlönv 28-ik számában közzétett 1926. évi 101.897. «zámu elhatározásával megállapította, hogy a bányavállalatok társpénztárainak járó kamatok, a kamatjövedelmek illetékéről szóló 19^6. évi 370Ó. P. M. sz. pénzügyminiszter rendeletben szabályozott illeték alól mentesek.'